Hang nélkül: Első nap

Szerintem ez a rész lett a legjobb, szépen ki lett dolgozva. Itt inkább az érzelmek kapnak nagyobb hangsúlyt, de a film parafaktusa sem marad ki, minden aranyosan lett megoldva. Nekem 10/10, ajánlani tudom.

A John Krasinski-féle Hang nélkül-filmek amilyen hamar berobbantak, olyan hamar instant horrorklasszikusokká is váltak. A drámai történetvezetés, a mesteri feszültségadagolás, a letisztult minimalizmus és a kiváló alakítások mind-mind hozzájárultak a... Teljes kritika

Picit azért becsapva éreztem magam ennél a filmnél, hiszen a Krasinski teremtette franchise igazából thriller vagy horror. A Rotten Tomatoes adatlapon első helyen a horror szerepel a filmnél, második helyen pedig a sci-fi, amivel én egyet is tudok érteni. Ezt a műfaji besorolást még a második rész is tartja, ám a legújabbnál tényleg háttérbe szorul mindaz, amiért a dolog népszerű lett: a lényeg támadása. A hangra érzékeny lények, akik villámgyorsak, iszonyúan erősek (autókat képesek dobálni), és másodpercek alatt végeznek minden emberi lénnyel. Én személy szerint egy küzdelmes harmadik részt vártam, melyben a túlélők megküzdenek a dögökkel, vagy legalábbis nagy üldözések és harcok kerülnek bemutatásra. Ehhez képest kapunk két bujkálót, akiknek pszichés traumáival foglalkozunk. Ez számomra picit becsapásszagú dolog. Mondjuk annyiban én is hibás vagyok, hogy nem néztem meg az előzetes promókat. Azért két csillagot még sincs szívem adni rá, így maradok a közepes értékelésnél, azaz a 3 csillagnál.

Emlékszem, mennyire vártuk annak idején a Hang nélkül legelső részét, és utána két évvel a második fejezetet is. Egyszerre volt meghökkentő, izgalmas és hátborzongató az egész. Nagyon kitalálták ezt a hangra támadó dolgot a Halál angyalaival (így nevezik a dögöket), bár én a pókmajmok elnevezést alkalmaznám rájuk. Aztán jött most ez a legújabb rész a halálos beteg nővel meg az őt segítő jogász fickóval, akik együtt próbálnának pizzát keríteni, hogy szép emlékekkel mehessen el a hölgy. Szuper. Azért megerőltethették volna magukat egy izgalmasabb sztorival.

John Krasinski kiengedte kezéből a legújabb Hang nélkül film rendezését (bár a forgatókönyvírásba beleszólása maradt, mivel a 4 scriptor egyike lett). A végeredmény egy teljesen új stílusú produkció, melyben a legfőbb hangsúlyt már nem maguk a lények... Teljes kritika

Sokkal többet vártam ettől a filmtől. Az ötletgazda John Krasinski valahogy eredetibb sztorikat készített az első két rész alkalmával, ám ezúttal ezzel az új rendezővel (Michael Sarnoski) leült a dolog. A középpontba olyan karaktereket tett, akik nem csak hogy érdektelenek, de közük nincs a franchise egészéhez. Mintha túl nagyot akart volna fogni a pasas, és egy horror sztoriból mélyebb érzelemvilágú drámát faragni. A végeredmény egy gyenge színvonalú hibrid lett, ami egyik műfajban sem túl színvonalas: drámának túl horrorszerű, horrornak túl drámai. A főhősnő halálos beteg (valszeg rák), menekülő társa meg egy kicsit teszetosza átlagfickó. Ketten próbálják megvalósítani a nő utolsó kívánságát. Ez oké, de EZT megtenni főszálnak, és mellékesben odarakni, hogy amúgy ők ketten a hangra támadó idegenek ostroma közben teszik mindezt, az nagyon gagyi húzás... És a franchise lebecsülése is. Mindezek miatt nálam ez az egész három csillagos csupán, százalékban mondjuk 55-60 százalék. Nem ér sajnos többet.

Az év első nagy csalódása, mert míg az első két rész szinte kibírhatatlanul feszült és hangulatos, itt egy teljesen érdektelen dráma és egy unalmas sztori került terítékre. Sokkal érdekesebb és jobban azonosulhatóbb karakterek kellettek volna ahhoz, hogy működjön a mélynek szánt drámaiság, illetve a szörnyeket is annyit mutogatták, hogy a közepe felé már teljes közönnyel álltam hozzájuk. Kiveszett az előző filmek misztikuma a szörnyek felé. A jump scare-ek szintén idegesítőek: nem nagy kunszt besz*ratni valakit egy teljes csendből hirtelen előugró szörnnyel... Ne már. Ennél sokkal magasabb a szint az előző részekben. Viszont az a kevés horrorelem és izgalmas jelenet (amiből sokkal több kellett volna) jól el lett találva, volt amikor tudtam izgulni egy rövid időre, ezért 6 pontnál nem akarok rosszabbat adni.

Kellő fenntartásokkal ültem be a filmre, és az aggodalmaimat nem is oszlatta el maradéktalanul, de azért teljesen rettenetes se volt. Meg különösebben jó se. Az előző két részhez igen lazán kapcsolódik a történet, gyakorlatilag egy viszonylag sablono... Teljes kritika

Szükség volt erre a filmre? A Quiet Place előzményfilm sajnos meglepően üresnek hat. Nem egy akció vagy horror, nem színesíti a mitológiáját a világnak, nem mutat új vagy meglepő pillanatot egy földönkívüli invázióról. Ehelyett egy visszafogott, szem... Teljes kritika

Nem tetszett. Az egy csillagot a cica kapja.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az első két résznek határozott rajongója vagyok. Nah jó, az első rész szólt a legnagyobbat. Üdítő volt látni a vég nélküli szuperhősáradat közepette egy szörnyes, inváziós, túlélő horrort. Ami képes volt kicsit meglepni a műfaj rajongóit. A második r... Teljes kritika

Úgy tűnik, nem volt túl jó ötlet a rendezőváltás a Hang nélkül legújabb epizódjára, mert az előző részek izgalmassága, lendülete és rengeteg félelmetes jelenete ezúttal teljesen folytatás nélkül marad. Az alig 100 perces játékidő alatt egy kezemen meg tudom számolni, hány igazán izgalmas jelenetet kapunk, és ami helyette megjelenik a filmben, annak alig van köze az egész alapszituhoz. A két főszereplő nyűglődése ugyanis a központi téma, nem az a tény, hogy az egész Föld éppen egy inváziót él át, melynek során konkrétan a kipusztulás szélére kerül az egész emberiség. Lehetett volna ennek megfelelően a központi figura mondjuk egy katona vagy egy többieket megmentő átlagember-hős, sajnos azonban a forgatókönyvírók és Michael Sarnoski rendező nem így döntöttek. Valószínűleg nagyobbat akartak fogni azzal, hogy drámával spékelték meg a horror közeli alaphelyzetet, de a végeredmény inkább egy csalamádé-katyvasz lett. Sajnos így közepesre lehet csak értékelni, vagyis 3 csillagra, százalékban pedig max. 55-60 százalékra.

A Hang nélkül első napjából megismerjük a kapcsolatfelvételt. A napot, amikor a zajt maga alá temette a történelem. Amikor a város megpihent egy pillanatra, majd elhallgatott örökre. Az előző részek stílusát maximálisan magával hozva egy rajongói köv... Teljes kritika

Nem sokat lehetett kihámozni az előzetesből, úgyhogy arra számítottam, jól megfejik a franchise-t, és csak egy agyatlan inváziós menekülés lesz az egész pár Hang nélkülös motívummal. Ennek fényében nagyon meglepődtem, mennyi dráma és érzelem szorult ... Többa filmbe. A főszereplőért egészen fura élmény izgulni, és bár a motivációi nem mindig tűnnek józannak, azért valahol mégis érthetőek. A srác viszont kicsit ködös volt, nem annyira értettem, miért ragaszkodott ennyire a csajhoz. Ami nem annyira tetszett, hogy nagyon hamar alkalmazkodott mindenki a helyzethez. Oké, hogy csendre intett mindenkit a katonaság, de szerintem túlzás az ilyen mértékű azonnali szófogadás és teljes körültekintés minden helyzetben. Horror elem nem sok került bele sajnos, de ami van, az egész jó. Mondjuk a pöfetegzabálós rész nem annyira jött át, mi akart lenni, ahogy az sem, miért tekergett arra a srác. Na de ez legyen a legnagyobb gond. Nálam Krasinski Hang nélkül-filmjei sincsenek olyan magas polcon, azt a szintet pedig Az első nap is hozza, úgyhogy szerintem érdemes beülni rá. Jajj, és igazi felüdülés a bőven 2 óra alatti játékidő, nem is tudom, mikor láttam ilyet utoljára blockbustertől.