Legjobb filmek a Cinego-n

A Magyarázat mindenre valósághű képet ad egy szétszakított nemzetről, egy 18 éves fiú botrányos érettségi vizsgáján keresztül ragadva meg egy megosztott ország lényegét.

Álmodtál már valaha önmagad egy jobb változatáról? Ki kellene próbálnod ezt az új terméket. A Substance megváltoztatta az életemet. A Substance segítségével létrehozhatod önmagad egy másik verzióját, fiatalabb, szebb, tökéletesebb énedet... Csak szánd rá az időt! Egy hét az egyiknek, egy hét a másiknak. A hét nap tökéletes egyensúlya. Egyszerű, nem igaz?

Török Zoltán természetfilmes Svédországot tette otthonává. Húsz évvel azután, hogy ebben az országban kezdte pályafutását, családjával útnak indul, hogy felfedezze, hogyan alakult át szeretett északi országuk természete érkezésük óta. Ez az érzelmes utazás Svédországon keresztül rendkívüli találkozásokat kínál az élővilággal, miközben Zoltán családja is átesik a saját változásain.

Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye kapcsán szülővárosába, Gyulára látogat. A régen látott helyszínek és személyek felkeresése a múlt megidézésére invitálja az írót. A portréfilm érzékenyen kutatja, hogyan kapcsolódik össze Krasznahorkai művészete és élete, a gyermekkor színterei, figurái miképpen válnak regények és filmek motívumaivá. Az író felfedi, mi az igazi viszony valóság és fikció között.

Julia és Tobias látszólag tökéletes pár: kényelmes életük van középosztálybeli környezetben, harmonikus családi légkörben élnek kislányukkal, Mariellével. Ám egyszer csak Marielle váratlanul telepatikus képességre tesz szert – képes látni és hallani mindent, amit a szülők tesznek – nap mint nap, bárhol. Marielle tudomására jutnak a szülők rejtett titkai: az anya vonzalma egy kolléga iránt, az apa belső bizonytalansága a munkahelyén és önmagával szemben. Mindezek hatására összeomlik a gyermek idealizált képét a szülőkről. Julia és Tobias hamar rájönnek, hogy hazugságaik nem maradnak többé rejtve. Ezután egy manipulációs játszmába kezdenek: mindketten igyekeznek a másik hibáit és titkait Marielle befogadókészségével felfedezni. Ez egyre kínosabb, abszurdabb helyzeteket szül, amelyek csak fokozzák a konfliktust és következményeit.

Miután elveszítik az otthonukat, Ray (Gillian Anderson) és Moth (Jason Isaacs) csak a legszükségesebb holmikat viszik magukkal, és egy életre szóló útra indulnak: közel ezer kilométeres gyalogtúrára a lélegzetelállító délnyugat-angliai partvidéken. Az időjárás szeszélyeivel és saját fizikai határaikkal folyamatosan megküzdve a múlt fájdalmai helyett inkább a jövőbe vetett reményt választják. Az út nemcsak új barátságokat hoz számukra, hanem több évtizednyi házasság után is még szorosabbra fűzi köztük az érzelmi köteléket.  

Alice egy bíróval áll szemben, és tudja, hogy nem hibázhat. Meg kell védenie gyermekeit, mivel a felügyeleti joguk forog kockán. Vajon képes lesz megvédeni őket az apjuktól, amíg nem késő?

A filmben saját magát alakító Michel Houellebecq és Gerard Depardieu egy terápiás központban próbálja megtalálni a nyugalmat, a gyógykezelések azonban nem könnyítik meg számukra az intézeti létet. Az előírt gyógyító eljárások elvégzése mellett olyan élvezeti cikkeket is mellőzniük kell, mint a cigaretta és a bor, ráadásul a táplálkozási szokásaik sem felelnek meg a belső előírásoknak.  A lassan megszokottá vált unalmas mindennapokból Michel meglepetésszerűen felbukkanó látogatói zökkentik ki őket, akik egy eltűnt személyről próbálnak információkat szerezni. Michel mélyen hallgat, Gerard érdeklődését azonban felkeltik a hallottak, és úgy dönt, segít újdonsült barátjának, aki szemmel láthatóan szorult helyzetbe került.  

A 80-as években Texasban két nagyon különböző személyiség igyekszik megtalálni a saját útját, miközben egymásra vannak utalva. Alvin felelősségteljesen és megfontoltan végzi munkáját az utakon, miközben el kell viselnie barátnője öccsét, a megbízhatatlan Lance-t. Összezártságuk mindkettőjüket próbára teszi, ugyanakkor el is indítja őket egy úton az önmegismerés felé.

Egy pusztító katasztrófa szinte a teljes emberiséget elpusztította. Úgy tűnik, a kataklizmát csak két férfi és egy fiatal nő élte túl. Hármójuk között szövevényes szerelmi háromszög alakul ki, mely alaposan megnehezíti az életüket. 

Virginia Woolf (Elizabeth Debicki), a múlt század angol irodalmának meghatározó alakja, a 20. századi feminizmus egyik úttörője az 1920-as években szerelmi viszonyba bonyolódott az arisztokrata gyökerekkel rendelkező sejtelmes poétával, Vita Sackville-Westtel (Gemma Arterton). 100 évvel ezelőtt a nők alárendelt szerepe miatt két nő ilyen jellegű közeledése társadalmilag elfogadhatatlan volt, Victoria Woolf azonban magánéletében és irodalmi munkássága során is szembement a kor normáival; Vitaval való kapcsolata inspirálta őt Orlando című művének megírására. A film kettejük szerelmének állít emléket.

Lisa Spinelli a negyvenes éveiben járó óvónő Staten Island-en. Sok türelmet, energiát és szeretetet fektet a munkájában, de egyre inkább úgy érzi, hogy nem kap belőle vissza semmit. Egyetlen helyen tud igazán feltöltődni, egy amatőr versíró körben. Egyik nap véletlenül meghallja egyik tanítványa, az öt éves Jimmy Rose egyik versét, ami teljesen ámulatba ejti, és ettől kezdve egyre inkább meg van róla győződve, hogy a kisfiú egy igazi zseni. Ám hiába próbálja meg felfedezését másoknak is elmondani, és hiába beszél a gyerek szüleivel, azok nem igazán akarnak a kisfiú életén változtatni, így hosszas tépelődés után úgy dönt, hogy a gyerek érdekében a saját kezébe veszi az irányítást. Ám döntésének olyan következményei lesznek, amelyek bőven túlmutatnak a jó szándékán. 

Tibet egy félreeső részén Drolkar és férje, Dargye állatokat tart, hogy így biztosítsák a családjuk jövedelmét. A házaspár három gyermeket nevel, míg egyikük iskolába jár, a másik két fivér gondját a nagyapjuk viseli. Egy kis félreértés miatt egy csapásra felborul a családi béke, Drolkar és Dargye pedig nehéz döntés meghozatalára kényszerül: a modern társadalom értékrendje vagy az ősi buddhista tanok szerint éljék az életüket? A többszörös díjnyertes Pema Tseden, akinek alkotásai a világ legrangosabb fesztiváljain is nagy sikerrel szerepelnek, legújabb filmjének ezúttal is Tibet a témája, melynek egy soha korábban nem látott arcát ismerhetik meg a nézők a Lifuban. A Lufi egy mély, meditatív alkotás az egykepolitikáról és a hagyományos és modern értékek között húzódó ellentéről, mely egy ifjú házaspár szexuális életén keresztül bontakozik ki.  A film, mely a 76. Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be a nagyközönség előtt, ahol elnyerte a Sfera 1932-díjat, s melyet további sikerek követtek Chicagóban, Tokóiban, Shangainban és Lisszabonban is, a magyarhangya forgalmazásában október 29-től látható a magyarországi mozikban.  

Három nap egy fitnesz influenszer, Sylwia Zajac életéből. A közösségi média sztárját, Sylwiát hűséges alkalmazottak és csodálók veszik körül, miközben ő csak meghittségre vágyik.   Sylwia csillogó világa nem több, mint látszat. A fiatal nő életének minden percét az online térben és az edzőtermek világában tölti, ezrek számára jelent motivációt, de a sikerek mellett az érzéseit is megosztja a követőivel. Az idő múlásával a szeretetéhsége és a magány a felszínre tör, melyet nem akar többé elrejteni a világ elől.  A SWEAT egy rendkívül aktuális témát feszegető, őszinte alkotás, mely a 2020-as Cannes-i Filmfesztiválon mutatkozott be a nagyközönség előtt.

DJ Dustin élete legvadabb bulijába keveredik az egyik raktárban tartott fellépése során.

Nadia, a húszas éveiben járó olimpiai úszó közelgő nyugdíjazásának kihívásaival szembesül.

A szerelem mindig a legváratlanabb pillanatokban és helyzetekben képes felbukkanni. Bármennyire is hiehetetlenül hangzik, de ebben a történetben egy észak-franciaországi kis kikötőváros maffavezér beleszeret egy helyi szupermarket pénztárosnőjébe. A férfi úgy dönt, hogy versben próbálja meg elmondani érzéseit, de a verslábak valahogy kifognak rajta, az északa érkező drogszállítmányok elosztása könnyeben megy a számára. Persze nem ő az egyetlen, aki küszköd a helyzetével. Egyik verőlegényel például épp egy gyilkolni indul, egy amatőr színésznő, azonban teljesen megváltoztatja a tervét. Egy tinédzserlány születésnapjára senki sem akar eljönni, ám egy nap mégis bekopogtat hozzá a szerelem. Samuel Benchetrit fergeteges vígjátékának központi témája a szerelem, amely nem kímél senkit sem. A film főbb szerepeiben Valeria Bruni Tedeschi, Vanessa Paradis, Ramzy Bedia, Gustave de Kervern, Vincent Macaigne és Joey Starr láthatóak. 

A 17. századi Olaszországban a híres művész, Michelangelo Merisi, más néven Caravaggio nem volt hajlandó betartani a trentói zsinat által a vallási témák ábrázolására vonatkozóan meghatározott szigorú előírásokat. A pápa, miután felfedezte, hogy Caravaggio prostituáltak és csavargók használt modellként szent festményeihez, megbízott egy vatikáni ügynököt, hogy vizsgálja ki az ügyet. Ennek az ügynöknek az volt a feladata, hogy eldöntse, megkapja-e Caravaggio a kegyelmet, amelyet kért, miután halálra ítélték egy riválisának szerelmi párbajban történt megölése miatt. A Michele Placido által írt, rendezett és játszott Caravaggio árnyéka című film Caravaggio életét és művészetét tárja fel, egy összetett és lázadó művészét, aki szembeszállt a társadalmi normákkal, miközben belső démonokkal küzdött. Placido időtlen figuraként és egyetemes ikonként mutatja be Caravaggiót, akinek tehetségéhez és fékezhetetlenségéhez vakmerő és viharos magánélete párosult.

Napjainkban amerikaiak millióinak életét nem hivatalosan az emberi megosztottság több generációra visszanyúló hierarchiája határozza meg. Ezen továbblépve az emberi megosztottság nemzedékekre visszanyúló hierarchiáját is ez a gondolkás szövi keresztül. Ez egy olyan rendszer, amely formálta Amerikát, és amely nyomot hagy maga után. A faji, osztálybeli vagy egyéb tényezőkön túl létezik ez az erőteljes konstrukció, amely befolyásolja az emberek életét és viselkedését, valamint egész nemzetek sorsát.

Három generáció él együtt, de mint család már teljesen széthullottak. Gloria, gyógyszerfüggő és meg kell küzdenie családtagjaival: férje, Antonio egy másik nőbe szerelmes, egy korosodó énekesnőbe; a nő anyósa üzletel, méghozzá csapvizet árusít; anyja nem lát másban örömet, csak szeretet leguánjába; Gloria egyik fia heroinárus, még a másik homoszexuális és egy pedofil fogorvossal kezd kapcsolatot...

Bhután, amely a Himalája utolsó buddhista birodalmaként ismert, mindössze 700 000 fős lakossággal rendelkezik. Földrajzi és politikai elzártsága miatt az ország csak nemrég lépett a modernizáció útjára. Ami Bhutánt megkülönbözteti a globális színtéren, az a haladás mérésének egyedi megközelítése – ahelyett, hogy kizárólag a GDP-re támaszkodna, a boldogságra való törekvésre helyezi a hangsúlyt. Ez a gondolat a bruttó nemzeti boldogság koncepciójában gyökerezik, amely a buddhista filozófia és a közgazdaságtan elveit ötvözi. E cél elérése érdekében Bhután boldogságügyi minisztériumot hozott létre, amely boldogságügynököket alkalmaz, akik kérdőívek segítségével rendszeresen felmérik a lakosság boldogságszintjét. Ezek az eredmények szolgálnak a nemzet fejlesztési terveinek alapjául, és az elsődleges cél a bhutáni társadalom „boldogságindexének” folyamatos növelése.  Napjaink rohanó és elszakadt városi társadalmaiban Bhután alternatív társadalmi modellje óriási érdeklődésre tart számot. A bruttó nemzeti boldogság ideológiája reménysugárrá vált egy olyan világban, amelyet a felgyorsult fogyasztás és a kielégíthetetlen vágyak jellemeznek. Egy dokumentumfilmes csapat lenyűgöző utazásra indult két negyvenes éveiben járó boldogságügynök nyomában. Ezek az ügynökök minden évben két és fél hónapot szentelnek arra, hogy háztól házig járják a távoli himalájai falvakat, és kitöltik a kérdőíveket. A filmkészítők célja, hogy intim betekintést nyújtsanak a bhutániak mindennapi életébe és törekvéseibe, miközben azt az ősi kérdést járják körül, hogy vajon valóban mérhető-e a boldogság. A boldogság ügynöke egy szívmelengető expedíciót ígér egy magával ragadó, meseszerű világba – egy olyan világba, amely szöges ellentétben áll a túlnyomórészt anyagiasság és sóvárgás által vezérelt társadalmakkal.

Amikor a varsói zeneakadémia hallgatója visszatér szülővárosába a nyári szünetre, belekeveredik a helyi fiatalok és egy csapat külföldi közötti konfliktusba.

A dráma egy forgalmas manhattani étteremben játszódik. Ebédidőben eltűnik a pénz a kasszából, mire az összes papírok nélkül dolgozó szakács ellen nyomozás indul, Pedro az első számú gyanúsított. A férfi álmodozó és bajkeverő, és szerelmes Juliába, az amerikai pincérnőbe, aki nem tud elköteleződni egy kapcsolat mellett. Miközben a vendéglő tulajdonosa megígéri, hogy segít Pedrónak a bevándorlási ügyekben, egy sokkoló felfedezés Juliával kapcsolatban arra készteti Pedrót, hogy olyan cselekedetbe kezdjen, amely egyszer s mindenkorra leállítja a főzést a város egyik legforgalmasabb konyhájában.

Egy apa súlyos morális kérdés előtt találja magát. Ő az egyetlen szemtanúja egy tragikus balesetnek, amelyet kisfia okozott, így döntenie kell: felvállalja az igazságot, hogy megvédje fiát minden további viszontagságtól, vagy előáll az igazsággal. A férfi vállalja a hazugságot, amely végül egyre mélyebbre húzza őt, a helyzet pedig egyre nagyobb áldozatot követel. Egy valódi pokoljárássá válnak a mindennapok, amelyek ugyan jószándékkal vannak kikövezve.

Egy testvérpár hazatér a fővárosból karácsonyra, hogy újra találkozzon gyermekkoruk barátaival és első szerelmeikkel. Tartanak egy partit. Sok alkoholt fogyasztanak. Semmi sem olyan, mint régen. De jó lenne, ugye? A testvérek szemén keresztül figyeljük az elhagyatott várost, ahol megállt az idő, és megtapasztalunk néhány magyar vidéki sorsot. A testvéreknek szembe kell nézniük a kérdéssel: harmincévesek vagyunk; merre tartunk? Így képzeltük el életünket tinédzserként?

A Mélypont Érzés egy dokumentumfilm, amely három szenvedélybetegséggel küzdő ember útját mutatja be, akik Dr. Petke Zsolt, a Nyírő Gyula Kórház és Országos Pszichiátriai és Függőségi Intézet vezető addiktológusa vezetésével átalakító felépülési folyamaton mennek keresztül. Dr. Petke, aki maga is felépülő függő, a sziklamászáson keresztül egy úttörő terápiás megközelítést mutat be. Klienseit a küzdelmük mélységeiből egy hegy csúcsára vezeti, amely a függőség leküzdésében elért fejlődésüket és diadalukat szimbolizálja.

1988-ban, amikor Magyarország a csőd szélére került az állampárt tagjai a mindössze negyven éves Németh Miklóst nevezték ki miniszterelnöknek. A céljuk elsősorban az időnyerés volt, de a dolgok pozitív irányba történő fordulása esetén megszabadultak volna tőle. Németh tervei azonban nagyban különböztek a párt öregjeitől. A miniszterelnök átfogó reformjai végül a köztársaság kikiáltásához és a vasfüggöny lebontásához vezettek.  

Rambo, Törpe, Répa, Hosszúláb, Farkas, Lady és Bumbum egy tinédzserekből verbuválódott katonai alakulat tagjai, akik Latin-Amerika hegyei közt teljesítik a Szervezet utasításait. Van egy egyszerűnek tűnő feladatuk: felügyelniük kell egy külföldi foglyot  (Julianne Nicholson), és felelősséget kell vállalniuk egy tehén épségéért. Az állandóan változó arcvonalak azonban nehezítik a megbízás végrehajtását, a fiatalok élete is kockán forog. A Cocalero és a Porfirio rendezője, Alejandro Landes harmadik nagyjátékfilmjével megváltoztatta a háborús film műfajának ismérveit, alkotásából a serdülők nézőpontjából ismerjük meg a kolumbiai polgárháború rémségeit. Cameoszerepben feltűnik Julianne Nicholson és Moisés Aias. A film operatőre Jasper Wolf, zenéjét az Oscar-jelölt  Mica Levi szerezte. A Sundance Filmfesztivál zsűrijének különdíjával jutalmazott film valamennyi fesztiválon (Kolozsvár, Odessa, Cartagena, Newport, Montclair) elsöprő sikert aratott.  

A New York árnyai című drámában három fekete férfi életébe nyerünk bepillantást, akik a boldogulás útját keresik. Bennie bárokat látogat és állandóan csalódnia kell barátaiban. Hughes énekes szeretne lenni, azonban csak az éjszakai mulatókig jut el. Lidia pedig beleszeret egy fehér férfiba.

Peggy Guggenheim a 20. század képzőművészetének megkerülhetetlen alakja. Óriási vagyon örököseként teljes odaadással hódolt hobbijának, a műkincsgyűjtésnek, s egy idő után passzióját az alkotások mellett az alkotókra is kiterjesztette. Így lett többek közt  Samuel Beckett, Max Ernst, Jackson Pollock, Alexander Calder, Marcel Duchamp legodaadóbb támogatója s egy felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény tulajdonosa. A műremekek, melyekkel berendezte az életét, halála után a velencei palotában leltek méltó otthonra.