Hát amikor ezt először láttam gyermekkoromban hatalmas filmnek tartottam és még VHS-re is felvettem.
De ahogy ezt ma visszanézem egy olyan Buliszerviz 3. szintű Pite koppintást látok, amire kár pazarolni az időt.
A színészek rettentően amatőrök, a főszereplő pedig még a cicababa mellékszereplőknél is szánalmasabb.
Tömérdek Murphy Tele olcsó és szakállas poénokkal, de a "kitudja" hány szerepet adó Eddie mindegyik karaktert külön-külön, de valahogy mégis ugyanúgy adja vissza.
A magyar szinkron kivételesen sokat adott a filmélményhez.
Mexikói Kill Bill Nem igazán jött át. Az emberek tét nélkül hullanak, mint a legyek, a művér is folyik literszámra, de mégsem adta annyira, mint egy Tarantino film. A karakterek sem igazán maradtak meg, a párbeszédek is felejthetőek lettek.
Középszerű bosszúfilm.
Zseniális volt a film!
Ez a nő bármin vagy bárkin képes volt átgázolni, semmi sem tudta megakadályozni abban, hogy véghez vigye amit akar bárkin is kell átlépni. Anyának és társnak is borzalmas személy volt, igazi összeférhetetlen és kiállhatatlan karakter.
Woody Harrelson sajnos rövid ideig szerepelt a filmben, de igazán emlékezetes karakter volt.
Dixon karakterfejlődése pedig példátlanul jól sikerült.
Nem egy könnyen emészthető film és kell némi érettség, hogy megértse az ember.
Nagyjából azt a szintet hozza, mikor anno az ünnepek vége felé a az utolsó délutáni filmeket vetítették, és az ember kínjában megnézte, mivel jobbat nem adott le a TV2 sem (nem annyira rossz film egyébként), mert internete nem volt még, és egyébként is csak 3 csatorna volt.
Tipikus shonen anime, a shonen minden elemével: buta, de jószívű főhős, aki imád enni; komoly tekintetű és szűkszavú rivális, nagyon idős, nagy harci tapasztalattal rendelkező mester, csinos barátnők a barátzónába űzve, fejlődésben folyamatosan lépést tartó bajtársak, barátság köteléke, stb.
Röviden tehát egy
nagyszabású kalandba vág az ember, ha belekezd.
A zenei aláfestés szerintem az egyik legnagyszerűbb az animék világában.
Amit negatívumként tudok említeni, az az, hogy a mangához képest a szereplők arcvonásai le vannak butítva és úgy egészében az egész anime inkább a gyerekbarát verzió felé veszi az irányt.
Ez a darab is kissé ismeretlen, de szerintem páratlan dark fantasy az animék körében. Végtelenül sajnálom, hogy nem készült hozzá animált folytatás, egyéként a harci jelenetek is utánozhatatlanok.
AoT Egyedi, kissé beteg, utánozhatatlan látásmód és látványvilág jellemzi a filmet. Nem véletlenül aratott osztatlan sikert már az első pár évad is, amelyekre az elkövetkezendők még inkább rátromfoltak. Sok minden miatt egyedi az egész, de ami a legkidolgozottabb és legátgondoltabb, az az, hogy a tipikus, mondhatni sablonos "mindenkit megmentek" shounen karakterből a világ pusztítója válik.
5 Csillagos anime Kevésbé ismert, ám annál kiválóbb anime.
Igazi sporttörténet, nincsenek kifejezetten gonosz karakterek (bár egy-két beteg boxoló akad), sokat merít a sporttörténelemből, de nem túl sokat, éppen annyit, hogy tökéletes legyen.
Kiváló darab, megéri belekezdeni, egyetlen unalmas epizódja sincs.
Távol-keleti veréb A Vörös veréb történetéhez nagyban hasonlít, de egyrészt hamarabb is készült, másrészt pedig sokkal brutálisabb és véresebb, nem utolsósorban pedig jobb produkciónak is tartom, annak ellenére, hogy gyakorlatilag a filmnek nincs sem mondanivalója, sem mélysége.
A végén a koreográfia átcsap túlzásokba, ami sajnos rengeteg ázsiai filmet húz le.
Halhatatlan feldolgozás Úgy gondolom, hogy messze ez a legjobb feldolgozása az egész Zorro legendának, Antonio Banderas pedig erre a mexikói macho szerepkörre született.
Szép film a szélmalomharcról Nagyszabású és gyönyörű tájakban tobzódó filmdráma a távol-keleti kereszténység szélmalomharcáról. Nagyszerű színészek, ígéretes és hiteles karakterek.
Egyrészről a japán elnyomás is érthető, logikus, hogy nem akarnak egyházi uralmat a hagyományokra épülő hazájukban és ezért a vezetőség semmilyen drasztikus lépéstől nem riad vissza, de a teljes megsemmisítés helyett felajánlották a megbocsátást, s a hittérítők akarva-akaratlanul is fontosabbnak tartották életüket, mint szent kötelességüket, ám a hitüket némaságban a sírig megőrizték.
Mindig a kutya lesz a legjobb barátunk Nem szeretem a stop motion produkciókat, de mivel a Róka úr tetszett ezért belevágtam. Kellett egy kis idő míg a szemem hozzászokott a látványvilághoz és élvezni kezdte a filmet, de aztán megfogtak a karakterek is és a mondanivaló is szépen átjött. A befejezés kicsit elcsapott volt, eleve egy különös látásmódú filmről és rendezőről beszélünk, így ez sem volt nagyon idegen megközelítés.
Źárásként: nagyon jó kis mese, inkább a nagyobbaknak és felnőtteknek, de a kicsik és az akiktől idegen ez a stílus azok is megtalálhatják benne azt amitől ez egy jó produkció.
Ígéretes sorozat 3 rész után már azt tudom mondani, hogy gyermeteg hibái és sablonjai ellenére is nagyon megfogott a sorozat, várom, hogy véget érjen az első évad, és megkaphassa a ritkán kiosztott 5 csillagot.
A 90-es évek legnagyobb vígjátéka Annyira zseniális és annyiszor láttam már. Nem szokás nálam 5*-ra minősíteni egy vígjátékot, de a 4* bizony kevés lenne.
Elvont romantikus film Minden elemében és képkockájában elvont film, de még azon a szinten és abban a stílusban amire fogékony vagyok.
Az Oscar jelölések tömkelegét finoman szólva sem értem a film láttán, de a közepesnél mégis nívósabb.
A romantikus filmek betegebb es elvontabb formájaként tudom kezelni.
Michael Shannon külön színfolt a filmben, az ő alakítása tetszett a legjobban.
59 Hangyák a gatyában (2000)