Sisu: Bosszú az aranyért

Nem lett volna ez rossz, de ekkora hülyeséget ritkán látni. Annyira elképesztően gagyi jelenetek vannak, hogy egy nincs, ami valósághű. Még a történet nem lenne rossz, de inkább volt nevetséges, annyira túlzásokba estek.

Nekem nagyon tetszett a film. Na, jó! A film végén volt egy kis Indiana Jones érzésem, de ettől eltekintve azt mondhatom, végre egy film 2023-ban, amit végigizgultam. Kicsit véres, de ez ne riasszon el senkit! 1944., Finnország. Egy katona, Aatami Ko... Teljes kritika

Egy II. világháborús sztori kőkemény, vérgőzös akcióba mártva, egy kis western beütéssel megbolondítva: ez a receptje Jalmari Helander rendező szikár, letisztult filmjének, ami minimalista eszközökkel teremt acélos atmoszférát és tölti meg roppant fe... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Akár a főcímem is lehetne a filmnek a témája, mert egyvelege a mai hollywoodi akciómoziknak. Mindent meg lehet benne találni, Rambotól egészen John Wickig, és most nem sorolom a hollywoodi „szuperprodukciókat”. De, igen most jön a nagy DE... akkor rá... Teljes kritika

Vajon ez a trend is ki fog halni egyszer? Karaktermentes, zord, csöndes csávót felhúznak a szintén karaktermentes rosszak, és a film egésze egy hihetetlen unalmas revenge-sztori, ahol két ásítást közt halomra gyilkolnak arctalan karaktereket, gyengén... Több koreografált és kivitelezett akcióbeállításokban. Akciójelenetnek nem igazán lehet ezeket nevezni, mert még annyi gondolatiság sincs ezekben a filmekben. A jelenetek egymásutánisága is elég megkérdőjelezhető, a főszereplőnk pedig olyan extrém szituációkat él át, simán hihetjük szuperhősnek ezen a ponton. Nem szeretem az olyan filmeket, melyek kizárólag a „kapcsold ki az agyad” filozófiára épülnek. A Sisu is ilyen. Az western jellegű címek és beállítások alig adnak hozzá valamit, és csak más, jobb filmekre emlékeztetnek, ahol a karakterek érdekesek voltak, és volt lehetőség szorítani nekik. A másik meg a humor... Ebben a filmben nincs nagyon olyan, úgyhogy az ásítás folyamatosan kerülgetett. Örülnék, ha nem csak egy egymondatos koncepció alapján forgatnának filmet emberek.

Stilizált, lassú, jól kinéző film szeretne lenni (mint a The Green Knight, vagy akár a 300), de gagyi, átlátszó hatásúra tudták csak összehozni. Ami működött a Nobodyban, egyéb jó John Wick-koppintásokban, az itt csak elcsépelt, keménykedő, unalmas m... Többaszlag. Hű, jön a rejtélyes egyszemélyes hadsereg, aki csak békét akart, de felbosszantották, most aztán jól ráb*szik mindenki. Unalmas! Nem lenne gond ezzel a Kommandó szerű sztorival sem, ha nem akarna sokkal több lenni ennél, és menne rá a stílusoskodós, fejezetekre bontós menősködésre. De így mindent egybevetve egy unalmas, gyenge film, ami nagyon vagány akar lenni, de abban is béna.

A bemutatóból ítélve már nagyon vártam... Kaptunk egy másfél órás "Finn Tarantino" stíl filmet, mely egész teljében véres volt, nem úgy, mint Tarantinonál, ami általában inkább a vége felé ment át szaftosba. Óriási túlzások tömkellege, de mégis lekötött a story, és a látvány. Nem volt rossz...1x nézhető, 3 ⭐️

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A bemutató zseniális, ember legyen a talpán, akit nem ragad magával. Izgalommal vártam a megjelenést, végre valami hentelős, kemény, véres akcióorgia. Nincs lelkizés, csak darálás. Nos, ekkor még csak képzeltem, de nem tudtam, mi is vár rám. Emléksze... Teljes kritika

Nagyon látványos a film, és jól van összerakva. A fejezetekre bontás és a fejezetek címének kiírása a Kill Billre emlékeztet, a nácihentelés meg a Becstelen brigantykra. Úgyhogy kijelenthetjük, hogy vannak bőven tarantinói hagyományok benne. Nem volt... Több minden hiba nélküli azért, voltak olyan túlzások, amiken elnézően kellett túllépnem. Pl.: egy golyózáporban nem véd egy fél testet takaró lemezdarab. Nem egy szövegelős film különben, alig szólalnak meg a szereplők. Jalmari Helanderről még nem is hallottam, de lehet, hogy szedek le tőle még 1-2 filmet, tehetséges.

Ömlik, fröcsög, spriccel az artériás és az aortás elmetszett, megvágott erek ezreiből, levágott végtagokból, csákánnyal beszakított mellkasból, tőrrel átszúrt és/vagy átlőtt koponyából, felrobbantott embertestből. Gratulálok a készítőknek. Szadisták milliói nézik, és egyben ezen bizton elélveznek. Hajrá!

Az alkotók több helyről is lopkodtak, a fő csapásirány nyilván Keanu Reeves mára kultikussá vált karaktere, csak rémkirály helyett itt halhatatlannak keresztelték, de befigyel Tarantino is ezzel a fejezetekre bontással, aminek viszont nem sok értelme... Több volt egy alig másfél órás film esetében. Szerencsére a rövid játékidő tele henteléssel, lehetetlennek tűnő helyzetekkel, de hősünk a legkreatívabb módokon mindig feltalálja magát. Igazi bűnös élvezet, remélem kap folytatást.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Szűk másfél óra akció, de elrepül, mint a nyári szünet. Egyszemélyes halálosztag főhősünk, akibe belekötnek a visszavonuló nácik, akik ezzel életük legnagyobb és egyben utolsó hibáját követik el. Aatami Korpi (Jorma Tommila) egy legenda, ő halhatatla... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Aatami Korpi (Jorma Tommila) magának való ember. Háromszáz orosz katona halála szárad a lelkén, miután azok megölték a családját. A zord Lappföldön vadászik, immáron aranyra, amikor beleköt néhány náci. Vesztükre. Juri Seppa legjobb westerneket idéző... Több zenéire Kjell Lagerrloos operatőr komponált komor képeket. Veszettül hangulatos, ahogy Jalmari Helander már-már a horror határát súrolva mutatja be, milyen az, amikor valakinek már nincs vesztenivalója, így aztán apait-anyait beleadva már csak azért sem adja fel. Hősünket akna tépi, golyó éri, felakasztják, később még egy légi katasztrófát is túl él, mégis: meg sem nyikkan. Egészen pontosan a film utolsó perceiben van mindösszesen két mondata. Vagy három ,és akkor sokat mondtam, bár a többi szereplőnek sem kellett megizzadni a szövegkönyv bemagolásakor. A Sisu nem teljesít többet, mint amit ígér. Látványos, igényes és felettébb véres bosszúballada.

Ilyen egy jó akciófilm, és milyen fura, nem kellett hozzá 3,5 órás játékidő. Ki érti ezt? Nem vitték túlzásba a koreográfiákat, de iszonyat véres, a főszereplő meg veszélyesebb, mint egy Predátor. Van benne néhány nagyon jó ötlet, máskor viszont köve... Többtkezetlen, utóbbi pedig eléggé lehúzza. Meg az a három sornyi dialógus is olyan volt időnként, hogy jobb lett volna, ha annyi sincs benne, de ez lehet, hogy a rettenetes szinkron miatt volt. Ennél jobb filmmel nehezen lehetne kihasználni az Etele este kilenc óra utáni ezerötszáz forintos jegyárát: alacsony a megértési költsége (van neki egyáltalán?) és rövid, úgyhogy nem kell utána éjszakai járatokat vadászni. Kis teremben néztem, de a harmadik sorból az egész látóterem betöltötte, mégsem kellett felfelé nézni. Viszont megint volt kromatikus aberráció, pedig amúgy nagyon éles és kontrasztos volt a kép, de ezek a zöldes-lilás sávok az éleken picit zavaróak voltak időnként. Direkt nem néztem meg otthon, és milyen jól tettem, hogy kivártam vele a mozibemutatót!