Nem a legjobb vígjáték, amit a témában összehoztak, de azért annyira nem is borzasztó. Mint nevetős hajszafilm szerintem teljesen megállja a helyét a piacon, és érződik rajta, hogy bizony Hollywoodnak is fel kell figyelnie arra, hogy Amerikát már nem csak az európai bevándorlók lakják, és itt volt az ideje, hogy nyissanak Ázsia felé is - más kérdés, hogy mennyire pökhendi módon tették ezt. Viszont a végére én is megkívántam a hamburgert.
Ha egy ekkora klasszikus ki tudja hányadik feldolgozását ülök le megnézni, akkor jól tudom, hogy a tudom, hogy a történet nem lesz meglepő, sőt kiszámítható lesz bizonyos fokig. Ami érdekes ebben az esetben, a látvány, a színészi játék és a karakterek kidolgozottsága, ezek pedig a legnagyobb mértékben rendben voltak.
Én nem vagyok nagy 3D-ellenes, sőt, szerintem ez a technika tényleg képes olyan mennyiségű új élményt adni, ami egy más szintre helyezi a mozizás élményét. Csak szerintem nem szabad, hogy a technikai megvalósítás meg a képi világ a történet rovására menjen.
Épp ezért van egy nagy bajom ezzel a filmmel: mégpedig az, hogy ha képesek voltak ennyi energiát ölni a vizualitásba, akkor miért nem tudtak mögé egy rendes történetet kanyarítani? Vagy ha ez annyira nem volt fontos, akkor miért akartak mégis üzenni valamit vele? Egy ilyen nagyszabású produkciónál hogy csúszhatott ez mégis ennyire el? Sőt, hogy lehetett ebből ekkora siker?
Itt volt az ideje egy ilyen jellegű sci-finek. Persze láttunk már hasonlót, de ennek ellenére nekem bejött, különösen az, ahogy a sztori átcsap thrillerbe. Emiatt az Ex Machinával tudnám párhuzamba állítani. Simán jó film!
Szerintem, a maga nemében páratlan filmalkotás, egyrészt fontos néprajzi hagyatékkal, másrészt történelmi tényekkel. Csodálom, hogy ezt az egészet a hetvenes években csinálták. Ukrajnáról nagyon keveset tudni, főleg a néprajzáról.
Fülledt légkör, kitűnő színészi alakítások, ötletesen feldolgozott trükkök. Minden együtt igazi varázslat ebben a filmben Sutherlandet nagyon bírtam azzal a hajjal...
A gyengéim a spanyol filmek, ez is az, de szerintem egynél többször nem nézem meg, mivel nem tartozik a legjobbak közé. Az egészet a zenei világa menti meg a totális csődtől...
A Sólyom végveszélyben egy igen hitelesre, ezáltal elég véresre és kegyetlenre sikeredett háborús dráma, ami igen érzékletesen festi le a Szomáliában ragadt katonák szorult helyzetét. Nagy előnyére válik, hogy meg sem próbál giccses vagy heroikus lenni, hanem ezt is, azt is megmutatja, így a karaktereket tudják annyira hiteles hozni a színészek, hogy a néző is inkább úgy érezze magát, mint egy sivatagi katona, semmint egy légkondicionált szobában üldögélő civil.
Valójában, ha félreteszem a film hírnevét, és múltban elért sikereit, kimondhatom, hogy 75 percen keresztül a SEMMI történik benne, majd a végén lelőnek néhány mesterlövészt. Ennyi.
Sajnos rohadt rossz, valóban. Mondjuk nem vártam jobbat, csak nem ENNYIRE rosszat. Ha vmire lehet egy pontot adni, az a helyszínek kiválasztása. Azt legalább tudják, hol forgassanak béna filmet gyönge trükkökkel.
Hát, ez Charles Bronsontól nagyon gyenge volt. Szeretem az ő filmjeit, sajnos ez azonban nagyon lapos és kiszámítható volt. Persze a filmnek nagyon jó hangulata van, de részemről nem volt igazán izgalmas.
Nagyon jó film! A csatajelenetek egyszerűen hatalmasak, lendületesek, látszik, hogy nem fogták vissza magukat. A zene is hangulatos, megadja a filmhez a kor és a helyszín atmoszféráját. A sztori viszont egy kicsit közhelyes. Előre tudni, hogy mi fog történni, hisz a jól megszokott vázlatát követi az amerikai filmeknek.
Nagyon sajátos film, de a maga gyengeségei mellett is kimondottan szerethető. viszont abban én is csak az előző hozzászólóhoz tudok csatlakozni, hogy Coenék kánonjában is csak a középmezőnyben fér el. De ez a film még így is messze kiemelkedik az átlag hollywoodi filmek közöl, ami sokat elárul a fivérek munkájáról.
Willis és Whitaker hozzák a formájukat, de még ők is kevesek ahhoz, hogy megmentsék ezt a filmet. Ettől azért sokkal többet vártam. Egyszer nézhető, felejthető...
Ez az év egyik nagy dobása, az már egyszer biztos. A film igazi sztárokat vonultat fel, és Alejandro González Iñárritu, a rendező jól is bánik velük, lehet, hogy ez a film hozza meg neki a várva várt sikert és elismerést. Az operatőri munka külön dicséretet érdemel, az egész produkciónak ez adja meg azt a bizonyos pluszt, amitől képes magába szippantani.
69 Tripla kilences (2016)