1,9-szer néztem meg két napon belül a Jackie Brownt, mert első nap a vége előtt 15 perccel elázott a vetítő, ami után visszaadták a pénzt, másnap pedig újra elmentem, hogy végig láthassam vásznon. Az első etap zseniális volt (amíg tartott). Tarantino egy szoft blaxploitation-francia krimi keveréket alkotott ezzel a filmmel, ez most jött át először. Elképesztő, és a könyv ismeretében kifejezetten jó adaptáció. Viszont kicsit túl van nyújtva azért, talán 15-20 percet vághatott volna belőle. És akkor le is ment volna a beázásig, hihi. A zsarus jeleneteket pl. sosem kedveltem különösebben. A második kör már nem volt olyan átütően élményszámba menő. Nyilván más valamit egy év vagy egy nap után új... több»
Gerard Butler rátalált a zsánerére, és ő lehet a régi stílusú akciófilmek királya? Nem írom, hogy koronázatlan, hiszen Leónidaszként robbant be a köztudatba annak idején. A film amúgy kicsit nehezen indul, de úgy a felétől elég keményen belecsap a lecsóba. Vannak ötletes akciójelenetek, laza karakterek (bár erre lehet a szinkron is rásegített), meg a végén egy kis 'Merica fuck yea, na, az talán nem kellett volna, meg a (ha jól emlékszem) CIA központos részek nélkül pörgősebb lehetett volna. Akad azért ostobaság is, az elején például nagyon nevettem, amikor a helyi katonáknak az internet csodájával férkőzik a bizalmukba, mintha legalább is bennszülötteknek mutogatná a nyugat vívmányait. Túlzá... több»
Zseniális a látványvilága, a fakó színek, ahol az embereken kívül minden szinte fekete-fehér, a beállítások és harc közben a lassítások. Mintha valami újkori Kuroszava-film lenne.
Nyilván nem ez a legjobb dolog, ami a DC-vel vagy a multiverzumos szuperhősfilmekkel valaha történt, de nem gondolom, hogy Muschiettinek szégyenkeznie kéne miatta. Korrekt cucc elejétől a végéig, vannak kiugróan jó pillanatai, ahogy ugyanígy időnként negatív meglepetések is érik az embert. Például a CGI embereket időutazás közben nem tudom, miért erőltették, mondjuk a hosszú hajú Nicolas Cage Supermannel ilyen gány verzióban is megnéznék egy filmet, csak készüljön el. Leginkább a humora lepett meg, hogy mennyire nem cringe vagy idegesítő legtöbbször. Bejött Batman is és a Sliders-féle csavar a végén (nyikorogva nyílik az ajtó, avagy melyik Bruce Wayne száll ki a Merciből?), a történet íve is... több»
Sztoriszinten is elég jól működik, na de átlagos animációs stílussal azért nem ütött volna ekkorát. Elképesztő volt a látvány, ahogy minden Pókember saját művészeti stílust kapott. Zseniális volt ez a része, pedig első sorból néztem az Etele egyik kisebb termében. Két dolog nem tetszett viszont: elég nehezen indult be, és sokszor olyan eszeveszett tempót diktál, hogy utána, amikor egy kis nyugis dialógus van, már-már unalmasnak tud érződni. A másik a vége, illetve annak a hiánya. Pedig meg lehetett volna ezt csinálni úgy, hogy nagyjából kerek legyen a sztori, és akkor valami sejtelmes lezárás után megkapjuk a Miles Morales returns in 2024 feliratot. Ja, és zseniális humora van, nagyon jól ha... több»
Nézhető, de nincs benne sok köszönet, főleg a rettenetes szinkronnal. Még Amy Poehler se lett valami vicces, pedig ő mindenhol remekelt, ahol láttam eddig. Amint megismerjük a szereplőket, pontosan tudni lehet a történet és a karakterek ívét. Nem lenne baj, ha a humor működne, de milyen humor?
Sikerült méltó folytatást összerakni, ráadásul a vége alapján jöhet a következő rész, vagy akár részek. Három nagyobb akció van benne, ezekből az első, ami igazán ütős, lövöldözéssel, autós üldözéssel, vonatos-helikopteres hepajjal, ráadásul vágatlan snittnek álcázva. A sztorit annyira nem figyeltem. Számít, hogy ki miért gyilkolja a másikat, ha ilyen jól teszi? Ja, és ismételten: kösz, Netflix, hogy még véletlenül se mutatták be moziban!
Jó poén, de mozgalmasabb filmre számítottam. Csak beszélnek, beszélnek és beszélnek. Nem valami fáraós horror-vígjátékról volt szó? Campbell lopja a show-t Elvisként, a többiek inkább csak azért vannak benne, hogy legyen kihez szólnia. Megnéznék belőle egy remake-et vagy folytatást, ahol több véres akcióra is van pénz. Ez így viszont kevés.
Charles Bronson lánya túltolja a kokaint, ezért bosszút áll az egész maffián. Sőt, két maffián is! Első lépésként mindjárt felrobbantja Danny Trejót (akinek ez az első nevesített szerepe) egy robbanó borosüveggel. Keveselltem az akciót amúgy, pedig még ördögi csavar is van a végén. A harmadik rész a széria csúcsa.
Charles Bronson ebben a filmben már olyan kemény, hogy cannolival és robbanó focilabdával gyilkol. A csávó nőjének lenni amúgy veszélyesebb, mintha tűzoltó lenne az ember. Hármat is elfogyasztott a széria alatt, valahogy mindig Bronson csajait meg kislányait találják meg a trógerek.
Ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám, ha láttál egy Wes Anderson-filmet, akkor mindet láttad. Nagyon egyedi a stílusa, ugyanakkor képtelen igazán megújulni, amit mondjuk nehéz felróni neki, amíg ilyen szeleburdi filmeket készít. Amúgy ez lehet a legjobb szó a munkásságára, és így az Asteroid City-re is. Nem mondanám térdcsapkodóan viccesnek, de szinte végig vigyorog az ember, pörögnek a párbeszédek, sziporkáznak a remek színészek, aztán az ember kicsit (csak kicsit?) el is veszik ebben a kedves, szimmetrikus, élére állított káoszban. Bejött a meta felépítés is, a változó képarányok, a színes és fekete-fehér jelenetek, a felvonásokra osztás, egyszerűen nem tudnék olyan dolgot mondani, ami ne... több»
Bay nélkül nem az igazi Múltkor belefutottam Instán egy posztba, ahol azt kérdezték, szerinted melyik filmet írhatta volna a ChatGPT. Na hát, szemmel látható összegben is fogadnék arra, hogy A fenevadak kora forgatókönyvét AI kreálta, és csak minimálisan javítottak bele. A párbeszédekhez például nem nyúltak. Annyira ostoba volt egyszerűen minden dialógus, hogy az agyam egy idő után a fülemen kezdett kicsordogálni. A sztori full sablon, persze totálisan komolyan van véve, mert nyilván ez egy átélhető, érzelmes emberi történet, amivel azonosulni fog a néző, és talán még meg is könnyezi itt-ott a drámai fordulatokat. Mondhatjátok, hogy de hát a Halálos Iramban 10 butaságain nevettem, ezen miért nem, viszont abban a fi... több»
Brit-indiai Scott Pilgrim, csak sokkal cringe-ebb és edgybb. Jó poén volt a lassításokkal tarkított akció, csak nagyon kevés jutott belőle, és azokat is elég hamar lerendezték.
Jól megidézte a játékokat, és tökre meglepett, hogy még Mario Kart is került bele. Az akció néhol nagyon mozgalmas volt, nem csodálom hogy akkorát kaszált, a gyerekek biztos imádták. Amúgy tipikus másodvonalas animáció, csak szórakoztatni akar szokásos poénokkal és karakterekkel, de nem tudok belekötni mert it's a me, Mario.
83 Jackie Brown (1997)