A film hangulata és képi világa abszolút közepesre sikeredett. Maga a sztori se lett valami nagy szám, így erre nem is tudtunk mást adni, mint a közepes értékelést.
Abszolút lefoglalt, illetve kizökkentett egy kis időre a monoton életünkből, kicsit mertünk a „csodavilág” árnyéka mögé bújni. Az a látvány, ami fogadott, illetve maga a történet egyszerűen zseniálisra sikeredett.
Leszögezném előre, nem voltam/vagyok szuperhős fan. A feleségem noszogatására kezdtem érdeklődni, illetve utánaolvasni dolgoknak, és azt kell mondjam, ez a film számunkra kellemes csalódás.
A színészi játék rendben volt, illetve a sztori is élvezhető, sőt már-már képernyő elé szegezővé sikeredett. Mindezek ellenére tőlünk nem kapja meg az öt csillagot.
Az első két részét látva már nem vártunk csodát, és nem is kaptunk semmilyen áttörést, csak színtiszta sablont. Körülbelül végig untuk ezt a részt is. Mindezek ellenére letuszkoltuk a torkunkon.
Sajnos ez a rész se hozott áttörést a Mi ízlésünknek megfelelően, így erre az alkotásra is csak egy kettest tudunk adni. A színészi játék is gyengécskére sikeredett.
Felemás érzések kavarogtak bennünk a film megtekintése után. Személy szerint sokkal többet reméltünk, de „csak” ennyit kaptunk. Természetesen mindenkinek más az ízlése, így döntse el mindenki saját maga, milyen film is ez.
Nem volt rossz kezdés, de sajnos a végére teljesen ellaposodott, sőt mondhatni azt is, hogy végig kellett szenvednünk eme alkotást. A színészi játék is hagy kívánnivalót.
Nem volt rossz film, de azért ennél többet is ki lehetett volna hozni a sztoriból. Gyerekkorom egyik kedvenc játéka volt, ami miatt magasra tettem a lécet. Kisebb hiányérzetem maradt ezáltal.
Jó film volt, habár nekem annyira nem tetszett, mint a feleségemnek, aki most nézi már másodszorra meg. Egyszer azonban érdemes megtekinteni mindenképpen.
Másfél óra szenvedés. Semmiről nem szóló nyávogás az egész, ami már szabályosan zavaró tényező. Ki kellet volna hagynunk ezt a „remekművet”. Hallhatunk drogról, italról és kb. ennyi a lényeg. A színészi játék is pocsék, és története sincs.
Kiváló lett ez a rövidfilm. Nagyszerűen bemutatja az emberi kegyetlenséget. Érdemes lenne az iskolákba is lejátszani ezt az alkotást a gyerekeknek, hogy mire is képes az ember.
Az alaptörténet jónak ígérkezett, de a színészi alakítások, illetve a film vége abszolút nem tetszett nekünk. Az élőholtak mozgása már a vicc kategóriát ütögette.
Kissé túlzásnak gondoljuk Az átok háza című film túlzott leértékelését. Természetesen ahány ember, annyiféle vélemény születik, de ez így van rendjén. Egyszer mindenképpen jó volt látni, de többször nem hinném, hogy leülünk megnézni újra.
Keresztgyerekeinkkel néztük meg ezt az animációs mesét, ami abszolút lekötötte a kicsik és a mi figyelmünket is. Zseniálisra értékeljük tehát eme alkotást.
Nekünk ebből egy fél óra elég volt. Hárman kezdtük el nézni ezt a „remekművet”, és egyhangúan arra a döntésre jutottunk, hogy ebből bőven elég volt ennyi.
Félelmetesnek abszolút nem neveznénk. Helyenként találkozhatunk egy kis vér illusztrációval, de semmi több. Ami a történetet illeti, hát az is hagy maga után kívánnivalót. A színészi játék is gyenge, így összegezve mindent, jobb lett volna mellőzni ennek a filmnek a megtekintését.
Feleségem unszolására végül beadtam a derekam (a játékot szerettem), és leültünk a Netflix elé, hogy végignézzük a sorozatot. Abszolút kritikus szemmel néztem, és igazság szerint nem történt meglepetés, azt kaptam, amit vártam.
Nekünk tetszett a film, ezáltal nem is értjük a sok negatív kritikát, illetve a túlzott alulértékelést, mert közel se rossz maga a történet, illetve a színészi produkció sem, de kinek a papné, kinek a pap...
Zseniálisra sikeredett ez a sorozat. Az már csak hab a tortán, hogy megtörtént esetet dolgoznak fel, illetve a színészi játék is abszolút élvezhető volt. Mindent figyelembe véve csak ajánlani tudjuk mindenkinek.
78 Staten Island királya (2020)