indingo

Én 5-6 rész után feladtam. A látványa és a hangulata izgalmas volt ideig-óráig, de a története nekem unalmas volt.

Zombi apokalipszis koreai módra
Sok helyen olvastam, hogy mennyire jó a Vonat Busanba – Zombi expressz, de valahogy sosem tudtam rávenni magam, hogy megnézzem a filmet. Aztán jött az Élősködők, amely levett a lábamról, így adtam esélyt a dél-korai zombis filmnek. Feliratosan néztem, a koreai nyelvet szokni kell az elején. Az alaptörténetben összemosták az oly népszerű vonatkatasztrófákat egy zombiapokalipszissel, és működött nekik a dolog. Hamar beindult a történet, és végig pörögtek az események, nem volt megállás a 120 perc alatt. Kicsit közhelyes a gyermekét elhanyagoló üzletember apa, aki ki akarja engesztelni gyermekét, ezért vonatra szállnak, hogy megnézzék anyut. Ott azonban gyorsan terjedni kezd egy kór, amelytől ... több»

Szerintem zseniális volt a film. Ki gondolná, hogy egy ilyen kaliberű filmbe ilyen sok humort is bele lehet csempészni. Végig pörgött a film és nem minden az volt, aminek látszott. A főszereplő Betty Gilpint soha semmiben sem láttam még, de fantasztikus volt. Azok a fejek, amiket vágott megismételhetetlenek.

Az előzetes alapján picit izgalmasabbnak és összetettebbnek tűnt a története. Olyan felületes volt számomra az egész és sokszor nagyot ugrottak a történetben, mintha kimaradtak volna egyes jelenetek. Maga az alap story érdekes, de valahogy a körítés, a megvalósítás lett gyenge. Egy jó krimire számított az ember, de kidolgozatlan történetet kapott helyette. A néző számára ismeretlenek eltűnéséről szól az egész film.

Voltak benne szép képi megoldások, de valahogy a története nem tudott magával ragadni. Keats életéről sem tudtunk meg sokat. A versek szépek voltak, de ennyi.

A története rém gyenge volt. A csúcspont a kuruzslónak a tojásokkal való bohóckodása volt. Idegesítő hanghatások és üvöltözések, attól még nem lesz félelmetes egy film.

Jól indult a történet. Kaptunk kicsit a gyerekkorból, az Ózos időkből, de hamar vontatottá vált a film. Judy Garland nem túl szép éveit mutatta be, eléggé egyoldalú volt a film. Zellweger játéka sem volt lenyűgöző.

Kicsit bizarr, megrendítő és a végén megható történet. Négy lánytestvér emlékeiből tudhatjuk melyiknek milyen kapcsolata volt egymással és az anyukkal. A tudat hogy a test leépül és csak egyetlen lehetséges megoldás van, de ha már erre elszánja magát az ember, talán nem kellett volna addig várnia és az egyik gyermekét terhelni a tettel, de hát az élethez szokás ragaszkodni és a halálhoz mindig jó egy koktél.

Nem egy nagy szám, sőt néha túl nyafkás főleg amikor az öregedő barátnők átmennek viháncba és az hogy szexik lennének hát Susan Sarandon nem mondható csinosnak a kissé piszkafa lábával és a párducos gatya már végleg kiábrándító. De hát valljuk be ha nem lennének tükrök tényleg olyan korúak lennénk amennyinek érezzük magunkat és úgy is viselkedhetnénk.

Rengeteg igazságot megfogalmaz a film. Egyszerre szól az életről és a halálról. Tetszett, hogy nem törekedett a hibátlanságra , a víz alatti felvételek is valóságosak voltak. Nem kristály tiszta a víz, néhol elúszott egy-egy alga.

Izgalmas és látványos volt az első évad. Visszatekint a múltra is, kicsit misztikus is. Azt sajnálom, hogy mire jön a második évad pont elfelejti az ember a storyt.

A téma megrendítő, és bár lerágott csontnak tűnne egy csecsemőrablásos film, azért még vannak és lehetnének kihasználatlan ötletek, de ez egy borzalmas, együgyű, mondhatni primitív, szinte semmiről nem szóló, sőt idegesítően buta film. Hibáktól hemzseg nemcsak a kórház biztonsági szolgálata a szülészete, de a csecsemő megmentésére induló naiv, magukról nem is tudom, mit gondoló anyák, no és a bűnbanda a buta főnökkel. Kár volt pénzt belefektetni, hiszen a forgatókönyve is egy nagy nulla. Senkinek nem ajánlom, mert kész időpocsékolás.

Alacsony költségvetésű film. A történet 90 %-a egy házban játszódik és mindössze 3 szereplős. A kezdeti zavarosság az ikrek körül hamar kezd kitisztulni, ha egy kicsit is figyel a néző. Helyenként eléggé felkavaró, a nyugalom megzavarására alkalmas jelenetekkel tűzdelt. A végkifejlet beteg, nekem tetszett, de nem nézném újra.

A németek nagyjátékfilmekben erősebbek, mint sorozatokban. Eddig nem láttam még olyan német sorozatot,ami le tudott volna kötni. Ez egy egész helyes kis történet. bár nem valami hihető és sok benne a túlzás. A 21. században kizárt, hogy ne tudja egy közösség, hogy hogy néz ki vagy milyen korú a pap aki hozzájuk jön. Meg persze mindig minden stiklit megúsz, sose bukik le. A legvége is kicsit kiszámítható.

Én bírom a palit. Szerintem jó az amit csinál. Nincs elszállva magától és sokszor láttam már tőle használható recepteket.

Sandra Bullock az egyik kedvenc színésznőm és sajnos van jó pár filmje amiről zengünk ódákat. Ebben a filmben is vannak epizódok amit ha kihagytak volna sokkal értékesebb alkotás lehetett volna.

Ez a film semmiről nem szól, unalmas, sablonos már az elején tudjuk mi lesz a vége. Peregnek az évek reménykedünk talán most végre most valami ötletet beletesznek de nem és még mindig nem. Átverés az egész mert a többségünk szereti a karácsonyi sztorikat, de itt csak kellék a nagy unalomhoz. Giccses a környezet és mindenki vidámnak tűnik, de ez annyira erőltetettnek hat. Ha valaki jót akar szunyókálni feltétlenül ezen a filmen tegye.

Ennek a filmnek egyedül a címe érdekes a történet nagyon gyenge, semmi különös, pedig több szállal is próbálkoztak, de valahogy még a csomó is nagyon lazára sikeredett így idő előtt ki is bomlott. Az izgalom faktor is elmaradt és bár tudnám miért kell mindig beleszőni a romantikát.

Egy könnyed, egyszerű nem túl ötletes romantikus film, kicsit bugyuta, lányregényeket megszégyenítő forgatókönyvvel. Tulajdonképpen az első perctől tudjuk, hogy mit várhatunk és ha ez kell nekünk hát akkor ne vágjunk pofákat, mert hozza azt amit ígér.

Nekem nem tetszett, a nagy sztárpadáré ellenére sem. A történetben sok újdonság nem volt. A látvány, a kosztümök és a fényképezés tetszett, de az időben való ugrándozás nagyon zavaró volt.