Küzdelem a titokzatos ellenséggel Lino Ventura, az egyik kedvenc színészem miatt megnéztem ezt a filmet, de láttam már ennél érdekfeszítőbbet is. Tisztes középszer, az első egy óra pedig eléggé céltalannak tűnik, már ami a cselekményszövést illeti. Ráadásul a főszereplő viselkedése is kevéssé tűnik életszerűnek: miután összeverik, telefonon zaklatják, és majdnem megölik egy autós üldözés során, ő ugyan néha paranoid és agresszív módon viselkedik, de a cselekmény zöme mégis mindenféle családi ügyekkel telik.
Számomra idegesítő volt a sok töltelékjelenet, a családi összevisszaság boncolgatása (ki kinek a szeretője, férje, felesége stb.), és annyira lassú volt a film, mintha valamelyik korábbi korszak ráérős tempójában készült... több»
LSD-trip, gyilkosság, a tisztes polgári álca mögött megbúvó bűnök Az erőszakos történeteiről híres (vagy hírhedt) Lucio Fulci e filmjében sem hazudtolta meg magát, még ha jelen esetben aránylag visszafogottabban tobzódhat is a vér és a különböző belső szervek látványában a néző. Bár az Egy gyík a nő bőrébent leginkább giallóként szokás aposztrofálni, bizonyos kétségtelenül meglévő elemek ellenére is inkább tartható horrorisztikus megoldásokkal tarkított klasszikus kriminek/thrillernek. Itt nem annyira a gyilkosság(ok) elkövetésének minuciózus ábrázolása a fontos – sőt, a legtöbb erőszakos cselekményre a kamera látószögén kívül kerül sor –, hanem egyrészt a tettes személye, másrészt az ő motivációja, harmadrészt pedig a nyomozás folyamata.
Érdekes, hogy a ... több»
Göröngyös életút Szinyei Merse Pál, az egyik legjelentősebb magyar festőművész kudarcoktól és keserűségektől korántsem mentes pályafutását mutatja be ez a nem egészen egyórás dokumentumfilm. Habár Szinyei Mersét ma már nagyra tartják, és az átlagember is ismeri legalább néhány festményét (Majális, Lila ruhás nő), azt csak kevesen tudják, hogy csak viszonylag szűk időperiódusokban alkotta meg zseniális műveit, és hogy a saját korában sokáig meg nem értéssel fogadták újító törekvéseit.
A dokumentumfilm rendkívüli alapossággal követi végig ezt a göröngyös életutat, megismerhetjük Szinyei Merse tanulóéveit, majd a művészvilágba való betörést célzó első kísérleteit. Habár többször is kemény bírálatok érték (pél... több»
Szőrös jótevők - A poszméhek A poszméhek – vagy közkeletűbb megnevezéssel a dongók – sokak számára jobbára ártalmatlan, de haszontalan élőlényeknek tűnnek, némelyek esetleg jobban tartanak tőlük a méretük miatt, mint mondjuk a darazsaktól. Bevallom, amíg nem láttam ezt a filmet, addig én sem tartottam túl sokra a poszméheket, de a film meglepő tényeket árult el róluk. Kiderült ugyanis, hogy sokkal szaporábban és többet dolgoznak, mint a méhek, ezért a virágok megporzásának szempontjából felbecsülhetetlen a jelenlétük. Érdekes látvány volt az a belgiumi laboratórium, amelyben kimondottan tenyésztik a poszméheket, és ahonnan rengeteg gazda rendel családokat hordozható műanyag fészkekben. De ugyanilyen izgalmas volt megtud... több»
A IV. világháború után - Cinikus körkép egy embertelen világról Az egész Földet pusztasággá tevő kataklizmák mindig is kedvelt témát jelentettek a sci-fi íróknak, illetve a filmrendezőknek, hiszen sokféle szemszögből meg lehet közelíteni a kérdést. Kifejezetten trash alkotásoktól (Ultra Warrior; 2019 - Dopo la caduta d New York) a kommersz, de kissé színvonalasabb produkciókon (Mad Max; Snowpiercer; A majmok bolygója) át a néha filozofikus hangvételt megütő, szinte művészfilmes megközelítést alkalmazó filmekig (A halott ember levelei; Az utolsó part) rendkívül széles a skála.
Azonban az is megfigyelhető, hogy lassan kialakult egy toposzrendszer, és számos filmben ugyanazokat a közhelyeket ismételgették, kevés szerző tudott újat mondani ebben a zsánerben... több»
Habár kétségtelen, hogy a távoli tájakon is számos érdekes állat- és növényfaj él, számomra még izgalmasabbak azok a természetfilmek, amelyek a bennünket közvetlenül körbevevő természet csodáit mutatják be. Ez a film is jó példáját nyújtja annak, hogy tőlünk szó szerint kéznyújtásnyira milyen érdekes események zajlanak le, amelyekre mindennapi rohanásunk során fel sem figyelünk, holott számtalan izgalmas dolgot láthatnánk akár csak egy szőlőbirtokon is. A film egy évet átölelően mutatja be azt a bámulatos ökoszisztémát, amely például egy szőlőskertben is elrejtőzhet a tekintetünk elől. Látványos felvételek szólnak a rovarok, kétéltűek, madarak, emlősök által kialakított életközösségről, s né... több»
Emlékezés a hadifoglyokra Az európai emberek zöme számára szerencsére már csak történelmi eseménynek számítanak a nagyobb háborúk, s nem becsülhetjük meg eléggé azt, hogy habár e kontinensen sem volt mindig csupa öröm az élet az elmúlt évtizedekben, a nagy vérontással járó kataklizmák lassan nyolc évtizede elkerülnek minket. Ez a dokumentumfilm szépen bemutatja, hogyan ér össze a múlt és a jelen, Vas megyében hogyan próbálják fenntartani az egykori ostffyasszonyfai hadifogolytábor létezésének emlékét (nem lebecsülendő módon az iskolásokat is bevonva ebbe a nemes feladatba), illetve az ott eltemetetteknek is méltó nyughelyet igyekeznek biztosítani. És valahol azért sokatmondó, hogy miközben viszonylag sok szó esik pél... több»
Művészsors Félig dokumentum-, félig játékfilmes alkotással találkozhat a néző, ha megnézi ezt a mintegy egyórás alkotást, amely egy tragikus és hányatott életű osztrák festőművészről szól.
Egon Schiele sajátos művészetfelfogása a saját korában sok embert megbotránkoztatott, egyrészt a szexualitás viszonylag nyílt ábrázolásával, másrészt a korban szokatlan ábrázolásmódjával. Provokatív stílusa mellett a nőkhöz való furcsa viszonya is visszatetszést kelthetett az emberekben, gyakran kamaszlányokat festett meg meztelenül (köztük a saját húgát is). Groteszk, expresszionista műveiben egyszerre jelenik meg a testiség és valami nyugtalanság, komorság.
Alapjában véve jó lett volna egy valóban tartalmas dokume... több»
Joseph Radetzky tábornagy olyan személyiség, akinek legfeljebb a nevét ismeri az emberek többsége, s azt is mindössze id. Johann Strauss híres indulója kapcsán. Amint az ebből a filmből kiderül, Ausztriában kissé másabb a helyzet, ott – érthető módon – jobban megőrizték az emlékét, hiszen az osztrákokban pozitívabb asszociációkat kelt Radetzky neve (nem véletlenül, ugyanis 1848–49 folyamán erélyes fellépéseivel egyben tudta tartani a birodalmat). Ez a dokumentumfilm részletesen bemutatja a marsall katonai tevékenységét – jóllehet főként "a népek tavaszának" eseményeire összpontosít, amikor Radetzky már 82-83 éves volt –, emellett azonban szól a hadvezér magánéletéről, illetve kapcsolati háló... több»
Egy korszak vége Tisza István meggyilkolásának történetét (illetve életútját) több filmben, valamint életrajzi kötetben is feldolgozták már, de ahogyan az ebben az alkotásban is elhangzik, a mai napig sem tudjuk, valójában kik is álltak a megölése hátterében. Ezt valószínűleg soha nem is fogjuk megtudni, és ez a film is csak közvetett bizonyítékokat hoz arra vonatkozóan, hogy kiket sejthetünk az eset mögött.
Szakértők megszólaltatásával feltérképezi a film egyrészt Tisza István politikai pályáját, másrészt a Monarchia – illetve Magyarország – útját az 1918 őszi összeomlásig. A történetben Tisza és erélyessége ellenpólust képez a baloldali felforgató szándékokkal szemben, és az alkotók Tiszát olyan politikus... több»
A sport értéke a hidegháború idején Több játék-, illetve dokumentumfilm is foglalkozott már azzal, mit jelentett a sportokban elért presztízs a nagyhatalmak számára, illetve hogy a különböző sportversenyek hogyan váltak szimbolikus küzdőtérré, hogyan próbálták ilyen területeken is megmutatni a vélt vagy valós fölényüket a riválisaikkal szemben.
Jelen film is hasonló témát boncolgat: egy olyan sakkvilágbajnoki küzdelmet mutat be, amelynek nem csupán annyi volt a tétje, hogy ki adja a következő világbajnokot, hanem az is, hogy a hidegháborús körülmények közepette melyik ideológiai rendszer bizonyul "sikeresebbnek", illetve hogy a szovjeteknek sikerül-e megvédeniük a korábban megszerzett világbajnoki címüket.
Az 1978. évi mérkő... több»
A Vakember visszalő Sajátos westernt láthat az, aki leemeli a képzeletbeli polcról a Blindman című filmet (mivel szinkron is készült ezen alkotáshoz, inkább a Vakember címet használnám a továbbiakban). Az olasz (és/vagy spanyol) vadnyugati történetektől egyébként sem áll távol az erőszak ábrázolása, itt azonban szokatlanul brutális jelenetekkel találkozhat a néző, s egyértelmű exploitation mozit kaphat.
A film cselekménye viszonylag soványka, ami részben annak is köszönhető, hogy az alapkonfliktus szinte rögtön a történet elején kibontakozik. Egyébként eléggé bizarr, és életszerűnek csak fenntartásokkal nevezhető szituációból bomlik ki a cselekmény, ugyanis a főszereplőt (Tony Anthony) – aki történetesen vak, é... több»
Két rövidebb (nagyjából 25-25 perces) dokumentumfilm kapcsolódik itt össze, amelyeknek közös pontjuk a nemzetiség(i)ek részvétele az 1848–49-es szabadságharcban; jobban mondva egy-egy nemzetiségi személynek a magyarsághoz való kapcsolódása. Az első film egy mára szinte teljesen elfeledett – jóllehet az utóbbi időszakban ismét némi figyelemre méltatott – szabadságharcos hős, Czetz János életútját mutatja be. Czetz örmény eredetű székely–magyar család tagjaként született, kitűnő katona lett belőle, és rendkívül mozgalmas életutat járt be. Hű magyar emberként az 1840-es évek elejétől sokat tett a nemzet megújításáért, széles spektrumú tevékenységet fejtett ki a magyar katonai nyelvezet részlege... több»
A Habsburg-Lotharingiai-ház egyik talán kevésbé ismert tagjáról szól a film, aki nem a nagypolitika eseményeit alakította, hanem a tudományos életben találta meg a hivatását. A néző végigkísérheti Lajos Szalvátor cseppet sem unalmas életének legfontosabb pillanatait, és nemcsak az írott műveit ismerheti meg, de számos rajzát, festményét is. Ráadásul az alkotók csodálatos tájakra is ellátogattak, így megismerhetjük azokat a vidékeket is, ahol a főherceg járt. Lajos Szalvátor alakját ugyanakkor belengi valamiféle titokzatosság, hiszen sokszor különc módjára viselkedett (jó viszonyt ápolt az egyszerű emberekkel, gyakran járt hétköznapi öltözetben), és sosem nősült meg, aminek az okát a kutatók ... több»
Egy szabad szellemű asszony és egy boldogtalan házasság történetét mutatja be a film, részben persze „csak” áttételesen. Az osztrák császári-királyi pár bécsi magánerdeje tele volt-van élettel, s nem is csoda, hogy Sissi gyakran menekült ide a valóság elől. A történetből felsejlenek a házaspár életének sokszor nem túl örömteli mindennapjai, ugyanakkor viszont a természet csodái némileg ellensúlyozzák ezt a nyomasztó hangulatot. Az talán nem meglepő, hogy mintegy másfél évszázada egy ilyen erdő létezhetett Bécs kellős közepén, az viszont meglepő lehet, hogy ez a majdnem érintetlen erdő a történelem viharait is átvészelve még ma is megcsodálható ebben a nyüzsgő metropoliszban. A film mesés fel... több»
Fikciós történet Úgy látom, manapság a filmkészítők egyre nagyobb fogalmi zavarban szenvednek, és egyre kevésbé tudják, mit jelent az a kifejezés, hogy dokumentumfilm. Maga a téma érdekes lett volna, hiszen eddig keveset tudtunk arról, milyen erőfeszítések révén állt helyre a vadgazdálkodás, és kevés figyelmet szenteltek a vadállományt ért háborús károk megismertetésének. Viszont valahol szerintem nagyon félresiklott a dolog, ugyanis a film 24 percéből csupán pár perc az, ami tényleg dokumentarista értékű, a többi pedig fikciós történet (legalábbis nem említették, hogy valós dokumentumokat dolgoztak volna fel a "kerettörténethez"). Persze a Papp János által elmondott narrátori szövegben elhangzottak tények, ... több»
Amikor a zsaru bűnözni tanul A korrupció hálás téma, ugyanis sokféle szempontból meg lehet közelíteni. Feldolgozható tragédiaként, de akár vígjátékot vagy maró szatírát is lehet erre a problémára alapozni. Claude Zidi, az egyik legtermékenyebb francia kommerszfilmes forgatókönyvíró és filmrendező sem volt rest az 1980-as évek elején, és úgy vélte, ő is foglalkozni fog a korrupció kérdésével. Hogy a helyzet még pikánsabb legyen, a filmje főhősévé egy rendőrt tett meg, aki piti módon ügyeskedik, hogy kiegészíthesse a fizetését.
Boirond felügyelő (Philippe Noiret) sajátosan értelmezi a törvényességet, gátlástalanul védelmi pénzt szed a boltosoktól, striciktől, kisstílű bűnözőktől, lóversenyezik, és még a pincér is neki jat... több»
Mintegy fél órában összefoglalja a film a legfontosabb tudnivalókat a darvak életéről. Érdekes és látványos felvételekkel mesél arról, hogyan cseperednek fel a fiókák, szinte testközelbe hozott madarakat láthatunk a tojásból éppen kikelni, vagy növendék daruként a mezőkön táplálkozni. De azt is megtudhatjuk, hogyan adják át a tudásukat az idősebbek a fiatalabbaknak, milyen módokon kommunikálnak egymással az egyes példányok, vagy hogy ezek a viszonylag nagy testű madarak miért tudnak mégis könnyedén repülni. Ez az alkotás ügyesen vegyíti a képes ismeretterjesztést a szövegessel, ritkán vagy egyáltalán nem látható felvételek bemutatása mellett rendkívül izgalmas információkat is kaphat a néző.... több»
Megdöbbentő dokumentumfilm a Securitate aljas húzásairól, jelen esetben a Tőkés családdal szemben elkövetett bűneiről. Szinte hihetetlen, ahogyan Barta Tibor, a jó nevű orvos behízelegte magát Tőkésék köreibe, és a bizalmukkal visszaélve minden mozdulatukról jelentett a román titkosrendőrségnek. Az igazán érdekes az, hogy a családból senki sem gyanakodott a férfira, a megszólalók egytől-egyig művelt, megnyerő személyiségként írják le őt. Rémisztő, és egyben nyomasztó látlelet a film egy rettenetes korszakról és egy rettenetes rendszerről, nem mellesleg pedig egy torz lelkű emberről. Borzasztó belegondolni abba, hogy az egyik legközelebbi családtag rendszeresen beszámol a rokonai mindennapjai... több»
Méltán elfeledett alkotás Boldogult fiatalkoromban fogható volt nálunk a Szív TV, illetve a Hálózat TV, rendszerint kritikán aluli filmekkel. E filmet megnézve felötlött bennem a fiatalkorom, mert az jutott eszembe, hogy a Kezet nyújt a halál pontosan ebbe a vonulatba illeszkedhetett volna.
Zavaros, abszurd és szürreális történetet sikerült összehozniuk az alkotóknak, amelyben bizarr emberkísérlet és furcsa, föld alatti társadalom is szerepet kap. Eleve nehezen érthető a főszereplő azon indoka, hogy a karja újranövesztéséhez miért éppen egy sorozatgyilkos és egy hüllő génjei szükségesek, de másképpen nehezen lenne megmagyarázható az időnként önállósuló – és olyankor véres ámokfutást rendező – kar mibenléte.
Az alko... több»
66 A hetedik célpont (1984)
Lino Ventura, az egyik kedvenc színészem miatt megnéztem ezt a filmet, de láttam már ennél érdekfeszítőbbet is. Tisztes középszer, az első egy óra pedig eléggé céltalannak tűnik, már ami a cselekményszövést illeti. Ráadásul a főszereplő viselkedése is kevéssé tűnik életszerűnek: miután összeverik, telefonon zaklatják, és majdnem megölik egy autós üldözés során, ő ugyan néha paranoid és agresszív módon viselkedik, de a cselekmény zöme mégis mindenféle családi ügyekkel telik. Számomra idegesítő volt a sok töltelékjelenet, a családi összevisszaság boncolgatása (ki kinek a szeretője, férje, felesége stb.), és annyira lassú volt a film, mintha valamelyik korábbi korszak ráérős tempójában készült... több»