Ehgyszer láttam, fiatalabb koromban. Tiszta libabőr lettem tőle. Alaposan belenyúl az ember érzéseibe. Egyébként nagyon tanulságos. Ha vki hű marad az alapvető emberi értékekhez, mint pl. a barátsághoz, akkor az mindig nagyon megrázó hatással van másokra.
A kritikusok jól szétszedték a filmet, bár nem értem, hogy pontosan miért. De most komolyan, mit várunk ettől a filmtől, ha nem látványos akciót, filmes utalásokat, rejtett poénokat és nagyon sok robbantást. Ez meg is van, a film azt tudja nyújtani, amire vállalkozott, sem többet sem kevesebbet. A franchise-nak csak egy experimentálisabb rendező tudna alapos ráncfelvarrással szolgáltatni. Én kipróbálnám Tarantinot, hogy mihez tud kezdeni ekkora sztárokkal, de hát erre soha nem kerülhet sor. Mindenesetre jól esik elképzelni.
Remélhetőleg a hosszú lejtmenet után ez volt az utolsó szög a Die Hard franchise koporsójába. Szép emlékeket őrzök a szériából, az első rész a maga nemében őrült jó volt, de ami azóta történt, el kéne felejteni. Ezt a filmet pedig jó mélyre ásni, hogy ne rabolhassa el senkinek több idejét.
Rossz CGI, gagyi történet, és ismét egy teljesen felesleges bőrlehúzás. Mind zombifilm, mind akciófilm kategóriában meglehetősen közepes, szemmel láthatóan nem tudtak semmi érdekessel előállni a készítők. Összességében legfeljebb egy erős hármas, amin tudom, hogy a rajongók ki fognak akadni, de ez van.
Szerintem nagyon jó és megindító film volt, azzal együtt, hogy persze nagyon vitatott témába nyúl bele, de érezni az egészen, hogy nagy tisztelettel nyúlnak hozzá a témához, nem csak megfilmesítenek egy elméletet a sok közül, és ez a hozzáállás nekem kifejezetten tetszik. Mondjuk 3 órásnak talán akkor sem kellett volna lennie a filmnek, de hát ez részletkérdés.
Szerintem pont azért jó, mert abba a kategóriába tartozik, amire az van írva, hogy: Csinálj az agyammal bármit, csak gondolkozni ne kényszeríts vele!....
Denzel Washington és Spike Lee már negyedszer dolgoztak együtt, ők ketten olyan összeszokott páros már, mint Robert DeNiro és Martin Scorsese. Frissítő, lendületes cselekmény és kiváló karakterek. A szereposztás is működik, hihető és frappáns az utolsó pillanatig. Ha egyszer elkezdted nézni, tudni akarod, mi jöhet még ezután.
Szerintem ez egy kellemes kis akciómozi, átlagos történet, semmi extra cselekmény, de mégis izgalmasan és remekül megszerkesztve. A humora is olyan kiszámíthatóan tipikus. De szórakoztató.
Vannak benne pislogtató túlzások, de ezek a film zömét kitevő pozitívumokra nézve cseppet sem zavaróak. Egy remek bevezetővel állunk szemben. Kellően izgalmas a történet, Bourne amnéziája és képességei nem lógnak ki a filmből, és nem utolsó sorban, az elejétől fogva nyilvánvaló, hogy az identitásvadászat nem lesz piskóta. De Greengrass cinema verité módszere azért jól jött volna.
Nem szemét, de nem is Oscar-díjra való. A kritikusok nagyon lehúzták a filmet, de van egy jelentős rajongótábora is, amit főleg a képregények és a szuperhősök szerelmesei tesznek ki. A film megpróbálja egy kicsit realisztikusan és ember közelibben bemutatni a szuperhősöket, ami miatt a film néhol lassú néhol pedig következetlen lesz, pedig akár nagyon jó is lehetett volna.
Érdekes, hogy milyen filmekből lesznek kultfilmek, ez például sokak számára klasszikus meg legendás, de engem egyáltalán nem fogott meg. Tudom, hogy nem normális vámpír horrorként kell nézni, de a műfaj kifigurázásának szerintem gyenge volt, nem volt eléggé kidolgozott, inkább összecsapottnak tűnt.
Guy Richie az egyik legeredetibb rendező a szakmában, fél perc után felismered bármelyik filmjét. Persze ettől még nem a legjobb, és hiába ismerem fel a Spílert is, ha A Ravasz... mérföldekkel jobb lett. Persze itt is megkapjuk a laza párbeszédeket, és a fura fazonokat, de már egy kicsit széthúz az egész. Hiába szeretem Richie filmjeit, a Spíler a korábbiak tükrében csak közepes mozi lett.
James Bond megváltozott, és azt kell mondjam, ráféért már a szériára a vérfrissítés. Sehol a megszokott kütyük, Bond képes szenvedni is, de továbbra is megtartja az eleganciáját. Nem véletlenül magasztalták az egekbe a kritikusok. Műfaján belül az egyik legjobb mozi.
Ezt a filmet nem ajánlom annak, aki egy egyenrangú partnerkapcsolatban él. Aki nem tud mást, csak elvenni, az nem értékeli, aki viszont nem tud mást csak adni, az pedig ki nem heveri. Ezért mindenki, aki boldogtalan kapcsolatban tengeti életét, menjen inkább egy sörre a barátaival. Szép, de szörnyen szomorú film...
Régi klasszikus tucatfilm, ami nosztalgiából bármikor szívesen előveszek. Ha jól emlékszem, elsők közt volt, amiben a Kempót bemutatták, akkoriban nagy sláger volt. Ma már néhány jelenet kicsit megmosolyogtató, de még mindig nézhető.
Sokan leértékelik ezt a filmet, mondván, hogy ez is csak Arnie egy újabb akciófilmje, amit tele van robbanásokkal és akcióval. Ha kinyitjuk a szemünket, miközben a filmet nézzük, akkor sokmindeni találhatunk, amire rá lehet csodálkozni. Én ezt a filmet egy igazi klasszikusnak tartom, amit sajnos csak kevesen ismernek és kevesen tudnak értékelni.
Bruce Willis az kétségkívül Bruce Willis – volt. Aztán kicsit megöregedett, elvált, ilyesmik, de azért koszos fehér atlétába még szívesen bújik, kérdés, hogy az esetleges hiúságon és kellő mennyiségű dolláron kívül miért teszi. Mert hogy nem a forgatókönyv zsenialitása vagy a jó munkaköri légkör miatt, az valahogy bizonyos, a nagy múltú és sikerű Die Hard-sorozat pedig szépen, lassan múlik ki. Csak valahol fájó, hogy mindezt a vásznon, a szemünk előtt teszi.
85 Tegnapelőtt (1982)