Legjobb filmek a Cinego-n

Nadia, a húszas éveiben járó olimpiai úszó közelgő nyugdíjazásának kihívásaival szembesül.

Civilek egy csoportja megkérdőjelezi nézőpontjukat a társadalomról, valamint a rendőri brutalitás jogosságát.

Ernest és Célestine visszatér Ernest hazájába, Charabiaba, hogy megjavíttassa értékes törött hegedűjét. Felfedezik, hogy a zenét már évek óta betiltották az egész országban. Két hősünk számára elképzelhetetlen a zene nélküli élet, ezért Ernest és Célestine cinkosaik, köztük egy titokzatos álarcos igazságosztó kíséretében megpróbálják helyrehozni ezt az igazságtalanságot, és visszahozni az örömöt a medvék földjére.

Helene, a jól szituált idős asszony születésnapjára vendégségbe hívja három gyermekét és azok családját. Szeretne megbizonyosodni arról, hogy festő bátyja hagyatéka egyben marad, s a lakás értékes műkincsei nem az ócskapiacon végzik. A legidősebb testvér szeretné egyben tartani a gyűjteményt, míg húga és öccse inkább pénzt csinálna belőle. Mivel a családos Fréderic-nek nincs elegendő pénze, hogy kivásárolja testvéreit, kénytelen meghajolni akaratuk előtt, így a műkincsek egy része múzeumban, többsége azonban aukción végzi.

Golda Meir, Izrael volt miniszterelnöke számos nehéz és ellentmondásos döntést volt kénytelen meghozni az 1973 októberében kitört jom kippuri háború során. A film az ő életét és viszontagságait dolgozza fel.

Napjainkban amerikaiak millióinak életét nem hivatalosan az emberi megosztottság több generációra visszanyúló hierarchiája határozza meg. Ezen továbblépve az emberi megosztottság nemzedékekre visszanyúló hierarchiáját is ez a gondolkás szövi keresztül. Ez egy olyan rendszer, amely formálta Amerikát, és amely nyomot hagy maga után. A faji, osztálybeli vagy egyéb tényezőkön túl létezik ez az erőteljes konstrukció, amely befolyásolja az emberek életét és viselkedését, valamint egész nemzetek sorsát.

Takumi és lánya, Hana a Tokióhoz közeli Mizubiki faluban él. Egy nap a falu lakói tudomást szereznek arról a tervről, hogy Takumi háza közelében egy luxuskempinget alakítanak ki, amely a városlakóknak kényelmes "menekülést" kínál a természetbe.

Valerie, a hatvanas éveiben járó energikus díva lépésről lépésre nemcsak a lakásukat, hanem az elméjüket is meghódítja. A lopakodó invázió egyre nagyobb lendületet vesz, a korábbi bizonyosságok megrendülnek, a magánélet határai elmosódnak. Vajon az anyáknak és az anyósoknak mindig igazuk van? Vajon jót akarnak nekünk? És néha éppen ezért nem ők a legnagyobb szörnyetegek? A fekete humor és a horror határán egyensúlyozó film olyan helyzetet dolgoz fel, amelyet mindannyian megtapasztaltunk már valamilyen formában.

A film központi alakja Guada, egy 17 éves lány, aki a férfiak által dominált gaucho kultúrában próbál érvényesülni. Guada története a hagyomány és a változás közötti feszültséget testesíti meg, miközben apja, Tati támogatásával tanulja meg a lovak betörésének művészetét és a rodeózás fortélyait.

Egy túlhajszolt és alulfizetett produkciós asszisztensnek egy multinacionális vállalat megbízásából munkahelyi biztonsági videót kell forgatnia. Egy interjúalany azonban olyan kijelentést tesz, amely arra kényszeríti, hogy a cég narratívájához igazodva újra kitalálja a történetét.

Paimpontban minden békés: a helyiek között ott van Joëlle, a tanítónő, aki órákat ad; Anne, a minipiac tulajdonosa, aki imádja a jó aperitifet, Hervé, az elzászi vízvezeték-szerelő, aki jobban beilleszkedik, mint a legtöbb breton; és Johnny, a falu felügyelője, aki nagy rajongója a... Johnny. Egységesen támogatják, és lelkesen beleegyeznek, hogy az ukrán menekültek befogadása mellett szavazzanak. De amikor a menekültek megérkeznek, nem ukránok – szíriaiak! És ebben az idilli breton faluban nem mindenki fogadja tárt karokkal az új szomszédokat. Végül is kik is valójában a barbárok?

JOhannes Holzhausen és csapata ebben a rendhagyó és humoros dokumentumfilmben a bécsi Szépművészeti Múzeum színfalai mögé enged bepillantást. Az interjúknak és a kommentároknak köszönhetően megismerhetjük az átlagos múzeumlátogató szeme elő rejtve maradó rendhagyó munkafolyamatokat és azt, minként járul hozzá az intézmény minden egyes alkalmazottja - az igazgatótól a takarítóig - a tökéletes összhatáshoz.

Az 1956-os forradalom leverését követően óriási kivándorlási hullám vette kezdetét. A retorziótól való félelmében Lili is hazája elhagyása mellett döntött; mindent maga mögött hagyott, elsőszülött lánya is a fővárosban maradt. Az egész életét végig kísérő fájdalom és bánat családtagjai sorsát is megpecsételte. Másodszülött gyermeke, Edit minden követ megmozgatva a gyötrelmes múlt nyomába ered, hogy ezzel is enyhítse a nemzedékeken át érződő szenvedést. A dokumentumfilm az ő nyomozásának, és egy lezáratlan múltnak állít emléket.    

Rambo, Törpe, Répa, Hosszúláb, Farkas, Lady és Bumbum egy tinédzserekből verbuválódott katonai alakulat tagjai, akik Latin-Amerika hegyei közt teljesítik a Szervezet utasításait. Van egy egyszerűnek tűnő feladatuk: felügyelniük kell egy külföldi foglyot  (Julianne Nicholson), és felelősséget kell vállalniuk egy tehén épségéért. Az állandóan változó arcvonalak azonban nehezítik a megbízás végrehajtását, a fiatalok élete is kockán forog. A Cocalero és a Porfirio rendezője, Alejandro Landes harmadik nagyjátékfilmjével megváltoztatta a háborús film műfajának ismérveit, alkotásából a serdülők nézőpontjából ismerjük meg a kolumbiai polgárháború rémségeit. Cameoszerepben feltűnik Julianne Nicholson és Moisés Aias. A film operatőre Jasper Wolf, zenéjét az Oscar-jelölt  Mica Levi szerezte. A Sundance Filmfesztivál zsűrijének különdíjával jutalmazott film valamennyi fesztiválon (Kolozsvár, Odessa, Cartagena, Newport, Montclair) elsöprő sikert aratott.  

Terence McDonagh nem egy tipikus nyomozó. Szerencsejátékos, drogfüggő és megvesztegethető. A Katrina hurrikán rombolása után New Orleansban meggyilkolnak egy szenegáli családot. Terence fájdalomcsillapítói már nem hatnak, kokainfüggőségét egyre kevésbé képes kezelni, mégis ráveszi főnökét, adja neki az ügyet. Első szemtanúja eltűnik, prosti szeretőjét megverik és váltságdíjat követelnek érte, ezért üzletelni kényszerül a bűnözőkkel. Egyre lejjebb csúszik a lejtőn, de ügyeskedései folytán karrierje egyre feljebb ível.

A vér és méz földje a délszláv háború idején játszódik, amely kettészakította a Balkán-régiót az 1990-es években. A történet Danijelről (Goran Kostic) és Ajláról (Zana Marjanovic), a két bosnyák fiatalról szól, akik a brutális etnikai konfliktus két szembenálló oldaláról származnak. Danijel, a boszniai szerb rendőr és Ajla, a boszniai muszlim művész már együtt voltak a háború előtt, ám kapcsolatukat végérvényesen megváltoztatta az országszerte terjedő erőszak. Hónapokkal később Danijel már apja, Nebojsa Vukojevich tábornok (Rade Serbedzija) alatt szolgál katonai tisztként a szerb hadseregben. A két szerelmes akkor találkozik újra, mikor Ajlát a Danijel parancsára cselekvő katonák elragadják abból a házból, melyben eddig nővérével, Lejlával (Vanessa Glodjo) és annak kisgyermekével lakott. Ahogy a háború rátelepszik a fiatalok életére, úgy változik meg a kapcsolatuk, motivációik és egymáshoz való viszonyuk homályossá, állampolgári hűségük pedig bizonytalanná válik.

Babz Dubreuil, egy magányos elítélt szakácsként dolgozik egy étteremben. A kollégái bátorítására randira hív egy jóképű kuncsaftot - ezzel együtt pedig elindulhat a megváltás útján.

Ljudmila már a második világháborúban is a sztálini eszmékért harcolt, a hatvanas évek Szovjetuniójában pedig párttitkárként meggyőződéses kommunistának számít. A helyi gyárban azonban váratlanul sztrájk tör ki, Ljudmila pedig szemtanúja lesz, ahogy a hatóságok a tüntető tömegbe lőnek, ráadásul a lánya is váratlanul eltűnik. A korábban minden szovjetellenes érzést elutasító nő most komoly felismeréssel néz szembe, ahogy a vezetőség megpróbálja eltusolni a vérengzést. Ljudmila egyre elkeseredettebben kutat a lánya után.

Sam és Tusker, akik húsz éve alkotnak egy párt, régi furgonjukkal indulnak útnak Anglián keresztül, hogy meglátogassák barátaikat, családjukat és a múltjuk fontos állomasaiként szolgáló helyszíneket. Mivel Tuskert két éve demenciával diagnosztizálták, az együtt töltött idő mindennél fontosabb a számukra... A díjnyertes Harry Macqueen (Hinterland) második egészestés filmjét immáron olyan világsztárok főszereplésével forgatta, mint Colin Firth és Stanley Tucci, míg a további szerepeket Pippa Haywood, James Dreyfus és Sarah Woodward alakítják. A Supernova 2020 decemberében a Cirko Film forgalmazásában a hazai mozikban. 

Johnny rádiós újságíróként dolgozik. A férfi imádja az unokaöccsét, Jesse-t, akit mindenre igyekszik megtanítani az életben. Erre pedig remek lehetőséget nyújt egy közös utazás. John egy olyan projekt keretében vesz részt, amelyben gyerekeket kérdez meg a világ egyre bizonytalanabb és kiszámíthatlanabb jövőjéről. Nővére, Viv megkéri, hogy vigyázzon a 8 éves fiukra, Jesse-re, amíg ő gondoskodik a kisfiú mentális problémákkal küzdő apjáról. Miután Johnny elfogadja a felkérést, váratlan módon kötődni kezd Jesse-hez, akivel egy felejthetetlen utazást él át Los Angelestől New Yorkon át New Orleansig. Mike Mills, a Kezdők rendezője ismét egy lebilincselő történettel állt elő, amelynek főszerepeiben Joaquin Phoenix, Gaby Hoffmann, Jaboukie Young-White, Elaine Goren, Woody Norman, Kate Adams és Brandon Rush láthatók. A film 2022. tavaszán érkezik a hazai mozikba az ADS Service jóvoltából.

A művészfilmek egyik legtehetségesebb alkotója, Krzysztof Zanussi a fausti tematikára alapuló, koprodukcióban készült filmjében egy a Nagy Háború idején tevékenykedő lengyel orvos kutatásait mutatja be. Forradalmi próbálkozásai az ember tudattól való megfosztására, a szabad akarat feletti uralkodásra irányultak. Mindezt számos erkölcsi határt feszegetve, az éter felhasználásával akarta elérni. Egy nő azonban áldozatul esett megszállottságának, s az orvos kis híján akasztófán végezte.  

Semmelweis Ignác a bécsi klinika tanársegédje kétségbeesetten látja, hogy a szülészeten a halálozási arányszám egyre emelkedik. Elhatározza, hogy megfejti ennek a titokzatos kórnak a titkát. Rádöbben, hogy a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, hiszen a boncteremből jövet nem elégségesen fertőtlenítik a kezüket. Véletlenszerűen kipróbálja a klórmeszes kézmosást, amelyről bebizonyosodik, hogy hatástalanítja a hullamérget. Megkezdődik Semmelweis, az anyák megmentőjének küzdelme az áltudósok ellen, akik nem ismerik el a felfedezést.

Juliette és Carmen, a két bátortalan, négy- és nyolcéves nővér felfedez egy titkos átjárót a Le Royaume des Courants d'Airhez, kedvenc könyvükhöz. Macskákká változtatva és egymástól elválasztva bátornak és merésznek kell lenniük, hogy visszataláljanak othonukba. Az énekesnő, Selma segítségével megpróbálnak visszajutni a való világba, és szembeszállni Siroccóval, a szelek és viharok urával... De vajon tényleg olyan félelmetes, mint ahogyan képzelik?

Levente és Zita látogatóba érkezen Kálmánhoz és Olgához, hogy megünnepeljék Kálmán névnapját. A két házaspár rövidesen olyan helyzetbe keveredik, amely mindannyiuk számára egyre frusztrálóbbá válik. Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második része, amely színpadi mű alapján került adaptálására. Az Ernelláék Farkasékkal ellentétben, amely a szülői konfliktusokat helyezte a középpontba, a Kálmán-nap az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségeket és morális dilemmákat hozza felszínre. A látszólag egyszerű és hétköznapi elbeszélés az árnyalt részletek révén nyeri el magával ragadó varázsát.

Minden reggel egy fiatal buddhista meglátogat egy idős asszonyt, és a tibeti Halottak Könyvéből idéz, hogy felkészítse őt a halál és a következő élet közötti átmenetre. Az utolsó napon a fiú gyengéden az asszony fülébe mondja a könyv záró sorait, gyengéden lehunyja a szemét, és meditációban csatlakozik hozzá, miközben a lelke elindul az útjára. A Samsara elbeszélése két részben bontakozik ki: két kontinensen, két közösségben, két hitrendszerben, a külső és belső tapasztalatok két birodalmában. A laoszi szerzetesek és egy afrikai törzs mindennapjait egy egyedi, fényekkel és hangokkal megvilágított út köti össze. Egy bizonyos ponton a nézőnek is be kell hunynia a szemét a főszereplővel együtt, hogy átélje a reinkarnáció élményét, és átmenjen egyik életből a másikba. Lois Patiño a lélekvándorlást vizsgáló, magával ragadó road movie-ja a legutóbbi berlini filmfesztiválon lenyűgözte a közönséget, és a zsűri elismerését is elnyerte a Találkozások szekcióban. Ez a film ritka filmes utazást nyújt, miközben egy belső odüsszeiára visz minket. A film készítői lenyűgöző vizuális és auditív effektusok segítségével lehetővé teszik számunkra, hogy az idős asszony mellett átéljük a reinkarnáció folyamatát. A Samsara egy meditatív utazást kínál, amely túllép a hagyományos mozi határain, és a magyar közönséget kollektív csakratisztításra invitálja a szervezett vetítések során.

A Nyersanyag egy szatirikus társadalmi dráma, amelynek középpontjában egy filmes csapat áll, akik Budapestről vidékre utaznak, hogy közösségépítő workshopot tartsanak egy falu fiataljainak. Látogatásuk során rejtett igazságokat tárnak fel egy híres uborkafarm körül. Az erről szóló, kirobbanóan sikeres leleplező dokumentumfilm elkészítése akaratlanul is megosztottságot szül az egykor ártatlan falusiak között.

Jeanne Lisszabonba utazik azzal, hogy anyja lakását eladásra kínálva végre leörleszti az adósságait. A repülőtéren összefut Jeannéval, egy szeszélyes és kissé tolakodó egykori középiskolai barátnőjével.

Frankie, egy fiatal anya, aki dikronometriás, küzd az időérzékeléssel. A magnókazettákat használva útmutatásként, kockázatos munkát kap egy titokzatos nőtől, amit elvállal, hogy eltartsa a családját, nem is sejtve, milyen sötét következményekkel jár ez.

Fúj. Az egymást szájon csókoló párok undorítóak. Az a legrosszabb, hogy nem lehet kikerülni őket: amikor az emberek csókra készülnek, a szájuk rózsaszínű és fényes lesz. A kis Léo ugyanúgy nevet rajtuk, mint a tábor összes gyereke. De van egy titka, amit nem oszt meg a barátaival: az ő szája is kezd fényleni. Valójában Léo kétségbeesetten szeretné kipróbálni a csókolózást.  

Hunter élete sínen van, legalábbis a látszat ezt sugallja. Sikeres férjével egy szép házban él, hamarosan az első gyermekük is megszületik. Ő azonban nem érzi jól magát a bőrében, idegennek érzi az egész helyzetet, mintha kívülről szemlélné a saját életét. Míg férje a karrierjét építgeti, ő magányosan jár-kel az otthonukban, s próbálja kitalálni, mivel kedveskedhetne a férfinek. Idővel azonban beleun a szerepébe, és végre megtalálja azt a különös elfoglaltságot, amitől úgy érezheti, övé az irányítás.