Legjobb filmek a Cinego-n

Egy társaság egy ízlésesen berendezett házba hivatalos vacsorára, valami azonban nincs rendben sem a vendéglátókkal, sem a helyszínnel. A kellemesen eltöltött este után a fáradt vendégek szeretnének nyugovóra térni, de valami visszatartja őket, képtelenek elhagyni a szalont. A nyitott ajtók és ablakok ellenére csapdába esnek, s a kétségbeesés és az egyre erősödő pszichológiai nyomás különös viselkedést vált ki belőlük.  

Egy gyönyörű és fiatal szomáliai lány megérkezik Magyarországra, hogy új életet kezdjen - ám ez jóval nagyobb falatnak bizonyul számára, mint elsőre tűnik. Zurbó Dorottya dokumentumfilmje apró, hétköznapi helyzeteken keresztül mutatja be a fiatal lány életének meghatáro változásait, ahogy megpróbál beilleszkedni egy számára nagyon új és ismeretlen világba, miközben próbálja tartani édesanyjával a kapcsolatot. A szökött szomáliai lány mégis mindent elkövet, hogy családja áldozata ne legyen hiábavaló, és megállja a helyét napjaink Magyarországában. (mnf.hu)

Svájc, 1971: Nora fiatal háztartásbeli feleség, visszahúzódó, csöndes jellem. Férjével és két gyermekével egy kis faluban élik békés, nyugodt életüket. Itt szinte semmi sem érezhető a társadalmi mozgalmakból és azok következményeiből, melyek néhány éve indultak a nagyvárosokban. Egy nap azonban minden megváltozik, és fenekestül felfordul a fiatal nő, és vele együtt az egész közösség élete is: Nora beáll egy női mozgalomba és nyilvánosan kampányolni kezd a nők szavazati jogáért. (ADS Service)    

Egy jómódú építési vállalkozó, István (Lengyel Tamás), valamint ügyédje, Márta (Gryllus Dorka) és férje, László (Simon Kornél) hétvégi vadászatra indulnak Erdélybe, hogy megünnepeljék, hogy a nő megnyert egy ügyet a vállalkozó cégének. Azonban a kiruccanás nem várt fordulatot veszi, amikor egyikük véletlenül lelő egy férfit, és feltűnik a színen egy rejtélyes, és annál veszélyesebb alak (Árpa Attila), aki azért érkezett a hegyekbe, hogy megtorolja veszteségét, amit a kétes ügy okozott.

Dalton Trumbo Hollywood legjobb forgatókönyvírója volt. Állítólagos Amerika-ellenes tevékenysége miatt társaival együtt 1947-ben letartóztatták, és feketelistára tették. Története feltárja a feketelisták igazságtalanságát, abszurditását. A negyvenes évek második felében az Egyesült Államokban tetőfokára hág a hidegháborús paranoia. A McCarthy szenátor nevével fémjelzett időszakban támadás indult a baloldali vagy annak vélt filmesek ellen. Közéjük tartozott Hollywood legjobb forgatókönyvírója, Dalton Trumbo is. A társaival együtt 1947-ben letartóztatták, majd feketelistára tették őket. Az állítólagos Amerika-ellenes tevékenységüket vizsgáló bizottság előtt nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, hogy kommunista volt-e vagy sem. (HBO)

Balogh István egy nem túl gazdag farmer, aki tejles irányítás alatt tartja feleségét, családját és egy szolgáját. Mindent megtesz, hogy megőrizze a szigorú hagyományok által kialakított családi képet. A szereplők közeli, de szokatlan kapcsolataik révén szembesülnek tragikus sorsukkal.A filmet cikkek, híradások ihlették, valamint olyan emberek emlékei, akik hasonló helyzeteket éltek túl.

Pomme segít Suzanne-nak az abortusza végrehajtásában, de rövidesen szem elől veszítik egymást. Tíz évvel később újra találkoznak, s megpróbálják megtalálni az identitásukat.

Nora és Hae-sung elválaszthatatlan gyerekkori barátok voltak, de útjaik elváltak, miután a kislánynak el kellett költöznie. Két évtizeddel később újra megtalálják egymást az interneten, de felnőtt életük teljesen más irányba vitte őket. Nora sikeres íróként boldogul New Yorkban, és mélyen elkötelezett egy komoly kapcsolat iránt, míg Hae-sung sodródva érzi magát Szöulban. Az interneten való újbóli találkozásuk fokozatosan mély felnőttkori barátsággá alakul, felelevenítve a gyermekkorukban kialakult köteléket. Amikor azonban Hae-sung New Yorkba látogat, ez mindkettőjükben váratlan érzelmi zűrzavart vált ki, és arra kényszeríti őket, hogy végre szembenézzenek valódi érzelmeikkel.

A Cannes-ban bemutatott Itt vagyok és a Balaton Method című alkotásairól ismert Szimler Bálint bemutatkozó játékfilmje. A Fekete pontban visszatér korábbi munkatársa, a ma már elsősorban Hollywoodban élő operatőr, Rév Marcell, aki az Eufória, Az idol és a Feleségem története című filmekben végzett munkáiról ismert. A film a gyerekek sikoltozásának és a végtelen beszédeknek a kaotikus energiájával kezdődik. A menzát a finom pörkölt összetéveszthetetlen illata tölti be, amely keveredik az alkohollal teli felmosóvíz elhúzódó szagával. A tízéves Palkó (Mátis Pál), aki nemrég tért haza Berlinből, értetlenül áll egy tipikus magyar iskola mindennapjai előtt. Egyetlen szövetségese Juci néni (Mészöly Anna), a fiatal tanárnő, aki valóban megérti őt, de maga is csapdába esett a gondnoki kultúrával átitatott intézményrendszerben. A Fekete pont, amely az orkney-i hagyományt folytatva időnként a groteszkbe torkollik, több magyar producerrel együttműködve, önállóan készült.

Lissy Lunies (Corinna Harfouch) a 70-es évei közepén jár, és titokban élvezi, hogy demenciában szenvedő férje egy idősek otthonába került. A szabadság rövidke ízét azonban beárnyékolják saját egészségügyi problémái, köztük a cukorbetegség, a veseelégtelenség, a rák és a közelgő vakság, ami miatt kevés ideje marad. Eközben fia, Tom (Lars Eidinger), a karmester, depressziós legjobb barátjával, Bernarddal (Robert Gwisdek) együtt dolgozik egy új, „Sterben” című darabon, amely hamarosan Tom saját életútját tükrözi. Volt barátnője, Liv (Anna Bederke) váratlanul Tomot teszi meg gyermeke pótapjává, aki talán az övé lehetett volna. Ezzel párhuzamosan Tom húga, Ellen (Lilith Stangenberg) viszonyt kezd Sebastian fogorvossal (Ronald Zehrfeld), akit elsősorban a közös alkoholszeretet köt össze. Ellen elutasítja a társadalmi normákat, és a mámoros életet választja, de hamarosan rájön, hogy mindennek ára van.

Los Angeles, kilencvenes évek: a tizenhárom éves Stevie azzal tölti a nyarát, hogy az otthoni problémás légkör és a frissen megismert barátai között lavírozik. 

A hatvanas és hetvenes évek Amerikájában meghatározóvá vált a hippikultúra és vele együtt a kereslet is megnőtt a különböző kábítószerekre. A kolumbiai farmerek hatalmas kereset lehetőséget láttak a mozgalomban, így az igazán dörzsöltek akár komoly üzletemberekké is válhattak. A Guajira-félszigeten élő Raphayet pedig mindent elkövet, hogy a lehető legtöbbet ki tudja hozni ebből a „lehetőségből”, nem csupán azért, hogy mesebeli életet élhessen, hanem hogy ősi wayuu hagyományok szerint végre megkérhesse szerelme, Zaida kezét, és hogy ki tudja fizetni a hozományt. (Mozinet)

A dráma Goebbels hanyatlását követi nyomon, amint a náci Németország 1943 eleji sztálingrádi vereségét követően megpróbálja felkorbácsolni a háború további támogatását, mielőtt utolsó napjait Hitler bunkerében tölti, ahol hat gyermeke meggyilkolását és saját öngyilkosságát tervezi feleségével együtt.

Alina és Voichiţa egy árvaházban lettek barátnők gyermekkorukban. Felnőve szeretőkké váltak, és bár korábban hűséget fogadtak egymásnak, Alina Németországban próbál új életet kezdeni. Egy idő után azonban nem bírja tovább, és visszamegy Moldáviába Voichitáért. Ő azonban időközben más elkötelezettséget talált, egy kolostorba vonult, és ott is akar maradni örökre. Vonakodva, de befogadják Alinát is pár napra a zárdába, mielőtt visszatérne Németországba. Hamar kiderül azonban, hogy elvei nem közösek az ott élőkével.

Kodály Zoltán neve méltán került a 20. század legjelesebb zeneszerzőinek listájára. Petrovics Eszter dokumentumfilmjében Ránki Fülöp zongoraművész és Devich Gergely csellóművész ered a híres zenész nyomába, hogy megismertesse a nézőkkel, honnan indult, és hogyan lett világhírű Kodály. A Kruppa Kvartett 2019-ben újra előadta az 1910-ben a Royal Szállóban megrendezett szerzői esten megszólaló dallamokat, többek közt az I. vonósnégyest, a Kilenc zongoradarabot és a Szonáta gordonkára és zongorára című darabot. A vonósnégyes tagjai a film főszereplőivel felkeresik a zeneszerző ifjúkorának legfontosabb állomásait, például Galántát, Nagyszombatot és a Zobor-vidéket. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kapnak a Budapesten töltött egyetemi évek is. A szokásos dokumentulfilmektől eltérő módon A mi Kodályunk a főszereplők beszélgetésein keresztül közvetíti az ismereteket. Kaszás Gergő színművész a zeneszersző írásaiból idéz, archív hanganyagokról hallhatjuk Kodály kollégáit és diákjait (Doráti Antal, Ferencsik János, Molnár Antal, Szokolay Sándor, Vikár László) is, amint mesterükről nyilatkoznak.

Három szabadságvesztésre ítélt férfi úgy próbálja tartani a kapcsolatot a családjával, hogy cellájuk magányában meséket írnak, melyek a fogvatartottak, gyerekeik, na meg a modern technika közreműködésével elevenednek meg. Pár perces telefonhívások és röpke egyeztetések előzik meg csupán a nagy alkalmat, ami igazi ünnepnak a rabok számára. Miközben a mesékből film lesz, szinte elmosódnak a képzelet és a valóság határai, s a családtagok újra együtt lehetnek.

A férje is faképnél hagyta, lelépett az egyik ügyfelével. Egy napon Sole felhívja Raimundát, hogy tájékoztassa őt a nénikéjük haláláról. Raimunda nagyon szerette az asszonyt, de nem tud ott lenni a temetésen. Sole így egyedül tér vissza szülővárosába, ahol a szomszédok közlik vele, édesanyja visszatért a túlvilágról, hogy gondját viselje Paula nénikéjének.

Az Idióták című vígjáték egy csapat fiatalról szól, akik csak a hülyeség iránt érdeklődnek. Egy napon Karen találkozik a csapat három tagjával és ő is bekapcsolódik a játékba, melynek végső célja a társadalommal való összeütközés.

Kaspart gyermekkora óta leláncolva egy ólban tartják. Amikor felnő, gondozója járni tanítja, majd elviszi egy kisvárosba és ott sorsára hagyja. A polgárok és városatyák először a börtönőr gondjaira bízzák, ezután egy mutatványoshoz, majd egy paphoz kerül. Lassan felnőtté érik, de a világot nem tudja megérteni.

Salvador Mallo eljutott élete azon szakaszához, amikor az ember megáll, átértékeli az elmúlt évek történéseit, számot vet a döntéseivel, leltárt készít az évtizedeken át gyűjtögetett emlékekből. Gazdag életút bontakozik ki telve szenvedéllyel, csalódással, magánéleti válságokkal, melyekből egyedül az írás és a filmvilág segítségével tudot kilábalni. Egy ponton azonban kénytelen szembesülni a sivársággal, ami az egész lényére kihat, és szinte lebénítja őt, megakadályozva, hogy újabb filmek kerüljenek ki a keze alól. Pedro Almodóvar nagy sikerű filmje az alkotás ódája, az új dolgok megálmodásának és létrehozásának a művész élettapasztalatától elválaszthatatlan folyamatát mutatja be. Főhőse nem menekülhet saját múltja elől, kénytelen beismerni, hogy valamennyi emléktöredéknek helye van az életművében.   Almodóvar életpálya-összegző drámájának főszerepében Antonio Banderas és Penelopé Cruz látható.

Metsző dokumentumfilm egy család mindennapjairól, küzdelmeirők. Kati lányai, Janka és Adél úszók, az anyai midenben támogatja gyermekeit, még ha ez időnként elképesztően embert próbáló feladat is.

Ápolt gyep, udvarias szomszédok, csendes, békés kertváros – ez Suburbicon, egy amerikai középosztály számára tökéletes hely az 1950-es években. A Lodge család is boldogan él itt, nem is találhatna ideálisabb várost gyermekneveléshez. Csakhogy a békés felszín alatt kiábrándító valóság lapul. Gardner Lodge (Matt Damon) apaként és férjként is olyan helyzetbe kerül, ahol a jól bevált módszerek már nem alkalmazhatók. Márpedig eltökélt célja, hogy megvédi házát, gyermekét és mindent, amit oly gondosan épített évek óta. Akkor is, ha az emberi romlottság legmélyebb bugyraiba kell is leásnia magát érte… (Cinetel)

Filatorigát, Maszk klub vagy a Kultiplex – csupán néhány hely a budapesti hip-hop legikonikusabb helyszínei közül, ahonnét igazi szubkultúraként nőtte ki magát az irányzat. A dokumentumfilmben megszólalnak a szakma nagyjai, akik nyíltan beszélnek a kezdetekről és az őket ért hatásokról. 

Az 52 éves Maris tíz éve szolgál egy magyar családnál. Minden munkát elvégez a ház körül, ezen felül pedig éjszakai munkát vállal egy gyárban. A házvezetői munkáért azonban semmilyen pénzt nem kap, a gyárban megkeresett bérét pedig le kell adnia a családnak. A méltóságától és szabadságától egyaránt megfosztott nő abban reménykedik, hogy talán egy nap visszanyerheti régi életét, de erre aligha kerülhet majd sor. Ahogy a néző nyomon követheti Maris mindennapjait, úgy lehet szemtanúja az elhatározásnak is, hogy az asszony egy nap minden bizonnyal meg fog szökni.

Prof. James Murray nekilát, hogy megalkossa az Oxfordi Angol Szótár első kiadását. Munkáját a 19. század közepén kezdi. Az egyik kollégájától, Dr. William Minor-tól nem kevesebb, mint 10,000 bejegyzést kap. Nem mellesleg Dr. William-t a Broadmoorban található elmegyógyintézetben kezelik.

Annie Ernaux azonos című regényének filmes adaptációja, amely az abortusz nehézségeiről és lelki megpróbáltatásairól nyújt élesen metsző képet, az eljárás a hatvanas évek Franciaországában teljesen illegálisnak számítot. Annie előtt egyetemistaként fényes jövő áll, a lány rendkívül tehetségesnek számít. Szülei egyszerű dolgozó emberek, így nagy reményük van abban, hogy Annie sokkal többre viszi majd, mind ők. Úgy tűnik azonban, hogy Annie minden terve romokba dőlhet, amikor megtudja, hogy várandós, így rövidesen egy komoly dilemma előtt találja magát, hogy megtartja-e a magzatot. Audrey Diwan második nagyjátékfilmes rendezésének főszerepeiben Sandrine Bonnaire, Anna Mouglalis, Anamaria Vartolomei, Louise Chevillotte, Kacey Mottet Klein és Pio Marmaï láthatók.

Párizs, 2015. november 13. A 10. és 11. kerület éjszakai negyedében, a Stade de France előtt és a Bataclan nevű zenei klubban iszlamista terroristák brutális terrortámadások sorozatát hajtják végre. Összesen 130 ember veszti életét. A Bataclanban a 89 áldozat között van Hélène (Camélia Jordana), egy hároméves kisfiú édesanyja. Miközben egész Franciaország próbálja megérteni a szörnyű eseményeket, Hélène férje, Antoine (Pierre Deladonchamps), aki hivatását tekintve újságíró, nyílt levelet ír a Facebookon az elkövetőknek. Antoine megható üzenete bejárja a világot. A Le Monde című napilap a címlapon közli a levelet, Antoine-t a televíziók interjúvolják. De miközben Antoine a töretlen, nyitott és szeretetteljes társadalom szimbólumává válik, belül – saját maga és fia érdekében is – éppen azzal a gyűlölettel küzd, amellyel dacolni akart.  

A nyár meséje című romantikus drámában Gaspard a tengerhez utazik, hogy ott találkozzon barátnőjével, Lénával. A lány azonban csak nem akar megérkezni. A fiú megismerkedik Margot-val, s összebarátkoznak, de a lány többet érez a fiú iránt, mint szimpátiát. Amikor két héttel később megérkezik Léna, Gaspard már Solennel folytat viszonyt. A tanácstalan fiú nem tudja melyik lányt válassza, ám a véletlen megoldja helyette a problémát.

Eugénie, a kiváló szakácsnő 20 éve dolgozik a híres gasztronómus Dodinnak. Az évek során a gasztronómia iránti szenvedélyük és az egymás iránti kölcsönös csodálatuk szeretetteljes kapcsolatot eredményezett. Ennek eredménye egy sor olyan, az előzőnél is finomabb és finomabb étel lett, amelyek a világ legnagyobb szakácsait is lenyűgözték. A szabadságra vágyó Eugénie azonban soha nem akart hozzámenni Dodinhoz. Ezért Dodin úgy döntött, hogy olyasmit tesz, amit még soha nem tett: főz neki.

Victor és Elena egy bár mosdójában találkozik, amikor a nő éppen drogdílerére vár. Összegabalyodnak, majd elválnak útjaik. Évekkel később a börtönben raboskodó férfi megtudja, hogy a lány hozzáment a tolószékes Davidhez, ahhoz a rendőrhöz, aki részt vennek annak idején az ő elfogásában. Victor elhatározza, hogy bosszút áll a párocskán a rács mögött töltött évekért.