Az uralkodói udvarokban sosem volt könnyű az élet az intrikák miatt. Azért, aki furfangos gondolkodással rendelkezett, érvényesülhetett úgy is, hogy nem ártott másnak. Aranyos, romantikus vígjáték, főszerepben a gyors észjárású és csinos Akli Miklóssal.
Az Egy magyar nábob méltó folytatása. A pénzsóvárság évtizedeken át tartó ostroma majdnem tönkretesz fiatal és ártatlan életeket. Látványos, szórakoztató film ez is.
(Szívszorító volt látni, hogy a Ruttkai Éva által alakított szereplő ebben a filmben átéli azt, amit a színésznőnek később kellett.)
Némiképp eltér a könyvtől a történet, de izgalmas és romantikus, ahogy kell :) A magyar Dávid különös kalandjai csak akkor kezdődnek, miután legyőzi a török Góliátot.
Aki tud, az politikai rendszertől függetlenül is tud. A "régi korszak" filmesei a szocializmusban is tudtak kedves, vicces filmet csinálni a kor viszonyairól, anélkül, hogy propagandaízű lett volna.
A regény hű feldolgozása, a kor sztárjaival, élvezetes, fordulatos történet a magyar történelem fontos korszakából. Irodalom és történelem iránt érdeklődőknek is érdemes megnézni.
A magyar film (egyik) aranykora lehetett, amikor ilyen látványos, nagyszabású filmek készültek a klasszikus regényekből. Történethű mese, gyönyörű díszletek, helyszínek és kosztümök. Pécsi Ildikó, a korabeli szexikon és Latinovits Zoltán, mint gonosz.
Szimbolikus film, ami nem a kutyák valódi természetéről, viselkedéséről szól, hanem az elnyomott társadalmi rétegekről. Megható, hogy a főszereplőt alakító kutyák kivételével menhelyi kutyák játszottak a filmben. Kedves volt a "Fogadj örökbe egy filmsztárt!" kampány a bemutató után. A színészi alakítások (az amatőröké) engem is zavartak, de összességében megnézendő film.
Remek szatíra azoknak, akiknek van fogalmuk a 60-as évek Magyarországáról. Jó zenék, rengeteg ismert arc. Nevethetünk azon, amin sírni is lehetett volna. Tehetségkutató, csajozás és kivándorlási tervek a szocializmusban.
Fájdalmas a történet, mert nincs benne egy rokonszenves karakter sem - amennyire emlékszem. Aljasság mesterfokon, intelligencia és gátlástalanság. Pazar alakítások, Kulka János különösen lenyűgöző.
Remek szórakozás, felejthetetlen részek, speciálisan magyar poénok. Gyönyörűen lekerekített történet, óriási csattanóval a végén. Látszik, hogy a rendező reklámfilmeket csinált előtte, minden hatásos, ütős. Ahogy Alex rágja a szivarját a liftben, Terka néni és a süti, a magyar rendőrök esete a jobbkormányos autóval... Klasszikus!
Szépséges alakok, a csodás verssorok, Kodály zenéje csodálatos kulturális csemege. Ha valaki nem győzi elolvasni, ezt megnézve is megtapasztalhatja az élményt.
Kedves mese némi társadalomkritikával. Ó, ha nekünk is lenne olyan cérnánk, amivel varrott ruhában csak igazat lehetne mondani! :) Itt nem a "királyfi" vív meg a "sárkánnyal", hanem a jószívű idegenek, de végül mindenki jól jár (kivéve a rosszak, ők pórul).
A keményen dolgozó, pásztorkodással és kereskedelemmel foglalkozó Jób bácsi a falu tekintélyes alakja: az írástudatlanok sorban állnak előtte, hogy levelet írjon távol lévő szerettüknek, a katonaszökevény fiatalember és felesége hozzá fordulnak anyagi segítségért, hogy lefizethessék a hivatalnokot és ne kerüljön vissza a frontra. Feleségével 7 gyermeket temettek el. Az életük folytatása érdekében árva fiút fogadnak örökbe, keresztényt, hogy az erősödő antiszemitizmus ne sodorhassa el. A történelem azonban feltartóztathatatlanul közeledik....
Akkoriban többször láttam. Emlékszem, félelmetes volt, nem egy vidám mese. Kíváncsi lennék, mai szemmel hogyan tetszene. Szép, szokatlan, művészies rajzok, de érthető, élvezhető. Tizenéveseknek való.
A régi magyar filmek üdén tiszta, bájos meséje. Egy szegény lány, akit csak csellel tud luxusautójába ültetni a tisztességes szándékú gazdag férfi. Az ellendrukkerek ármánykodása is csak a nézők humorérzékét próbálgatja.
Az eredeti mese tele van archaikus jelképekkel, ez a rajzfilm is így ábrázolja. Érdekes az ellentét a "mese", a "rajzfilm" és a kész élmény komolysága között. Talán érdemes felfedezni a régi mesék felnőtteknek szóló rétegét is.
69 Akli Miklós (1986)