Gwen

Nem tudom, ki ez a nő, de nem tudta belopni magát a szívembe - ennyi cinizmus nálam már kiveri a biztosítékot, és csak felteszem a kérdést még egyszer: ki ez a nő?

Nagyon ártatlan film, de szerintem nem igazán marad meg az emberben.

Az embernek csak úgy kedve lenne tőle felkelni, és megkeresni a rég elhagyott testét, hogy megmozgassa és úgy tudjon létezni benne, ahogy ezek az emberek.

Megindító, szépen fényképezett sorozat, amit egy igen jó alapanyagból raktak össze.

A romantikus filmek kedvelőinke mindenképpen ajánlom, mert ők biztos, hogy nagyon godják élvezni, más nem biztos.

Hidegrázós! Nem is dokumentumfilmnek nevezném, sokkal inkább hasonlít egy brutális valóságshow-ra, aminek nincsenek pozitív szereplői, mégis érdekes, és képes a képernyő elé szegezni. Hihetetlen, hogy valakinek egyáltalán eszébe jutott sorozatot csinálni a sztoriból, de le a kalappal, valóban eredeti ötlet volt.

Ez valóban nem szokványos dokumentumfilm egy olyan férfiról, aki megszállottan kergette az álmait, és végül sajnos ez okozta a halálát is. Valószínűleg nem volt minden rendben a toronyban, mégis bámulatos figura volt, legalábbis a film elég pozitív színben tünteti fel őt.

Utánaolvasva a film hátterének tudtam meg, hogy a rendező a Rosenberg házaspár unokája. Ennek tudatában még nagyobb elismerésem, remek munkát végzett, a filmen egyáltalán nem érződik az elfogultságnak még a leghalványabb szikrája sem. Eddig is a hideg rázott, ha megláttam Roy Cohn képét, most már legalább magyarázat is társul az ijesztő ábrázatához. Ennek ellenére a maga módján zseniális figurának tartom, csak rosszul, rossz helyen, nem megfelelő személyek mellett kamatoztatta a tudását.

Azt nem mondom, hogy olyan jó, mint az eredeti, de annak a generációnak, akik mi voltunk annak idején, egész biztosan nagyon hasonló élmény lehet. Engem abszolút lehengerelt a látvány, hihetetlen, mire képes manapság a technika, a film szíve és mondanivalója pedig a régi. Nem tökéletes, nem hibátlan, de mégis azt mondom, hogy kötelező megnézni, mert mindent egybevéve maradandó élményt nyújtott. Nagyon erős 4 csillag jár érte.

Kimondottan izgalmas korba kalauzol el az Éter, ez még az első világháború előtti időszak, melyben már bőven ott van a feszültség. Maga a történet nagyon elgondolkodtató, párban, baráttal ajánlom megnézésre, mert lesz miről beszélni után. Részemről erős 4 csillag az értékelés, és egy ajánlás mindenkinek, aki ezt a hozzászólást olvassa.

Se nem több, se nem kevesebb egy énekesről szóló dokumentumfilmnél. Nem nyűgözött le, de egyszer meg lehet nézni.

Nagy dokumentumfilm rajongó vagyok, akár a régi, "száraz" filmeket is képes vagyok érdeklődéssel figyelni. Nos, ez a film nem azok közé tartozik. Érdekfeszítő, sorra veszi az együttes történetének főbb állomásait, jó kis sztorikat ismerhetünk meg belőle.

Na, épp itt volt az ideje, hogy a Halloween franchise visszataláljon az alapjaihoz. Ez a film számomra abszolút megidézte az eredeti hangulatát, ha nem idegenkedsz teljesen a horroroktól, akkor nagyon erősen tudom ajánlani.

Engem nagyon lenyomott ez a film. Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni ezzel az érzéssel, és rájöttem, hogy közel sem volt ennyire tartalmas ez a sztori, egyszóval egy kissé hatásvadászként tekintek rá. Máskülönben egyszer mindenképp érdemes megnézni, már csak megtapasztalni azt, mit is vált ki az emberből.

Fájdalamasan gyenge és üres paródia, ami ma már vicces sem tud lenni. Sajnálom, mert egy jóféle kém vígjáték nagyon elfért volna a mozikban, de erre nem tudom mást mondani, csak annyit, hogy az év egyik legnagyobb csalódása számomra.

Kodály zenéjéért nem rajongok, nem találom elég fülbemászónak a dallamait, de mindig is érdekes figurának tartottam, akiről kevés szó esik az iskolai tananyagban, mi több, külföldön sokkal nagyobb elismerésnek örvend. Azt hiszem, illik ismerni a munkásságát, és megérdemli, hogy tudjuk, hogyan lett világszerte elismert zenetudós. Ez a film kicsit közelebb hozta hozzám, úgy érzem, az "emberi" oldalát is megismerve még nagyobb büszkeséggel tölt el, hogy volt egy Kodályunk.