Olyan, mintha egy 10 vagy akár több részes HBO sorozatot zanzásítottak volna két órában. Így pedig - minden pozitívuma ellenére - többet akar elmesélni, mint amire kényelmesen elég ez a játékidő, ami picit zavaró, néhány dolgot megnéztem volna részletesebben.
Mondanám, hogy spoiler, de nem az, mert minden résznek az a vége, hogy meghal Freddy, aztán a következőben mégis megint előkerül. Amúgy itt már tényleg egészen elképesztő tripek a gyilkolászások, valószínűleg összekeverték az ötletkupacokat a brainstorming után, vagy nem tudom, hogy jöhetett létre. Tetszett amúgy a vége főcím alatti zene, meghalt Freddy, aztán később: és te el is hiszed? Hát nyilván nem.
Már az első rész se tetszett de az legalább egyszer nézhető kategória volt, annyira nem lőtt vele mellé az ember, ez viszont borzalom. Folyamatos túltolt ripacskodás, szörnyű effektek, ostoba történet. Ilyen színészeket ekkora hulladékra elpazarolni, ezt komolyan büntetni kéne. Hasonló műfajban volt idén a Bullet Train, hát össze se lehet hasonlítani a kettőt, pedig szerintem az se zseniális.
Mikor legutóbb láttam, annyira nem tetszett, most vásznon viszont az egyik legnagyobb moziélményem lett, egyszerűen zseniális, imádtam minden másodpercét. Full exploitation, csak több pénzből, teljesen kész voltam, hogy ilyet láthatok moziban.
Akartam szeretni, de nem, egyszerűen túl hosszú és sokszor túl vontatott, a vége felé konkrétan szenvedtem és vártam a stáblistát. Három szegmensből áll, a középső elég jó, az utolsó túl hosszú, az elsőt meg úgy ahogy van ki lehetett volna vágni. Nagyjából 100 percben sokkal jobban működött volna. A humora nem tudom, engem az se kapott el annyira, most tök jó, hogy hánynak épp a vásznon de ez önmagában szerintem nem feltétlen vicces.
Vásznon egész más Kicsit féltem hogy munka után ez a 3,5 órás, meglehetősen régi szamuráj film kicsit sok lesz és unni fogom, de abszolút nem ez volt a helyzet, sőt, könnyebben lecsúszott, mint sok mai 2 órás film. Kuroszava időtlen klasszikust alkotott, zseniális pillanatai vannak még ha az akció néha kicsit zavarosra is sikerült. Élvezhető popcorn moziként is, de azért gondolatokat is igyekszik közölni, valahogy úgy, mint a mai felhozatalból Nolan. Nagyon régen láttam egyszer laptopon, azért vásznon ez is egészen más élmény volt, például az intermission, ami otthon zavaró, itt meg egy jó lehetőség volt könnyíteni magamon, de ez csak a jéghegy csúcsa, ráadásul ilyen fullos retro vetítésen még nem voltam, szá... több»
Kétharmad év vágyakozás Az első talán kétharmadát elképesztően élveztem, egyszerűen zseniális volt az a hosszú dialógus a dzsinn történeteivel, nem beszélve a vizuális megoldásokról! Nem értettem mi baja vele az embereknek, meg miért áll olyan alacsonyan Rottenen vagy IMDb-n. Aztán jött London, és az volt az érzésem, hogy egy 3,5 vagy akár négy órás filmet kellett rövidebbre vágniuk, és az első részét nagyon nem akarták megcsonkítani, így az utolsó harmadnál gurult el a vágók gyógyszere, és minden egyes pillanatot kivágtak ami nem volt feltétlenül szükséges a sztori megértéséhez. Jelenetek egymásután dobálása lett ennek a végeredménye, nem valami élvezetes módon, kár, hogy ilyesmivel ütötték agyon ezt az addig igaz... több»
Nem vagyok Bud Spencer filmjeinek rajongója, de még így is gyenge volt Ez egy tipikus mai európai vígjáték, ilyeneket a franciák szoktak futószalagon csinálni, és aztán a Vertigo meg a többi független forgalmazó bemutogatja őket moziban nettó három nézőnek. Ami sokak utálatát kiváltotta az a felhasznált alapanyag, mondjuk nekem az sem alapmű, úgyhogy nem rage-elve indítottam a filmet.
Sok helyen olvastam már kritikákat a buggy-ért zajló, puszta közepén megrendezett versennyel kapcsolatban, hát az tényleg elég gáz volt. Pedig csak annyi kellett volna hogy valaki elmondja, hogy Youtube-ra közvetítik, és egyből nem zavaró hogy alig páran mentek ki a halál kolbászára néhány barom egy körös roncsderbije miatt. Mondjuk ahhoz képest mindenkinek vadiúj versenyruhája ... több»
Jó kis B film a Szárnyas Fejvadász nyomdokain, de annál azért sokkal egyszerűbb történettel, és több akcióval, meg időutazással, humorral és olyan rövid játékidővel, ami sok mai sorozatepizódnál is hamarabb véget ér.
Tarantino film 30 évvel a Ponyvaregény előttről. Két rohadt badass bérgyilkos, ide-oda ugrálás az időben, imádtam! Kicsit talán lassabb néha a kelleténél, és a technikai oldal sem mindig az erőssége, de borzasztóan menő az egész.
Ha ezt remake-elné Tarantino az utolsó filmjének, nagyon várnám a premiert!
Alap szuperhős sztori pár jobb bunyóval és egy jó kis fordulattal. Stallone nélkül ennyi csillagot se érne, néhol nagyon gyenge a megvalósítás technikailag és forgatókönyvileg is.
A történet nem nagy cucc, bár egy fél mondat erejéig érdekes a gigantikus vörös ördög szemszöge. A dizájn remek, ma már nem készülnek ilyen kidolgozott jelmezek és díszletek semmihez, csak felkapják a zöld ruhát a pöttyökkel meg beállnak a kék háttér elé. Ez a másfél óra pont élvezetes belőle, több azért nem kéne.
Jó, jó, de valahogy sótlan az egész. Pedig nekem a doku is kimaradt, meg semmit nem tudtam az egészről. Annyival érdemli ki az extra fél csillagot, hogy megtörtént eseményt dolgoz fel.
Ilyen lehet Elvis dalokat hallgatva betépni Az első fele tök pörgős meg kicsit már-már túlzóan kapkodó, mintha egy rohadt hosszú előző részek tartalmából szegmens lenne a második feléhez, ami kicsit lefékez és átlagosabb életrajzi filmként folytatja.
Egészen fura élmény mert nem megy bele igazán részletekbe, meg valahogy nem is igazán Elvisről szól, sem Tom Hanks karakteréről, ebből a szempontból talán némileg fókuszálatlan, két szék közt a földre ül. Mintha egy Wikipedia cikk lenne harsány stílusban előadva - ezt lehet valaki mástól hallottam korábban de már nem emlékszem pontosan.
Semmit nem tudtam amúgy a csávóról, most már valamennyire tudom mit csinált ez az Elvis. Elvoltam vele a hosszú játékidő ellenére is, és a látványos Luh... több»
A leírás szerint nyomoznia kellett volna a csajnak, ami gyakorlatilag alig pár perc a két órás filmben. A második felében volt egy történetszál ami tetszett, jobb lett volna ha az szövi át az egész filmet, de így nagyon csapongó volt a hol jó vagy inkább abszurd és az unalmas pillanatok közt.
Lehet nem voltam hangulatban hogy meglássam benne a zsenialitást, talán majd máskor, de akkor már valami olyan Verhoeven munkát teszek be amit szeretek is - szóval bármelyik másik filmjét.
Michael Bay visszatért! Nem vártam tőle sokat, csak hogy ezt a '90-es évekbeli akciófilmes hangulatot hozza, amilyen filmeket az ezt is jegyző Michael Bay is összehozott annak idején.
Nagyjából így ültem be a Gemini Manre is néhány éve, és az valahogy mellé ment, a Rohammentő viszont, ha közel sem lett kiváló a maga nevében, hozta a kötelezőt, és bebizonyította hogy a kliprendezőből Hollywood legnagyobbak között emlegetett blockbustergyárosává avanzsált, majd az utóbbi időben kicsit megkopottnak tűnő Bay még mindig tud, ráadásul ez a régebbi akciófilmeket idéző hangulat a mai szuperhősöket, sőt, szuperhős csapatokat felvonultató mesedélutánok tömkelege közt meglepően frissen hat.
Őrült tempót diktál, folyamatos o... több»
Kár hogy ezekhez a filmekhez nincs magyar felirat vagy szinkron mert a sztoriról megint leakadtam egy idő után. Egyszerűen túl egyformák a színészek, és az angol feliratba is bele tudok fáradni ha a hang nem passzol hozzá.
A harcok viszont eszméletlenek, gyakorlatilag bármelyiket vesszük belőle, az nyugdíjazza mindhárom John Wick filmet egyszerre.
Nagyon tetszett a dizájn és a heist hangulat, de nyilván nem több egy szórakoztató animációs filmnél. Mondjuk én már jobban élvezem az ilyesmit mint a Disney-Pixar mesének álcázott művészfilmjeit.
84 Wounded Knee-nél temessétek el a szívem (2007)