Csörög a telefon Meglehetősen lagymatag és középszerű televíziós produkció az 1970-es évekből, amely a "gázláng-effektussal" operál. A történet középpontjában álló fiatal nő ugyanis titokzatos telefonhívásokat kap, amelyek során egy rémült kisfiú kér segítséget tőle. A fiú a nő unokaöccsének adja ki magát, aki azonban állítólag meghalt 15 évvel korábban. A nő lassan kezd megőrülni, hiszen nem tudja, hogy csak játszik-e vele valaki, vagy a "síron túlról" "visszatért-e" az unokaöccse. (Persze a végére kiderül, hogy mi is az igazság; az, hogy mi történt, talán kevésbé lepheti meg a rutinos filmnézőt, egyedül az okozhat némi meghökkenést, hogy ki áll az ügy hátterében.)
Ezt a nem túl eredeti alapötletet kellett... több»
Auguste Rodin nevéről jó esetben eszünkbe juthat A Gondolkodó címet viselő szobra, de az életéről, művészi elképzeléseiről keveset tudunk. Ez a furcsa stílusú, posztmodern hangvételű dokumentumfilm elmeséli a szobrász életének egy szakaszát, az 1876-ot követő négy évtized eseményeit. Rodin egy nagy szakmai kudarcot követő állami megbízás kapcsán kezdte el megalkotni fő művét, s a film ezt a bonyolult folyamatot követi nyomon. Megismerhetjük a művész életét, mindennapjait, ugyanakkor szakmai koncepciójának folyamatos alakulását is. Rodin e műve egy hosszas vajúdás eredménye, és talán ennek is köszönhetően tele van titokzatossággal (s a köznapi ember számára talán kevésbé is ismerős alkotásról... több»
A magyar–lengyel barátság hosszú múltra tekint vissza, a két nép számos alkalommal segítette egymást a bajban (elég, ha csak a magyar 1848/49-re, illetve 1956-ra gondolunk), s feltehetően sokan ismerik a "Magyar–lengyel két jó barát" kezdetű rövid verset is. A II. világháború kezdetén Magyarországra érkezett lengyel menekültek ügye is meglehetősen ismert, hiszen több könyv, dokumentum- és játékfilm is foglalkozott már a témával. E dokumentumfilm azonban a két nép együttműködésének eddig kevés figyelemre méltatott területét vizsgálja: arra keresi a választ, hogy, egészségügyi téren hogyan segítette Magyarország a lengyeleket a háború alatt, milyen támogatást kaptak a magyar államtól, a Vörösk... több»
Tarzan talán az egyik legismertebb hősfigura világszerte (mondhatjuk úgy is, hogy az egyik első "szuperhős", még ha sebezhető és emberi lény is, nem pedig valami halhatatlan entitás), és számtalan formában – regényekben, képregényeken, filmekben stb. – keltették őt "életre". Ez a dokumentumfilm végigkíséri a nézőt e képzeletbeli figura történetén a születésétől kezdve napjainkig, és láthatjuk, milyen sokféle impulzust adott a különböző művészeti ágak képviselőinek, hogy mely korszakokban milyen problémák boncolgatására használták fel Tarzan alakját az egyes alkotók, illetve, hogy ki melyik jellemvonását igyekezett kidomborítani Tarzannak. A filmben színészek, kritikusok, történészek igyekezn... több»
A modern lengyel filmművészet göröngyös útja - Andrzej Wajda önvallomása A lengyel filmgyártás egyik ikonikus alakja volt Andrzej Wajda, akinek a nevét valószínűleg még az is ismeri, aki egyetlen filmjét sem látta (mondjuk a 30 alatti korosztály esetében ez kevésbé biztos). Nagy történetmesélő volt, aki alázattal és érdeklődéssel fordult az emberek, illetve a történelmi események felé. Ebben a másfél órás dokumentumfilmben azonban ő kerül "terítékre", most ő mesél a pályájáról, a művészetfelfogásáról, a munkásságát meghatározó körülményekről, nehézségekről, buktatókról.
Habár a forgatás idején már 90 éves volt, a korát meghazudtoló szellemi épséggel és lendülettel beszélt mindarról, ami őt a leginkább érdekelte: a filmkészítés rejtelmeiről. A beszámolóból nemcsa... több»
Adalékok a magyar őstörténethez Fontos és izgalmas történelmi kérdéseket feszeget ez a rövid dokumentumfilm, amely rávilágít arra, hogy a honfoglalás kori írott források jórészt összhangban állnak a régészeti eredményekkel, azaz a vándorló ősmagyarság etelközi szállásterületének egy része valóban a Dnyeszter vidékén lehetett.
A film mindössze kilenc forgatási nap alatt készült el (a stáb ennyi lehetőséget kapott a moldáv hatóságoktól), mégis aránylag részletesen be tudja mutatni a Dnyeszter melletti lelőhelyek egy részét, illetve az ott talált régészeti leleteket. Ezek segítségével talán pontosíthatók lesznek a korabeli magyarság szokásairól, életmódjáról, világképéről eddig szerzett ismereteink, bár amint az a filmből is... több»
Ne menj nászútra egy lepukkant motelba! A test kiszolgáltatottsága régóta témája a filmművészetnek (is), jóllehet ha a "testhorrorok" szóba kerülnek, jó eséllyel szinte csak tengerentúli alkotások jutnak az emberek eszébe. Az európai filmtermés ilyen szempontból talán kisebb kiterjedésű, illetve kevésbé jutott el a magyar nézőkhöz, pedig akad néhány példa (mondjuk a Szemek arc nélkül című francia horror). És ha a szervátültetéssel, szervkereskedelemmel kapcsolatos filmeket keressük, jórészt megint amerikai alkotásokba botlunk (kivétel lehet például a szintén francia, de ugyancsak alig vetített, Sokkos kezelés című mű). Mivel véletlenül belebotlottam jelen filmünkbe, kíváncsi lettem, hogyan látták a szervkereskedelem témáját az 197... több»
Tudóssors Bíró Lászlóról, a golyóstoll feltalálójáról szól ez a dokumentumfilm. Az első néhány perc jól visszaadja azt, hogy az utca embere milyen keveset is tud arról, ki volt a golyóstoll „szülőatyja”. Sajnos az is feledésbe merült, hogy milyen sokoldalú személyiség is volt ő (festett, szobrászkodott, és számtalan szabadalma is volt). Bíró sorsa egyébként jól példázza a magyar tudóssorsot is, hiszen ő is emigrálásra kényszerült, és csak külföldön tudott igazán kiteljesedni.
Meglehetősen érdekes helyzetre világít rá az a tény, hogy míg a hazájában szinte teljesen elfelejtették őt, addig Argentínában például ő maga reklámozta a tévében a golyóstollat (amit ráadásul sokfelé éppen biro névvel tisztelne... több»
A száműzött diktátor Ha valaki a közelmúltról vagy a félmúltról készít akár írott, akár képes beszámolót, egyáltalán nincs könnyű dolga. Ez a közhely különösen érvényes akkor, ha aktuálpolitikai szándékok is állnak egy-egy ilyen munka elkészítése mögött. A Rákosi Mátyás száműzetésben című dokumentumfilm alkotói nagyrészt szerencsésen kikerülték a csapdákat, viszonylag kiegyensúlyozott művet sikerült letenniük az asztalra. Arról nem is beszélve, hogy újdonsággal is elő tudtak állni, hiszen Rákosi életének eddig legkevésbé ismert szakaszát dolgozták fel igen fontos források alapján.
A film részletesen (helyenként talán túlságosan is aprólékosan) bemutatja Rákosi kényszerű emigrációjának "mindennapjait" a száműzeté... több»
Illúziók csatája A Trükkös halál meglehetősen furcsa film. Furcsa nem csupán azért, mert a segítségével bepillanthatunk a maszkmesterek munkájába, hanem azért is, mert ugyan számos klisét halmoz össze, és egy igazi B kategóriás limonádé mozi, mégis többször nézhető, és egyedinek is hat a zsánerfilmek tengerében. A 80-as évek B kategóriás amerikai mozijaiban mintha egyre kevesebb lett volna az eredetiség, sorra zúdultak a nézőkre az alapfilmet az unalomig variáló franchise-ok. A Trükkös halál ugyan nem az a mindent megváltó alkotás, de az egyik ütőkártyája szerintem éppen az, hogy mer szellemes lenni, és a klisék megőrzése mellett is némi újítást tud belecsempészni egy nem túl agyongondolt történetbe.
Az alap... több»
Van, aki hidegen szereti. Három gyilkos eszeveszett kalandjai a nagyvárosban Az elmagányosodás, a modern ember totális széthullása, a társadalom atomizálódása már jó ideje kitűnő témája a különböző művészeti ágaknak. Ha a filmek terén maradunk, ott is számtalan példát lehetne idézni, s ki tragikus, ki humoros formában dolgozta fel ezt a kérdést. Az azonban bizonyos, hogy Bertrand Blier jelen filmje az egyik legegyedibb megközelítése a problémának: a Hidegtál beskatulyázhatatlan alkotás. Nyilván nem mindenkinek való ez a film, viszont aki szereti az abszurd-nonszensz humort, a maró szatírát, a lassan csordogáló cselekményt, az vélhetően szellemi csemegeként fog tekinteni erre a filmre.
Jómagam mintegy tíz évvel ezelőtt láttam először a Hidegtálat, és most újra elővett... több»
Van bocsánat? A félmúlttal való felemás szembesülés és az elmaradt katarzis Varga Ágota rendező úttörő feladatra vállalkozott, amikor a kamerája elé ültetett egy egykori III/III-as középvezetőt. Bizonyos értelemben rokonszenves gesztusnak is tarthatnánk, hogy az egykori tartótiszt kilépett az "árnyékból", és kitárulkozott a nézők előtt, megmutatta, hogy ki is ő. A néző szimpátiája azonban hamar elvész, miközben nézi a filmet. A tartótiszt ugyanis szinte kéjesen nosztalgiázik a múltbeli események fölött, a történet első részében lelkesen sorolja az alapvető szakmai tudnivalókat. A film második része valamivel érdekesebb (vagy legalábbis annak kellene lennie), amikor is az egykori tartótiszt három, általa figyeltetett pappal találkozik.
A papok nem minden érzelem nél... több»
Pályakép Ez a látványos és tartalmas dokumentumfilm végigkíséri Ybl Miklós pályafutását a kezdetektől egészen az utolsó időszakig, s közben bemutatja az általa készített épületeket. Az alkotók részletesen szólnak több épületről is, a nézőnek talán túlságosan is megerőltető odafigyelnie, hogy minden információt meg tudjon emészteni, mert rengeteg adat zúdul rá a nem egészen egy óra alatt. (Egyben persze kortörténeti dokumentumot is láthatunk, hiszen az 1990-es évek elején forgatott film az akkori állapotokat rögzíti, és bizony nem egy ingatlan látványa volt elszomorító. Izgalmas lenne most, harminc év múltán újra végigjárni ezeket az épületeket...)
Persze maga a dokumentumfilm több egyszerű épületbe... több»
Egy rafinált rendszer tébolya - Mikó Imre és a Securitate Az izgalmas kérdéseket feszegető dokumentumfilm egy máig is viszonylag feltáratlan témával, a szocializmus idején beszervezett személyek problémakörével foglalkozik. Jelen esetben azonban nem Magyarországon, hanem Romániában, s nem kisebb jelentőségű személy kapcsán, mint Mikó Imre. Mikó tekintélyes kolozsvári család sarjaként született, a rokonságában is sok jelentős személyt (pl. Gratz Gusztáv, Kelemen Lajos) tudhatott. Kacskaringós életútja során gyakran vett érdekes fordulatokat a pályája, de amiről valószínűleg kevesen tudtak eddig, azt éppen e szóban forgó dokumentumfilm tárgyalja. Mikót ugyanis többször is beszervezte a Securitate, az életében 1948 után bekövetkezett éles váltások rés... több»
Irreális macska-egér harc Mivel több helyen is lelkendező véleményeket olvastam a filmről, és mivel kedvelem Walter Matthau egyéniségét, úgy véltem, nagy csalódás nem érhet, és belevetettem magam az Ipi-apacs megnézésébe. Nos, utólag be kell látnom, hogy tévedtem. Nem Matthauval volt baj, hanem valahogyan az egész filmmel. Bár a maga módján szórakoztató a történet, de szerintem eléggé blőd is.
Az alapötlet nagyszerű, azonban már a kiindulást is irreálisnak tartottam. Úgy vélem, eléggé hihetetlen már az is, hogy egy lefokozott CIA-ügynök minden pénzét arra költi, hogy a fél világot beutazva bosszút állhasson a cégen, nem mellesleg halálos veszélybe keverve magát azzal, hogy kiteregeti a CIA (illetve más országok hírsz... több»
Vidám menetelés a pusztulásba Noha nem szoktam elzárkózni az elől, hogy alkalomadtán egy-egy filmet újranézzek, a Szentjánosbogarak sírját felvettem a "nem szeretném még egyszer látni" címet viselő képzeletbeli listámra. Nem azért, mert rossznak tartanám, hanem azért, mert lelkileg-érzelmileg nagyon megviselt. Szerintem ez az egyik legnyomasztóbb és leginkább megindító film, amely valaha készült, és habár műfajilag anime/rajzfilm, nem igazán tudnám gyerekeknek ajánlani.
A történet a második világháborúban játszódik Japánban, és meggyőző erővel tárja fel az egyszerű japán emberek szenvedéseit. Egy család lassú pusztulását követhetjük nyomon e másfél órában, láthatjuk, hogy hogyan próbál kétségbeesetten életben maradni két... több»
Vérbosszú öregasszony módra Teljesen véletlenül, netes barangolásaim során futottam bele ebbe a filmbe. Bár végignéztem, eléggé vegyesek az érzelmeim. Az alkotóknak voltak ugyan jó ötleteik, de szerintem sokkal többet is ki lehetett volna hozni ebből a történetből. Tetszett, hogy mintha maga a film sem venné komolyan magát, és egyensúlyoz a fajsúlyosabb krimi és a könnyedebb, szellemesebb vígjáték között, tetszett a helyenként ironikus, szatirikus, groteszk hangvétel, ugyanakkor viszont kidolgozatlanok maradtak a jellemek, a szituációk, sokszor azt éreztem, mintha csak egymás mögé dobálták volna az egyes jeleneteket. Kidolgozatlan maradt a rendőrség nyomozása, a férfi főszereplő roppant teszetosza balfék volt, aki – bá... több»
Az igazi lelki társ Nem tudom, a magyar nézőközönség számára mennyire ismert ez az alkotás, de úgy sejtem, hogy sajnos nem csaptak neki túl nagy hírverést errefelé, és magyar nyelvű értékeléseket sem igazán olvastam róla, ami megint csak azt jelezheti, hogy a film létezésének híre sem juthatott el túl sok emberhez. Márpedig nem hinném, hogy túl sok görög filmet tudna felsorolni az átlag honpolgár, és kissé elkeserítő, hogy a saját kontinensünk filmtermését sem ismerhetjük meg, mert mindenhonnan a hollywoodi gagyi és a török, mexikói stb. szappanoperák zúdulnak a nyakunkba.
Ha leegyszerűsítve nézzük a dolgokat, akkor azt mondhatjuk, hogy egy thrillert láthatunk itt, horrorisztikus elemekkel megfűszerezve. Ez azo... több»
Gyilkosság a szomszédban Alapvetően szeretem azokat a filmeket, amelyek a csavarokra épülnek, illetve amelyek rafinált módon tudnak feszültséget kelteni, és nem a trancsírozással próbálnak a nézőre hatni. A Night Watch éppen ezért tűnt ígéretesnek, s úgy gondoltam, hogy olyan színészekkel a főszerepben, mint Liz Taylor és Laurence Harvey, nem fog csalódást okozni. A két színész valóban hozta is a kötelezőt (igaz, Taylor helyenként már modorosnak tűnt), de valami mégis hiányzik ebből a filmből. Annak ellenére is, hogy tudomásom szerint ez volt Taylor egyetlen horrorfilmes szereplése.
A történet egy Lucille Fletcher nevű – a magyar közönség számára vélhetően nem túl ismert – hölgy egyik színdarabjának celluloidra vitt... több»
Érdekes, bár szerintem kissé rövid és felületes dokumentumfilm egy olyan festőről, akit a szűkebb-tágabb pátriáján kívül talán kevésbé ismernek. Vélhetően azért is sikerült ilyen nyúlfarknyira ez a film, mert Gecse Árpád élete nem volt különösebben mozgalmas, valószínűleg nem voltak nagy sztorik az életében, a maga falusi idilljében éldegélt és alkotott csendesen. Ennek ellenére szívesen vettem volna, ha szó esik arról, mit ábrázolnak a képei, illetve kíváncsi lettem volna a személyiségére, a művészetfelfogására is, arra, hogyan formálódott a saját művészi világa. Kicsit sajnálom, hogy csak a halála után tíz évvel készítették el róla ezt a mindössze 13-14 perces kisfilmet, holott vélhetően l... több»
52 When Michael Calls (1972)
Meglehetősen lagymatag és középszerű televíziós produkció az 1970-es évekből, amely a "gázláng-effektussal" operál. A történet középpontjában álló fiatal nő ugyanis titokzatos telefonhívásokat kap, amelyek során egy rémült kisfiú kér segítséget tőle. A fiú a nő unokaöccsének adja ki magát, aki azonban állítólag meghalt 15 évvel korábban. A nő lassan kezd megőrülni, hiszen nem tudja, hogy csak játszik-e vele valaki, vagy a "síron túlról" "visszatért-e" az unokaöccse. (Persze a végére kiderül, hogy mi is az igazság; az, hogy mi történt, talán kevésbé lepheti meg a rutinos filmnézőt, egyedül az okozhat némi meghökkenést, hogy ki áll az ügy hátterében.) Ezt a nem túl eredeti alapötletet kellett... több»