Mintegy fél órában összefoglalja a film a legfontosabb tudnivalókat a darvak életéről. Érdekes és látványos felvételekkel mesél arról, hogyan cseperednek fel a fiókák, szinte testközelbe hozott madarakat láthatunk a tojásból éppen kikelni, vagy növendék daruként a mezőkön táplálkozni. De azt is megtudhatjuk, hogyan adják át a tudásukat az idősebbek a fiatalabbaknak, milyen módokon kommunikálnak egymással az egyes példányok, vagy hogy ezek a viszonylag nagy testű madarak miért tudnak mégis könnyedén repülni. Ez az alkotás ügyesen vegyíti a képes ismeretterjesztést a szövegessel, ritkán vagy egyáltalán nem látható felvételek bemutatása mellett rendkívül izgalmas információkat is kaphat a néző.... több»
Megdöbbentő dokumentumfilm a Securitate aljas húzásairól, jelen esetben a Tőkés családdal szemben elkövetett bűneiről. Szinte hihetetlen, ahogyan Barta Tibor, a jó nevű orvos behízelegte magát Tőkésék köreibe, és a bizalmukkal visszaélve minden mozdulatukról jelentett a román titkosrendőrségnek. Az igazán érdekes az, hogy a családból senki sem gyanakodott a férfira, a megszólalók egytől-egyig művelt, megnyerő személyiségként írják le őt. Rémisztő, és egyben nyomasztó látlelet a film egy rettenetes korszakról és egy rettenetes rendszerről, nem mellesleg pedig egy torz lelkű emberről. Borzasztó belegondolni abba, hogy az egyik legközelebbi családtag rendszeresen beszámol a rokonai mindennapjai... több»
Méltán elfeledett alkotás Boldogult fiatalkoromban fogható volt nálunk a Szív TV, illetve a Hálózat TV, rendszerint kritikán aluli filmekkel. E filmet megnézve felötlött bennem a fiatalkorom, mert az jutott eszembe, hogy a Kezet nyújt a halál pontosan ebbe a vonulatba illeszkedhetett volna.
Zavaros, abszurd és szürreális történetet sikerült összehozniuk az alkotóknak, amelyben bizarr emberkísérlet és furcsa, föld alatti társadalom is szerepet kap. Eleve nehezen érthető a főszereplő azon indoka, hogy a karja újranövesztéséhez miért éppen egy sorozatgyilkos és egy hüllő génjei szükségesek, de másképpen nehezen lenne megmagyarázható az időnként önállósuló – és olyankor véres ámokfutást rendező – kar mibenléte.
Az alko... több»
Csörög a telefon Meglehetősen lagymatag és középszerű televíziós produkció az 1970-es évekből, amely a "gázláng-effektussal" operál. A történet középpontjában álló fiatal nő ugyanis titokzatos telefonhívásokat kap, amelyek során egy rémült kisfiú kér segítséget tőle. A fiú a nő unokaöccsének adja ki magát, aki azonban állítólag meghalt 15 évvel korábban. A nő lassan kezd megőrülni, hiszen nem tudja, hogy csak játszik-e vele valaki, vagy a "síron túlról" "visszatért-e" az unokaöccse. (Persze a végére kiderül, hogy mi is az igazság; az, hogy mi történt, talán kevésbé lepheti meg a rutinos filmnézőt, egyedül az okozhat némi meghökkenést, hogy ki áll az ügy hátterében.)
Ezt a nem túl eredeti alapötletet kellett... több»
Auguste Rodin nevéről jó esetben eszünkbe juthat A Gondolkodó címet viselő szobra, de az életéről, művészi elképzeléseiről keveset tudunk. Ez a furcsa stílusú, posztmodern hangvételű dokumentumfilm elmeséli a szobrász életének egy szakaszát, az 1876-ot követő négy évtized eseményeit. Rodin egy nagy szakmai kudarcot követő állami megbízás kapcsán kezdte el megalkotni fő művét, s a film ezt a bonyolult folyamatot követi nyomon. Megismerhetjük a művész életét, mindennapjait, ugyanakkor szakmai koncepciójának folyamatos alakulását is. Rodin e műve egy hosszas vajúdás eredménye, és talán ennek is köszönhetően tele van titokzatossággal (s a köznapi ember számára talán kevésbé is ismerős alkotásról... több»
A magyar–lengyel barátság hosszú múltra tekint vissza, a két nép számos alkalommal segítette egymást a bajban (elég, ha csak a magyar 1848/49-re, illetve 1956-ra gondolunk), s feltehetően sokan ismerik a "Magyar–lengyel két jó barát" kezdetű rövid verset is. A II. világháború kezdetén Magyarországra érkezett lengyel menekültek ügye is meglehetősen ismert, hiszen több könyv, dokumentum- és játékfilm is foglalkozott már a témával. E dokumentumfilm azonban a két nép együttműködésének eddig kevés figyelemre méltatott területét vizsgálja: arra keresi a választ, hogy, egészségügyi téren hogyan segítette Magyarország a lengyeleket a háború alatt, milyen támogatást kaptak a magyar államtól, a Vörösk... több»
Tarzan talán az egyik legismertebb hősfigura világszerte (mondhatjuk úgy is, hogy az egyik első "szuperhős", még ha sebezhető és emberi lény is, nem pedig valami halhatatlan entitás), és számtalan formában – regényekben, képregényeken, filmekben stb. – keltették őt "életre". Ez a dokumentumfilm végigkíséri a nézőt e képzeletbeli figura történetén a születésétől kezdve napjainkig, és láthatjuk, milyen sokféle impulzust adott a különböző művészeti ágak képviselőinek, hogy mely korszakokban milyen problémák boncolgatására használták fel Tarzan alakját az egyes alkotók, illetve, hogy ki melyik jellemvonását igyekezett kidomborítani Tarzannak. A filmben színészek, kritikusok, történészek igyekezn... több»
A modern lengyel filmművészet göröngyös útja - Andrzej Wajda önvallomása A lengyel filmgyártás egyik ikonikus alakja volt Andrzej Wajda, akinek a nevét valószínűleg még az is ismeri, aki egyetlen filmjét sem látta (mondjuk a 30 alatti korosztály esetében ez kevésbé biztos). Nagy történetmesélő volt, aki alázattal és érdeklődéssel fordult az emberek, illetve a történelmi események felé. Ebben a másfél órás dokumentumfilmben azonban ő kerül "terítékre", most ő mesél a pályájáról, a művészetfelfogásáról, a munkásságát meghatározó körülményekről, nehézségekről, buktatókról.
Habár a forgatás idején már 90 éves volt, a korát meghazudtoló szellemi épséggel és lendülettel beszélt mindarról, ami őt a leginkább érdekelte: a filmkészítés rejtelmeiről. A beszámolóból nemcsa... több»
Adalékok a magyar őstörténethez Fontos és izgalmas történelmi kérdéseket feszeget ez a rövid dokumentumfilm, amely rávilágít arra, hogy a honfoglalás kori írott források jórészt összhangban állnak a régészeti eredményekkel, azaz a vándorló ősmagyarság etelközi szállásterületének egy része valóban a Dnyeszter vidékén lehetett.
A film mindössze kilenc forgatási nap alatt készült el (a stáb ennyi lehetőséget kapott a moldáv hatóságoktól), mégis aránylag részletesen be tudja mutatni a Dnyeszter melletti lelőhelyek egy részét, illetve az ott talált régészeti leleteket. Ezek segítségével talán pontosíthatók lesznek a korabeli magyarság szokásairól, életmódjáról, világképéről eddig szerzett ismereteink, bár amint az a filmből is... több»
Ne menj nászútra egy lepukkant motelba! A test kiszolgáltatottsága régóta témája a filmművészetnek (is), jóllehet ha a "testhorrorok" szóba kerülnek, jó eséllyel szinte csak tengerentúli alkotások jutnak az emberek eszébe. Az európai filmtermés ilyen szempontból talán kisebb kiterjedésű, illetve kevésbé jutott el a magyar nézőkhöz, pedig akad néhány példa (mondjuk a Szemek arc nélkül című francia horror). És ha a szervátültetéssel, szervkereskedelemmel kapcsolatos filmeket keressük, jórészt megint amerikai alkotásokba botlunk (kivétel lehet például a szintén francia, de ugyancsak alig vetített, Sokkos kezelés című mű). Mivel véletlenül belebotlottam jelen filmünkbe, kíváncsi lettem, hogyan látták a szervkereskedelem témáját az 197... több»
Tudóssors Bíró Lászlóról, a golyóstoll feltalálójáról szól ez a dokumentumfilm. Az első néhány perc jól visszaadja azt, hogy az utca embere milyen keveset is tud arról, ki volt a golyóstoll „szülőatyja”. Sajnos az is feledésbe merült, hogy milyen sokoldalú személyiség is volt ő (festett, szobrászkodott, és számtalan szabadalma is volt). Bíró sorsa egyébként jól példázza a magyar tudóssorsot is, hiszen ő is emigrálásra kényszerült, és csak külföldön tudott igazán kiteljesedni.
Meglehetősen érdekes helyzetre világít rá az a tény, hogy míg a hazájában szinte teljesen elfelejtették őt, addig Argentínában például ő maga reklámozta a tévében a golyóstollat (amit ráadásul sokfelé éppen biro névvel tisztelne... több»
A száműzött diktátor Ha valaki a közelmúltról vagy a félmúltról készít akár írott, akár képes beszámolót, egyáltalán nincs könnyű dolga. Ez a közhely különösen érvényes akkor, ha aktuálpolitikai szándékok is állnak egy-egy ilyen munka elkészítése mögött. A Rákosi Mátyás száműzetésben című dokumentumfilm alkotói nagyrészt szerencsésen kikerülték a csapdákat, viszonylag kiegyensúlyozott művet sikerült letenniük az asztalra. Arról nem is beszélve, hogy újdonsággal is elő tudtak állni, hiszen Rákosi életének eddig legkevésbé ismert szakaszát dolgozták fel igen fontos források alapján.
A film részletesen (helyenként talán túlságosan is aprólékosan) bemutatja Rákosi kényszerű emigrációjának "mindennapjait" a száműzeté... több»
Illúziók csatája A Trükkös halál meglehetősen furcsa film. Furcsa nem csupán azért, mert a segítségével bepillanthatunk a maszkmesterek munkájába, hanem azért is, mert ugyan számos klisét halmoz össze, és egy igazi B kategóriás limonádé mozi, mégis többször nézhető, és egyedinek is hat a zsánerfilmek tengerében. A 80-as évek B kategóriás amerikai mozijaiban mintha egyre kevesebb lett volna az eredetiség, sorra zúdultak a nézőkre az alapfilmet az unalomig variáló franchise-ok. A Trükkös halál ugyan nem az a mindent megváltó alkotás, de az egyik ütőkártyája szerintem éppen az, hogy mer szellemes lenni, és a klisék megőrzése mellett is némi újítást tud belecsempészni egy nem túl agyongondolt történetbe.
Az alap... több»
Van, aki hidegen szereti. Három gyilkos eszeveszett kalandjai a nagyvárosban Az elmagányosodás, a modern ember totális széthullása, a társadalom atomizálódása már jó ideje kitűnő témája a különböző művészeti ágaknak. Ha a filmek terén maradunk, ott is számtalan példát lehetne idézni, s ki tragikus, ki humoros formában dolgozta fel ezt a kérdést. Az azonban bizonyos, hogy Bertrand Blier jelen filmje az egyik legegyedibb megközelítése a problémának: a Hidegtál beskatulyázhatatlan alkotás. Nyilván nem mindenkinek való ez a film, viszont aki szereti az abszurd-nonszensz humort, a maró szatírát, a lassan csordogáló cselekményt, az vélhetően szellemi csemegeként fog tekinteni erre a filmre.
Jómagam mintegy tíz évvel ezelőtt láttam először a Hidegtálat, és most újra elővett... több»
Van bocsánat? A félmúlttal való felemás szembesülés és az elmaradt katarzis Varga Ágota rendező úttörő feladatra vállalkozott, amikor a kamerája elé ültetett egy egykori III/III-as középvezetőt. Bizonyos értelemben rokonszenves gesztusnak is tarthatnánk, hogy az egykori tartótiszt kilépett az "árnyékból", és kitárulkozott a nézők előtt, megmutatta, hogy ki is ő. A néző szimpátiája azonban hamar elvész, miközben nézi a filmet. A tartótiszt ugyanis szinte kéjesen nosztalgiázik a múltbeli események fölött, a történet első részében lelkesen sorolja az alapvető szakmai tudnivalókat. A film második része valamivel érdekesebb (vagy legalábbis annak kellene lennie), amikor is az egykori tartótiszt három, általa figyeltetett pappal találkozik.
A papok nem minden érzelem nél... több»
Pályakép Ez a látványos és tartalmas dokumentumfilm végigkíséri Ybl Miklós pályafutását a kezdetektől egészen az utolsó időszakig, s közben bemutatja az általa készített épületeket. Az alkotók részletesen szólnak több épületről is, a nézőnek talán túlságosan is megerőltető odafigyelnie, hogy minden információt meg tudjon emészteni, mert rengeteg adat zúdul rá a nem egészen egy óra alatt. (Egyben persze kortörténeti dokumentumot is láthatunk, hiszen az 1990-es évek elején forgatott film az akkori állapotokat rögzíti, és bizony nem egy ingatlan látványa volt elszomorító. Izgalmas lenne most, harminc év múltán újra végigjárni ezeket az épületeket...)
Persze maga a dokumentumfilm több egyszerű épületbe... több»
Egy rafinált rendszer tébolya - Mikó Imre és a Securitate Az izgalmas kérdéseket feszegető dokumentumfilm egy máig is viszonylag feltáratlan témával, a szocializmus idején beszervezett személyek problémakörével foglalkozik. Jelen esetben azonban nem Magyarországon, hanem Romániában, s nem kisebb jelentőségű személy kapcsán, mint Mikó Imre. Mikó tekintélyes kolozsvári család sarjaként született, a rokonságában is sok jelentős személyt (pl. Gratz Gusztáv, Kelemen Lajos) tudhatott. Kacskaringós életútja során gyakran vett érdekes fordulatokat a pályája, de amiről valószínűleg kevesen tudtak eddig, azt éppen e szóban forgó dokumentumfilm tárgyalja. Mikót ugyanis többször is beszervezte a Securitate, az életében 1948 után bekövetkezett éles váltások rés... több»
Irreális macska-egér harc Mivel több helyen is lelkendező véleményeket olvastam a filmről, és mivel kedvelem Walter Matthau egyéniségét, úgy véltem, nagy csalódás nem érhet, és belevetettem magam az Ipi-apacs megnézésébe. Nos, utólag be kell látnom, hogy tévedtem. Nem Matthauval volt baj, hanem valahogyan az egész filmmel. Bár a maga módján szórakoztató a történet, de szerintem eléggé blőd is.
Az alapötlet nagyszerű, azonban már a kiindulást is irreálisnak tartottam. Úgy vélem, eléggé hihetetlen már az is, hogy egy lefokozott CIA-ügynök minden pénzét arra költi, hogy a fél világot beutazva bosszút állhasson a cégen, nem mellesleg halálos veszélybe keverve magát azzal, hogy kiteregeti a CIA (illetve más országok hírsz... több»
Vidám menetelés a pusztulásba Noha nem szoktam elzárkózni az elől, hogy alkalomadtán egy-egy filmet újranézzek, a Szentjánosbogarak sírját felvettem a "nem szeretném még egyszer látni" címet viselő képzeletbeli listámra. Nem azért, mert rossznak tartanám, hanem azért, mert lelkileg-érzelmileg nagyon megviselt. Szerintem ez az egyik legnyomasztóbb és leginkább megindító film, amely valaha készült, és habár műfajilag anime/rajzfilm, nem igazán tudnám gyerekeknek ajánlani.
A történet a második világháborúban játszódik Japánban, és meggyőző erővel tárja fel az egyszerű japán emberek szenvedéseit. Egy család lassú pusztulását követhetjük nyomon e másfél órában, láthatjuk, hogy hogyan próbál kétségbeesetten életben maradni két... több»
Vérbosszú öregasszony módra Teljesen véletlenül, netes barangolásaim során futottam bele ebbe a filmbe. Bár végignéztem, eléggé vegyesek az érzelmeim. Az alkotóknak voltak ugyan jó ötleteik, de szerintem sokkal többet is ki lehetett volna hozni ebből a történetből. Tetszett, hogy mintha maga a film sem venné komolyan magát, és egyensúlyoz a fajsúlyosabb krimi és a könnyedebb, szellemesebb vígjáték között, tetszett a helyenként ironikus, szatirikus, groteszk hangvétel, ugyanakkor viszont kidolgozatlanok maradtak a jellemek, a szituációk, sokszor azt éreztem, mintha csak egymás mögé dobálták volna az egyes jeleneteket. Kidolgozatlan maradt a rendőrség nyomozása, a férfi főszereplő roppant teszetosza balfék volt, aki – bá... több»
NA Darumadár fenn az égen (2018)