A magyar filmtörténet egyik jeles, ámde kevéssé ismert művészéről, Hildebrand Istvánról szól ez a dokumentumfilm. Az operatőrök egyik nagy „tragédiája”, hogy míg pl. nagy rendezőket, színészeket gyakran kapásból fel tud sorolni a mezei néző is, addig az operatőrök sokszor mintha kissé háttérbe szorulnának az ismertséget tekintve. Hildebrand is így járt, annak ellenére is, hogy a szakma és az állam sok elismeréssel tüntette ki. Jóllehet, számtalan technikai újítást hozott a filmezésbe, és sok klasszikus alkotás (Gerolsteini kaland, Katonazene, Kertes házak utcája, Egy magyar nábob stb.) forgatásán volt jelen, a neve talán mégsem cseng ismerősen a nézőknek. A dokumentumfilm megszólaltatja magá... több»
Költői hangvételű természetfilm/dokumentumfilm, amely éles hangú tiltakozás az ember természetpusztító tevékenysége ellen. Francis Hallé, az idős tudós szinte a gyermekeiként szereti az esőerdőket, és segélykiáltással fordul a nézők felé, hogy megmenthessük ezeket a természeti értékeket. Rávilágít arra, hogy a kiirtott erdők regenerálódásához emberi ésszel szinte felmérhetetlen időre van szükség, és hogy mennyi érték, mennyi szépség rejtőzik ezekben. Szomorú tény, hogy az ember a profitéhség miatt képtelen együtt élni a környezetével, s elfelejti, hogy ő is része annak, így a természet megkárosításával önmagát is tönkreteszi. És az is elkeserítő, hogy ilyen segélykiáltás jellegű filmeknek ke... több»
Látványos és adatokban gazdag dokumentumfilm a legfontosabb firenzei épületről, amely építéstörténetével, freskóival maga is tanúskodik a történelem egy kis szeletéről. A freskók megörökítették a korabeli eseményeket, szereplőket, ugyanakkor például a Mediciek mentalitásáról, tetteiről is tanúskodnak. Szakemberek segítségével bepillantást nyerhetünk a késő középkori, illetve kora újkori Firenze erőszakos, néha szinte kaotikus világába, megismerhetjük a Mediciek felemelkedésének mikéntjét. Talán nem is gondolnánk, hogy mennyi információ van „belekódolva” ezekbe az alkotásokba, amelyek így nemcsak esztétikai szempontból értékesek, hanem azért is, mert a segítségükkel valamelyest rekonstruálni ... több»
A film izgalmas utazásra hívja a nézőt az egyháztörténet, illetve a művészettörténet területére. Habár hosszú évszázadokon át teljesen természetesnek vették az angyalok szerepeltetését a vallásos szövegekben, képi ábrázolásokon, valójában nem voltak teljesen szerves részei a keresztény kultúrkörnek. Ez a dokumentumfilm egészen a kezdetekig nyúl vissza, s rávilágít arra, hogy a kereszténység hogyan vett át elemeket különböző pogány vallásokból, és hogy ezeket az elemeket idővel hogyan formálta a saját elképzeléseinek megfelelően. Az angyalokat az ókori testideálból és a babiloni démonokból gyúrták össze, és meglepő látni, hogy az ókeresztény művészetben milyen lényeket ábrázoltak, illetve hog... több»
Sajátos utazás ez a film a múltba, illetve Joseph Haydn életébe és munkásságába. Haydn látszólag az egyik legismertebb zeneszerző, sok mindent tudunk róla. A dokumentumfilm azonban nemcsak az ismert(nek vélt) "Haydn papát" mutatja be, hanem sok más kérdésre is választ keres. Például arra, hogy milyen volt a zeneszerző fiatalon, milyenek a fiatalkori művei, hogyan járult hozzá ő maga is a zenei ízlés megváltozásához. Az alkotók koncepciója azonban nem teljesen világos számomra, illetve ide is beleerőltették a "dramatizált" jeleneteket, amelyek manírossá tették az egész filmet. Ezek helyett inkább a zenetörténészeknek, illetve zenészeknek kellett volna átadni a terepet, az ő megnyilatkozásaik ... több»
A történelmi Magyarország északi határvidékére kalauzolja el a nézőt ez a dokumentumfilm. A valamikori magyar–lengyel határ közvetlen közelében található kis falucska csodálatos kincset őriz, és valahol a gondviselés is szerepet játszhatott abban, hogy a falu temploma sértetlenül átvészelte a történelem viharait. A film bemutatja a templomot, a benne lévő képeken ábrázolt szenteket, de magáról a falu történetéről is sok érdekességet megtudhatunk. Mindezek mellett bepillantást kaphatunk a lakók életébe, ünnepi szokásaiba, és még arra is fény derül, hogy a forgatás idején is éltek ott olyan emberek, akiknek a szülei tudtak magyarul. A 17. század közepén épült, és a világörökségi listára is fel... több»
Manipulatív műfajegyveleg Ujszászy István alakja nem teljesen ismeretlen a II. világháború története iránt érdeklődők előtt, sajátos sorsú hírszerző tiszt volt, akit e film keretein belül Jamrik Levente újra megidéz. E nagyjából egyórás alkotás ugyanolyan furcsa, mint Ujszászy személye. Jamrik félig dokumentumfilmet, félig játékfilmet forgatott, sajnos ugyanazokkal a hibákkal, amelyek az efféle „keverékeknél” gyakorta felmerülnek.
A két műfaj ritkán passzol össze, itt is élesen elváltak egymástól. Ráadásul a játékfilmes szegmens két főszereplője, Ujszászy István (Horváth Ákos) és Péter Gábor (Trill Zsolt) figurája kissé suta, ügyetlenül megírt, arról nem is beszélve, hogy a két színész játéka is borzasztó. Főleg Ho... több»
Langyos prágai tavasz Fél évszázaddal az események után, és negyed századdal Alexander Dubček halálát követően a cseh és a szlovák filmesek úgy döntöttek, játékfilmet készítenek a "prágai tavasz" eseményeiről. Az örvendetes szándék azonban felemás eredményt szült, úgy tűnik, arrafelé is nagyjából hasonló gyerekbetegségektől szenved a filmgyártás, mint nálunk. Valamiért nem igazán sikerült ütősre ez az alkotás, úgy tűnik, talán jobb lenne nem erőltetni a történelmi filmek készítését. Az én szememben kissé "lélektelennek" hat ez a történet, jóllehet, fontos kérdéseket boncolgat.
A film Dubček szemszögéből mutatja be az eseményeket, és ennek a nézőpontnak az alkalmazásával igyekszik vegyíteni a KB egykori első titká... több»
Hegyaljai gyerek lévén nagy örömet okozott nekem ez a természetfilm, megdobogtatta a szívem. Légvonalban kb. 20 km-re van tőlünk Tokaj, de őszintén bevallom, én sem tudtam, hogy ennyire gazdag a Nagy-Kopasz környékének élővilága. A film alkotói láthatóan élvezettel dúskáltak a látványban, és szerintem a nagyjából 50 perc még kevés is ahhoz, hogy érdemben szólni lehessen minden növény- és állatfajról, vagy legalább mindegyiküket be lehessen mutatni néhány képkocka erejéig. Szívet melengető érzés látni, ahogyan a (majdnem) érintetlen területen virul az élet, megszámlálhatatlan élőlényfaj találja meg itt az otthonát. Különösen érdekesek a szép virágokról készült képek, pazar látvány nyújtanak a... több»
Lázadás a rendszer ellen Bevallom, kíváncsi voltam, mit tett le George Lucas, mielőtt elkészítette a Star Wars című szenzációhajhász és kommersz űroperettjét. Nos, azt kell mondanom, hogy ez a "régi" Lucas sokkal egyénibb és merészebb volt, mint amivé később vált (nyilván a nagyobb bevétel reményében). Ennek ellenére nem merném azt állítani, hogy a THX 1138 remekmű lenne a maga nemében. Azzal nem lenne probléma, hogy az alapötlet nem túl eredeti, viszont valami nagyon hiányzott ahhoz, hogy egy valóban zseniális alkotásról beszélhessünk. Igaz, a rendező nem is annyira a szöveggel akart hatni a nézőre, hanem a vizualitással és a hangulattal.
A kicsit nehezen induló – és pörgőssé voltaképpen sosem váló – történet már a... több»
Összecsapott feldolgozás A minap láttam ezt a kis játékfilmet az M5-ön, a története alapján ígéretesnek tűnt, viszont számomra elég nagy csalódást eredményezett. Az alapötlet nem lett volna rossz, viszont azért még lehetett volna csiszolgatni úgy a történet kidolgozásán, mint a jellemeket. Értem én, hogy kétségtelenül egy izgalmas és szellemes alapötlet megfilmesítésére gondoltak az alkotók, csak ez ilyen formában inkább csak külsőleges trouvaille volt, semmint valóban hatásos produkció.
Az volt az érzésem, hogy a készítőknek csupán az járt az eszében, hogy az eltűnés fantasztikumát ecseteljék, miközben elfeledkeztek arról, hogy illő lenne némi jellemrajz, netán kicsit jobban összerakott cselekmény is. Számomra az ... több»
Merénylet az elnök ellen Körülbelül tíz éve láttam először ezt a filmet, és most leporoltam, kíváncsi voltam, ennyi idő elteltével mit fog nekem mondani, mennyivel lesz másabb az élmény, mint akkor. Túl sokra nem emlékeztem a történetből, csupán arra, hogy Giuliano Gemma alakította a főszereplőt. És azt kell mondanom, hogy sajnos a második megtekintés után sem fog ennél sokkal több megmaradni bennem, holott az alapötlet nem lett volna rossz, valami mégis hiányzott az egészből ahhoz, hogy valódi klasszikusként tekinthessünk erre a filmre.
Amint azt már sokan és sok helyen leírták, A hatalom ára Tonino Valerii és alkotótársai véleményét mondja el a JFK-gyilkosságról. Egy valós eseményt – James A. Garfield elnök 1881-e... több»
Hogyan ne ejtsünk túszokat a metróban Régóta "szemeztem" már ezzel a filmmel, mindig meg akartam nézni, és most végre sort keríthettem erre is. Azt kell mondanom, hogy nem ért túlságosan nagy csalódás, szerintem még ma is érdekes, látványos alkotás ez, még ha vannak is kisebb hibái. A forgatás óta eltelt majdnem ötven év sem sokat koptatott e film erényein, bár bevallom, picit többre számítottam annál, mint ami a végeredmény lett.
A történet ugyan kicsit lassan indul be, de ezt már megszokhattuk. A 70-es évek viszonylag kényelmes tempóját azonban egy idő után felváltja a pörgés, és kialakul a túszdráma, a krimi és az akciófilm sajátos egyvelege. A néző szeme előtt csak fokozatosan áll össze a cselekmény, miközben az egyes fontos... több»
Ki az intelligensebb: az ember vagy a hangya? A második világháborút követően az USA-ban felfutó „állatos” horrorok, sci-fik, katasztrófafilmek jórészt arra a sablonnarratívára épültek, hogy a természet veszélyeztet(het)i az embert. Magyarországra főként a szórakoztató/ijesztgető szándékkal készült alkotások jutottak el, és inkább a 70-es évekből lehetne néhányat említeni (Békák, Az állatok napja, A cápa, Rajzás). Jelen filmünk ezeknél jóval intelligensebb mű, talán ezért is lett kevésbé népszerű. Jóllehet, az alapállás itt is azt látszik sugallni, hogy egy tipikus katasztrófafilmmel lesz dolgunk, a helyzet korántsem ennyire egyszerű.
A történet első 6–8 perce nyomasztó és szinte hátborzongató, már csak azért is, mert olyan bevezetőt ka... több»
A rendszerváltás egyoldalú megközelítése Érdekes, ugyanakkor szerintem kissé egyoldalú dokumentumfilm a szovjet csapatok 1989–90 körüli kivonásáról. Érdekes, mivel rengeteg kisebb-nagyobb információmorzsát kapunk arról a rendkívül bonyolult időszakról (a háttérben lezajlott nagyhatalmi játszmák, diplomáciai kulisszatitkok stb.), amelyet a rendszervált(oz)ás címszó fémjelez, ráadásul sok archív felvételt is bejátszanak az alkotók, de nem mehetünk el szó nélkül a film hiányosságai mellett sem.
Sajnos csupán néhány embert szólal meg (Raffay Ernő, Kónya Imre, Szerencsés Károly), ráadásul ők is jórészt akkori ellenzéki beállítottságú közszereplők voltak. Az akkoriban jelentősebb szerepet játszó politikusok közül már sokan nincsenek éle... több»
A fellendülés korszaka A magyar főváros fejlődésének máig is (talán) legtermékenyebb időszakát, az 1867 utáni fél évszázad történetét mutatja be a dokumentumfilm. Ez a sokszor botrányoktól, panamáktól sem mentes 50 év a modern európai fővárosok sorába emelte Budapestet, nyüzsgő metropolisszá téve azt.
A film nemcsak az épületeket (hidakat, középületeket, pályaudvarokat stb.) mutatja be, hanem rávilágít a háttérben rejlő eszmékre, a modernizáló szándékok mibenlétére is, és felvillantja a város közlekedésében, struktúrájában, városképében, társadalmában bekövetkezett változásokat is. Rengeteg (nagyjából) korabeli filmfelvétellel, fotóval, rajzzal, festménnyel illusztrálták az alkotók ezt a történetet, így nemcsak ... több»
A rövidke dokumentumfilm az aradi vértanúkról szól ugyan, mégis kissé szokatlan formában. Nem az aradi 13 élete áll a középpontban, sokkal inkább az, hogyan őrizte meg az utókor az ő alakjukat, illetve a szabadságharc emlékezetét. Hermann Róbert segítségével általános áttekintést kapunk a kivégzések hátteréről, és láthatóvá válik, hogy az aradi „tábornokok” halálba küldése indította el a politikai-katonai elittel szemben alkalmazott represszió első nagyobb hullámát. A film nagy része azonban olyan érdekességeket tár fel, hogy a népi faragásokon milyen képi ábrázolások utaltak 1848-ra, vagy hogy az aradi vértanúk nótája milyen változatokban él napjainkig is. És amint erre a megszólaló néprajz... több»
A sorozat tematikus bontásban (pl. lőfegyverek, bombák, közelharcnál alkalmazható fegyvertípusok stb.) mutat be néhány harci eszközt, illetve a velük való bánásmódot. A mondanivaló színvonala lényegében véve a Spektrumra vagy a Viasat Historyra készült tucatműsorok nívóján mozog, inkább ismeretterjesztő, mintsem komolyan tudományos jellegű. Ami talán nem meglepő, pl. egyetlen ismert, világhírű történész vagy hadtörténész sem szólal meg ebben a sorozatban sem, és a magyar fordítás sem mindig tökéletes. Kár, hogy ezt az alapvetően érdekes témát is csak bulváros színvonalon sikerült feldolgozni. Egyébként kissé furcsa maga a cím is, hiszen a tévében sugárzott sorozat eredeti angol címe History ... több»
Istent játszó ember, Istent játszó gép Jóllehet, a film címe nem túl ütős, a történet mondanivalója annál inkább az. És főleg az lehetett az 50 évvel ezelőtt élt nézők számára. A Colossus egy rémisztő, sokkoló lehetséges világot mutat be, amelyben az emberiség kezéből fokozatosan átcsúszik az irányítás egy szuperszámítógép kezébe. Az ekkoriban még szinte csak éledező informatika világa önmagában véve is távolinak tűnhetett az egyszerű embereknek, s talán ez a félelem is közrejátszhatott a film alapjául szolgáló regénynek, illetve magának a filmnek az elkészültében. Alapvetően intelligens a mű megközelítésmódja, így aki látványos, cselekménydús sci-fit vár, az valószínűleg csalódni fog. Igaz, a megvalósítás B kategóriás, de azért ... több»
Mi történik a leletekkel? Megdöbbentő dokumentumfilm a műkincs-kereskedelemről, a régészeti lelőhelyek tervszerű kirablásáról, a gátlástalan haszonszerzésről. Jól szervezett csoportok árulják akár interneten, akár piacokon, akár külföldi aukciós házakban a Magyarországon talált leleteket, a rablók pedig tönkreteszik a tárgyak környezetét, így jóval kevesebb támpont marad a múlt rekonstruálásához. (Igaz, ez nem sok embert zavar még most sem, holott mindenhonnan a múlt értékeinek megbecsülése, a tudás/tudomány fontosságának hangsúlyozása dübörög.)
Persze a régészek által talált leletek sorsa sem mindig szívderítő, ez is kiderül ebből a filmből. A múzeumok raktáraiban rengeteg kiásott tárgy vár feldolgozásra, kiállítás... több»
81 Jelenetek egy operatőr életéből − Hildebrand István legendáriuma (2015)