habtündér

Nagyon szép mese mindenféle értelemben. Gyerekkoromban mindenesetre tuti nem kedveltem volna a sokszor furán nyomasztó, és olykor már-már komoran szomorú elemei miatt, bárhogyis, különleges és mély érzésű alkotás.

Őszintén szólva én alapból nagyon vártam a filmet:D Annyira megtetszett már az alapszitu felvetés, és miután megbeszéltem magammal, hogy azért ne legyenek nagy elvárásaim, megnéztem. Annyira,de annyira a klisékre és sztereotípiákra épül az egész, hogy az már nagyon fáj...hatna. A sok kikacsintás öniróniával ötvözve mégis úgy van tálalva, hogy – bár néhol csupán hajszálon múlik – az egész nagyjából végig szórakoztató marad, és valahogy nem válik unalmassá (egyedül a random be-be tűzdelt alpári"humort" éreztem zavarónak, az nem az én műfajom). Szó, mi, szó: aki azok közé tartozik, akiket nem irritál Rebel, hanem valahogy még kedvelik is a csajt (valamiért én is), nem is beszélve arról, ha vala... több»

A 90-es évek gyermekeként nem tudom, van-e olyan, aki ne kedvelné ezt a rajzfilmet. Én anno először kb. 10 évesen, "legjobbbarátnőéknél" láttam videokazettán (úgy kellett sshh-sögnöm neki meg a tesóinak, hogy ne szinkronizálják párhuzamosan végig az egészet, ők már kívülről fújták nagy lelkesen:D Aztán később én is csatlakoztam a klubhoz). Szórakoztató, kalandos, varázslatos... fülbemászó dalokkal.

Gyerekként a Disney-féle verziót ismertem, és szerettem meg előbb, amikor aztán megtudtam, hogy az eredeti mese mennyire más, nem tudtam kibékülni vele, mert nem tetszett a keserű tónus... nem szerettem kiábrándulni. Jó pár évvel később valahogy mégis vonzani kezdett Andersen, és újraolvastam. Akkor végre már értékelni tudtam a világát, és a mese eredetijét is. Ezután döntöttem úgy, hogy megnézem (újra) ezt a verziót. Bár persze ebben is vannak "kreatív"változtatások, összességében hűbb Andersen kis hableányához, és a szomorú, lírai hangulatát is egészen visszaadja.

Hú, valahogy nehéz szigorúnak lennem ezzel a filmmel, mert azok közé a kivételezettek közé tartozik, ami már az alapsztorival lekenyerezett, és onnantól kezdve a kritikai énemnek nincs beleszólása. Pedig nem az, hogy semmi negatív észrevételem nem lenne, de annyira ügyesen "guilty pleasure" kategória, hogy ide nekem fagyi, csipsz, kóla, megvett engem kilóra ;) (őszinte értékelés: 3,76 csillag :D, kb.)

Pontosabban 3,6 csillag!:D Szerintem egészen szórakoztató romkom. Nicole-hoz nagyon illet a karaktere, és én bírtam a fura párosukat is Will Ferellel (pedig, ahogy emlékszem, anno megkapták az aktuális Arany-Málna-díjat:P)

Alapból én is kedvelem a könnyed csajos filmeket, de valahogy ez nem jött be. Talán az eleje meg a vége tetszett:D De ez az egész egymás szívatása dolog, hát, nem tudom. Számomra csak idegesítő és nevetséges volt, de sajnos nem vicces, pedig amúgy mindkét színésznőt bírom. ¯\_(ツ)_/¯

Lenyűgöző , akár csak a természet!! - Remekül visszaadja azt a hihetetlen diverzitást, ami körül vesz minket, mégis sokszor elfeledkezünk csodálatáról,méltó megbecsüléséről.

(pixarhoz megszokottan) a karakterek és a történet egyedi, különleges a vizuális világ, stb. mindenesetre összességében számomra inkább negatív élmény volt (az alapsztorit túl drámainak éreztem és sok jelenetet túl nyomasztóan ijesztőnek-heh,mint az oroszlánkirálynál) valahogy nem is emlékszem (a) vicces részekre,meg a végén valamiféle FELlélegzésre..lehet azért mert másra számítottam,de sajnos nem lett kedvelt.

Ez most nagyon cinikusan fog hangzani,de.. rosszabbra számítottam. (részemről jelenleg 3,4 csillag!) Legjobban a különböző karakterek csoport-dinamikája és az őket megformáló színészek alakítását élveztem, volt pár meglepően vicces jelenet. Az első "klasszikus" Jumanji rettentően nyomasztó mégis izgalmasan magába szippantó filmélmény volt anno számomra - amolyan izgalmas rém-álom:D -és nem,most nem fogok hasonlítgatásokba kezdeni..nem is tudom,hogy akkor hova is akartam ezzel kilyukadni?! azt hiszem eltévedtem a dzsungelben:p

Valahogy nem igazán tudom értékelni ezt a filmet: * a látványvilág lenyűgözött, *a sztorinál nem zavart, hogy "olyan,mint a pocahontas scifiben" és hasonlók, mert az egyedi elemek így is érdekessé tették számomra *a lövöldözős-akció jeleneteket alapból utálom *a karakterekhez tudtam kapcsolódni.. Összességében vegyes érzésekkel és bizonytalansággal vagyok iránta. (azért nehezemre esik bejelölni, hogy "átlagos",mert azt kicsit kegyetlennek érzem, mondjuk 3,7 :D)

Ha erre a filmre gondolok, valahogy elsőként két dolog jut eszembe róla: nagyon hangulatos olyan értelemben, hogy remekül áthozza szerintem a sztori atmoszféráját, és a másik, hogy imádom Gal Gadotot Wonder Womanként.

(Olykor elvontan) poétikus,s akár egy folyó, lassan csörgedezik. Bár kicsit nehezen álltam rá a stílusára, pl elsőre némely zenei aláfestés választása disszonánsnak hatott,kifejezetten irritált, összességében van egy különleges atmoszférája a filmnek, s azt hiszem méltó feldolgozása a (leginkább disney által ismert) témának.

Bár nem tegnap láttam, mégis emlékszem, hogy a vártnál jobban magába szippantott a szereplők sorsa és konkrétan kirántotta a lábam alól a szőnyeget érzelmileg, annyira hatással volt rám. Nem "tetszett", mert TÚL furának, kuszának és nyomasztónak találtam, ugyanakkor más szemszögből visszagondolva azért mindenképpen egy jól összerakott film remek színészekkel.

Őszintén: azt hiszem, az alapfelállás miatt (hogy P.P. felnő...) sosem tudtam "szeretni" ezt a filmet. Nem szeretem a keserédes dolgokat... viszont az eredeti Pán Péter sztorit igen, és annyira "egy világ dőlt össze", hogy sajnos nem igen tudtam értékelni az egyébként jó részeit sem. Mindenesetre tény, hogy hangsúlyos élmény volt gyerekként és kicsit nagyobbacskán is. Annyira hatásosan életre keltették azt a fura mesebeli világot, hogy szinte a néző is Sohaországban találja magát. És hát... Robin Williams úgy hozza a karaktert, mintha csak neki írták volna. (miatta 3 + még egy fél csillag)

Ha nem telt volna el pár év a megnézése óta, szerintem még arra is képtelen lennék, hogy akár azt mondjam: sajnos láttam. Ez a film annyira... súlyosan és nyugtalanítón (jobb szó híján) beteges témát feszeget, hogy... szinte cikinek érzem, hogy kommentelem. Nademostmár: visszagondolva azt hiszem, alapból még Eva Green vitt rá, hogy egyáltalán kockázatot vállaljak. Ő az egyik olyan kedvenc színésznőm, akinek nagyon kevés filmjét láttam, mert olyan... meredek választásai vannak, hogy az nálam már bőven túl van a határon. Szóval miatta bevállaltam, hogy tologassam az ingerküszöbömet. S bár ő valóban nagyszerű benne + van a film atmoszférájában valami beszippantó, utólag azt gondolom, hogy ink... több»

Kritikát mondani egy olyan filmről, ami a gyerekkorod egyik meghatározó részévé vált? Életed egyik első moziélménye (ami egyszerre traumatizált *krhm* és lenyűgözött)? Aminek a zenéjére bukfenceztél és táncoltál a szomszéd gyerkőcökkel mókázva, és később, érettségire készülve azt hümmögve oldottad magadban a vizsgadrukkot? Amiről feltudnál sorolni egy rakat negatívumot, meg, hogy mi nem tetszik benne, de valahogy mégse tudod megtenni, mert szinte árulásnak érződne?

Örömmel látom, hogy az előttem szóló pasi vélemények mind pozitívak:) Szerintem ez (is) mutatja, hogy ez nem egy olyan tipikus romkom, ami csak csajoknak szól és csak ők tudnának szórakozni rajta. Azt hiszem, nem is írok mást, lényegében mindent leírtak a többiek:) Számomra újranézős.

A Disney-k közül az egyik kedvencem, gyerekként ráadásul "rongyosra" hallgattam a kazettáját, és... nem hiszem el, de valahogy nem tudom megfogalmazni a véleményemet ennél tovább. Lehet, túl elfogult vagyok? ;) Mindenesetre az előttem lévők azt hiszem, mindent elmondtak, de oké, azért valamit röviden... hmm... Egyszerűen: jó és kész.

Ez a mese szerintem egészen... különleges. Bárhogy is, furcsa mód az a kategória nálam, hogy valahogy nem mondanám róla kifejezetten, hogy "szeretem", mégis a szívem egyik zugának (vagyinkább koralljának) lakója.