sptt

Elvitathatatlan a hasonlóság a Legyek urával, azonban semmilyen szempontból nem sikerült megismételni az előd zsenialitását. Önmagában nem éreztem rossznak a filmet, de az összehasonlítás elkerülhetetlen, és ebben nem szerepelt jól a film, ugyanakkor zavaró volt, hogy az egész filmnek volt egy „kivonat” jellege, mint amikor egy meccsről csak az összefoglalót látod, a gólokat és a gólhelyzeteket, de az egész meccs feszültsége így kimarad. 6/10.

Számomra nem volt „hűha élmény”, nem voltak meglepetések, nem voltak váratlan fordulatok, nem volt hangos felnevetés, vagyis nem igazán teljesítette egy akció-vígjáték kötelező elemeit. Ennek megfelelően a 126 perc meglehetősen hosszúnak tűnt, és a filmnek kevés olyan pillanata volt, amikor úgy éreztem, hogy ez egy értékes két óra volt. Nem volt rosszabb, mint a többi, az akciójelenetek jók voltak, de ennyi. 5/10.

Az utóbbi időben elég sok film esetében éreztem azt, hogy a jól, vagy legalábbis átlag felett induló film megbicsaklott, és ellaposodott a film fele után. Nos, a Miss Meadows esetében pont fordítva történt. A film 15. percétől egyre gyakrabban fordult meg a fejemben, hogy mi lenne, ha nem nézném tovább, nem biztos, hogy megéri rááldozni másfél órát, de a film közepétől egyre inkább kitisztult a mondanivaló, kiderültek az összefüggések, és ezzel egyidőben egyre érdekesebbé vált a történet is. Minőségben természetesen nem lehet egy lapon említeni, ugyanakkor ebben feltétlenül hasonlít a Breaking Badre, ahol szintén voltak az első évadban olyan pillanatok, amikor elbizonytalanodtam, de kiderült... több»

Bár próbáltam kerülni a kritikák olvasását, így is találkoztam pozitív és negatív véleménnyel egyaránt az új Axel Foley-filmről. Bevallom, a régi filmek nagy kedvencek voltak, így enyhe aggodalommal kezdtem neki a negyedik résznek, de viszonylag hamar komfortossá váltam, a régi filmek lazasága, őrültsége, a nyomozás és a poénok keveredése, vagyis a leglényegesebb elemek megjelentek most is. Persze, eltelt 40 év, Murphy már nem huszonéves, hanem 60+-os, a krimik, a filmek, a világ is megváltozott, de készültek már ennél sokkal, de sokkal rosszabb folytatások is, úgyhogy én nem vagyok elégedetlen. 15-20 év múlva készülhet az 5. rész! 8/10.

Tisztességes horror, és néhány váratlan esemény miatt még az átlagoshoz képest is többet teljesít. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a film elejéhez képest a második rész már nem elsősorban a cselekményről, hanem inkább a vér mennyiségéről szólt, ez már kevésbé volt élvezhető. Érdekes Melissa Barrera helyzete, aki Hollywoodban talán elsőként foglalt állást Izrael ellen, ami többek közt a Sikoly brandből való távozását is okozta, de az ebből fakadó hírnevet jól használta fel, és több jelentős szerepet is hozott a konyhájára, amit meghálál a tehetségével. Összegezve, a trash horrorokhoz képest abszolút jó film, de az igazi klasszikusok szintjét nem éri el. 6/10.

Egy igencsak unalmasra sikerült Emmanuelle-Szürke50-Lolita mashup. Abszolút lett volna benne potenciál, ezt az első 15 perc elárulta, de onnantól fogva magabiztosan süllyedt az unalomba a történet, szinte cseppnyi ingadozás nélkül. Az egyetlen pozitívumot Jenna Ortega jelenléte jelentette, rendkívül fiatal kora ellenére már számtalan filmben (sorozatban) igazolta, hogy ő nem fog megragadni a tehetséges (ld. még: helyeske) gyerekszínész kategóriánál. Meglepődnék, ha 20 év múlva nem lenne Oscarja, bár ezt nyilván senki nem tudja majd számonkérni rajtam, így nagy kockázatot nem vállalok. A filmet nem tudom ajánlani. 5/10.

Egy igazán rosszul sikerült film, nagyon nehezen tudnék bármi értelmeset írni róla, unalmas volt, felesleges és nyomasztó. Nem indult rosszul, de nagyjából a film felétől már csak a végét vártam. 3/10.

Egy jó forgatókönyv elég gyenge megvalósításban. Az utóbbi időben – elsősorban a látványfilmeknél – megfigyelhető, hogy sztoriban a minimumra törekszenek Hollywoodban, mint amikor a magyar politikus megfogalmazza az üzenetet, hiszen ennél többet nem tud befogadni a néző/hallgató. Ebben az esetben a sztori jó volt, de a film nem eléggé, így több maradt ebben a történetben. Russell Crowe még mindig jó, de ebben a filmben ezzel is egyedül maradt. 6/10.

Nem azt mondom, hogy egy filmtörténeti klasszikus, nem azt mondom, hogy ilyen csavarokat még sosem láttam Hollywoodban, de ugye, hogy nem ördögtől való dolog az, hogy egy látványfilmhez készítünk valami forgatókönyvet is? A japánok most megmutatták Hollywoodnak, hogy akár ilyen is lehet egy film, ha egy kicsit komolyabban vesszük a nézőket, és fontos hangsúlyozni, hogy itt nem a dollármilliók jelentik a fő különbséget, sokkal inkább az akarat. Mindannyiunk érdeke, hogy ez a film arányaiban sikeresebb legyen, mint a „Godzilla x Kong”, mire megtörténik az újabb részre való felkészülés. 7/10.

Végre egy film, ami jelentősen különbözik a többitől, az átlagtól. Nem képregényhősök és genetikai mutánsok, mesterséges intelligencia által teremtett lények lövik és püfölik egymást, hanem hús-vér emberekkel történnek valóságos események. Érzelmek, kémia, sport, izzadtság, pénz, hatalom, Isten hozott a való életben. Voltak a filmnek gyengébb pillanatai, de összességében kellemes volt, felüdülést jelentett. Zendaya még mindig minden pillanatban vonzza a tekintetet a képernyőre. 7/10.

Amikor egy ilyen filmet látok, egyre gyakrabban megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy a látványra fordított hatalmas összegek (ld. még: Godzilla, Jurassic, egyes DC-, Marvel-filmek) nem térülnének-e meg jobban, ha egy kicsit többet költenének forgatókönyvre, nem elégednének meg a baromi egyszerű vonalvezetéssel, a kiszámíthatósággal és a látvánnyal, hanem beletennének egy csavart, némi váratlant, lenne benne valami eredetiség, mint Shyamalan korai munkáiban, mint a Három óriásplakát feszültségében, mint egyes Tarantino-filmekben, mint A szoba drámaiságában. Vagy Hollywood valóban egy matematikai képlet háttere, amennyiben jó a bevétel/budget arány, akkor minden rendben, jöhet a folytatás. Fü... több»

Egy alapvetően szerethető film, aminek van egy nagy hibája: nem történik benne semmi. Nincsenek benne jó poénok, nincs benne igazi cselekmény, De Niro zsenialitása ritkán mutatkozik meg, a többiek játéka pedig simán felejthető, vagyis ez a film nem igazán érte meg a ráfordított időt. 5/10.

Ez egy ötlettelen forgatókönyvből rendezett akció-vígjáték, amely során ha jól emlékszem, egyszer mosolyodtam el, de a legnagyobb mosoly akkor ült ki az arcomra, amikor vége lett a filmnek. Természetesen az megsüvegelendő, hogy J. Lo. és Lenny milyen formában vannak, őrületes DNS-állománnyal és személyi edzőkkel rendelkeznek, de erre nem lehet építeni egy filmet. Illetve lehet, csak annak ez lesz az eredménye. Ha már J. Lo. és akció-vígjáték, akkor én legközelebb inkább megint megnézem a Pénzvonatot. 5/10.

Úgy néz ki, hogy a dramaturgok is sztrájkoltak egy ideig Hollywoodban. Más okát nem látom annak, hogy a közel kétórás filmben kb. 50 mondat hangzik el, de vannak olyan 10-12 perces jelenetek is, amelyek szöveg nélküliek. Értem, hogy akciófilm, értem, hogy látvány, értem, hogy CGI, de valami értelmes sztorit mégis kellene kreálni a látványhoz. Nekem ez így rendkívül sivár volt, a valóban látványos jelenetek ellenére. 5/10.

Az átlagos karácsonyi giccsparádénál legalább egy fokkal jobb romantikus komédia, még az ízléshatáron belül. Mind a történetet, mind a szereplőket illetően jobb volt, mint amire számítani lehetett, Arielle Kebbel igazán kellemes jelenség a filmvásznon. 7/10.