Talán nem véletlen, hogy Brad Pittnek annyira bejött a sztori, hogy a filmben még a produceri feladatokat is magára vállalta, így kétszeresen is tett az alkotás sikeréért - és szerintem abszolút megérte. A sportfilmekből én eleve inkább ezt a vonalat szeretem, mint amilyen mondjuk a Minden héten háború vagy a Pénzcsináló, ahol nem konkrétan a pályán történő, hanem az az az mögött zajló eseményekre koncentrálnak.
Joe Pesci és Robert De Niro hatalmasat alakít, a rendezés zseniális, nagyon jó választás volt a fekete fehér színvilág is. Mondjuk nekem ez egyáltalán nem bokszoló film, hanem egy kisiklott ember élete, aki valahogy nem is tudott volna sikeres lenni. Szép és elgondolkodtató film.
Ha már bokszolós film, akkor van ennél pár sokkalta izgalmasabb és sokkal eredetibb darab, mint például a Rocky vagy a Dühöngő bika, aztán a mostaniak közül a Warrior. Ez viszont... kicsit elevez farvizen, mert nem akar annyira bevállalós lenni, mint azok a filmek, inkább csak elnyavalyogja az egészet. Zene, dráma, egy-két ütés, dráma, zene, főcím.
A legjobb valaha készült feldolgozás, sem az újabbak, és pláne nem a Tim Burton verzió nem érhet a nyomába. Sok mindent elmond az emberi természetről, még akkor is, ha azt majmokon át közvetíti. Elvégre pontosan ilyen a mi világunk is, mint ez a "majomország". A legjobb az, hogy a végén nincs feloldás, nincs happy end, csak a rideg, fájdalmas valóság. Nagyon a helyén van a film.
Egyszerűen elállt a lélegzetem és még percekig a képernyő előtt ültem tátott szájjal, miután véget ért a film. Hatalmas film! Ki nem szeret harcoló robotokat bámulni? Bár ezen felül nem sok mindenre számítottam, a film egy kellemes meglepetés volt. Az egyik kedvencem lett.
Elég sablonos a film, jól bejáratott poénokat nyomat folyamatosan, persze egy újszülöttnek minden vicc új, de engem kifejezetten zavart, hogy nem tudnak semmi újjal előállni, és még mindig ezeket a kifáradt poénokat kell erőltetni.
Elképesztő, hogy a kis Lindsay milyen "karriert" futott be később. Itt még egész kis ártatlannak látszik. Na mindegy, nem volt rossz ez a film, bár az sokat elmond az amerikai filmkészítésről, hogy ez egy hatvanas évek (vagy mikor) körül készült film feldolgozása, ami maga a Két Lotty feldolgozása. Szóval ennyit a kreativitásról.
Nagy csalódás volt ez a film. Az ötlet érezhetően az volt, hogy majd Bruce Willisszel összehoznak valami élvezetes kis akció-vígjátékot, amire Kevin Smith-szel még lett is volna lehetőség, de a vége az lett, hogy egy teljesen gáz, erőltetett poénokkal teli vacak filmet csináltak. Kár érte.
Nagyon komoly és tanulságos film. Szerintem is ez kb. bármikor megeshetne akármelyik suliban, pláne, hogy miféle ostobaságokat gondolnak és tanítanak mindenfelé. Az ilyen filmeknek nagyon nagy szerepük lehet abban, hogy emlékeztetnek minket, ne higgyük magunkat olyan nagyon biztonságban.
Őszintén szólva nekem ez a rész tetszett a legjobban, nem tartalmazza az elődei apróbb hiányosságait. Nagyon jól összerakták, és bár nem tudnám egy Hős6os-hoz hasonlítani, mégis egy nagyszerű kikapcsolódást nyújtó mozi.
Kusturica második egész estés játékfilmje hihetetlen érzésekkel van átitatva. A történet Jugoslávia történelmének sötét éveit dolgozza fel ('48-52), amikor a Sztálin hatalma alá került Jugoszláviában nem volt egyszerű az élet. Egy család történetét kvethetjük nyomon a filmben, amely nincs híján a politikai és társadalmi kritikának.
Aranyos, szerethető komédia ismert arcokkal. Maga történet is oltári, főleg, hogy megtörtént eseményeket dolgoz fel. Meryl Streep egy tőle szokatlan szerepben látható, de abszolút szerethető amit csinál. Könnyed és humoros ez a film.
Idén már sok animációs filmet bemutattak, ez kilóg a sorból, szerencsére jó értelemben. Egzotikus, izgalmas és eredeti mind képi világát, mind pedig a történetet tekintve.
Karácsonyi akcióvígjáték, a néző örömére és szórakoztatására. Ez volt a célja, nem valami kuilturális misszió.:) Szimpatikus színészi gárda, színes közeg, egyszerű és naiv történet. A főhősnő, amolyan Jackie Chan női kiszerelésben. Vér egy csepp sem. Gyerekek is nyugodtan megnézhetik...
Te jó ég, Marlon Brando és Jack Nicholson egy filmben? Ebből csakis jó sülhet ki, gondoltam, de egy kissé csalódott voltam. Ez a karakter, amit Jack hoz, ezt már már eljátszotta párszor. És valahogy Brando se tud már kilépni a Corleones szerepből. Vagy még nem...
Kellemes film, pörgős és izgalmas. Dolph Lundgren nem igazán erőlteti meg magát a szerepében, de nem is ez a lényeg, mert amit ígér a film, azt lényegében meg is kapod. Nincs túlgondolva, egyszerű a történet, mint a bot. A képi világa pedig korrekt.
Szerintem ez a film nézhetetlen, csak némi jóindulattal lehetne rámondani, hogy van benne némi értékelhető, mégpedig a színészek. Azért látni, hogy igyekeznek, de sajnos kevés, mivel a történet annyira sablonos, hogy szinte irritáló. A szöveg, a csattanók pedig egyáltalán nem nevettetőek, hanem kínosak és triviálisak.
Rendkívül megindító film, a főszereplő gyakorlatilag olyan átérezhetően alakít, hogy szinte végig gombóc volt a torkomban. A film hangulata pedig, bár kissé nyomasztó, nagyon-nagyon szép.
82 Pénzcsináló (2011)