Nekem a történet nagyon tetszett, így biztos, hogy az 1990-es verziót is hamarosan megnézem. A színészi játék és a rendezés hiteles volt, nem mondom, hogy elájultam, de az alapötlet remek.
Mikor Edward Nortont megláttam az elején a kórusban, kb. tudtam, hogy ez nem egy sima bűnügyi film lesz, igazi felépített, fordulatos izgalmas mű... Hogy mitől misztikus, arra nem jöttünk rá, talán a film misztikuma az emberi undorító gyarlóság manifesztációja, vagy az őrültség megjelenése? Jó rendezés, jó színészi játék, jó választás.
Vegyes érzéseim voltak a filmmel kapcsolatban, nem igazán tudtam, kinek drukkoljak, azt hiszem, ebben a filmben ez az egyik apropó. A történet elég erős, a történet köré fonódó kivitelezés a színészek kiválasztásával már nagyszerűen indul, Anthony Hopkinsszal nehéz lenne mellé nyúlni, de Ryan Gosling is megtalálja a helyét a nyomozó szerepében, a látvány és a helyszínek szépek, a filmzene nem kiemelkedő. Kerek egész a film, igazi bűnügyi kavalkád.
Szigorúan kötelezővé tenném ezt a remekművet, nemcsak iskolában, de a hombárfejű felnőttek világában is, elképesztő, lenyűgöző, szemet gyönyörködtető film, amely a puritán valóságunkat mutatja be mindenféle ciráda nélkül. A film nagy hatással volt ránk, és mindenkinek javasolni fogjuk a megtekintését.
Clint Eastwood stílusában egy humormentes dráma, izgalmas bűnügyi film, szívszorongató, többszörösen összetett családi történet. Kicsit hiányolom az áldozat "megismerését"a film elejéről, megrázóbb lenne, ha kicsit meg is kedveltetné a nézővel a lányt... Így viszont marad a szülők tragédiája. A film komor hangulata remekül keretezi a megrázó eseményeket, tetszett nekünk ez a rendezés , történet és alakítás.
Több alkalom kellett ahhoz, hogy a film dinamikáját kellemesnek találjam, első nézésre csalódott voltam, és nem is igazán kötött le a film, másodjára és harmadik nekifutásra sem. Aztán pár éve újranéztem, és akkor végre magával ragadott a hangulat, a helyszínek, a jelenetek és a karakterek is. Azóta rendszeres vendége a mozi időmnek, amikor az a célom, hogy a hétköznapokból egy más színű, ízű világba keveredjek. Julia Roberts egyik legjobb alakítása.
Ismét abba a helyzetbe kerültem, hogy nem olvastam el az előzetest, csak bumm, bele a filmbe, elindul egy cukker családi film, vidám, vicces aranyos, majd jól pofán vág egy traumával. Az egész film alatt feszült vagy, de azért élvezed is a színes, szürreális megoldásokat és képeket. Kemény film, azt kell , hogy mondjam, a színészek jól hozzák a karaktereiket.
Gyenge próbálkozás, értjük, hogy mit akar az alkotó mondani, csak éppen ahogy mondja, az annyira hitvány, hogy nem igazán ragadja meg a nézőt a történet. Komolytalan, és nem értem, Charlize Theron hogy vállalta ezt el.
Egy könnyű kis romantikus filmre számítottam, hát jól meglepett a film. Nehéz döntések, felelősségvállalás, áldozatok, szerelem, szeretet, igazi élethelyzetek és rengeteg elvesztegetett idő. Jó film.
A film alapüzenetével mélységesen egyetértek, merj álmodni, változz pesszimista görcsből legalább kicsit optimistává, és ne mantrázd folyton a legnagyobb félelmeidet! Ez eddig oké... de hogy lehet ezt ilyen bambán kivitelezni??? Persze, hogy az embereknek az jön le, hogy jaj, ez egy cukker romantikus film. Nyilván, mikor a mélyebb mondandóhoz bányászati munkákat kell végezni, és ki kell ásni Holmes félhulla szerepjátéka és az elkent cselekmények alól. Egyszer megnéztem, aki egy nyálas valamit szeretne, annak tetszeni fog.
Hát nem gondoltam, hogy erre a filmre átlagos értékelést fogok adni, mégis megteszem. Részben az én hibám, hogy annyira vártam a filmet, hogy túltriggereltem a kis agyamat, így hiába a szupi poénok és a jó színészek, olyan élmény a film, mint mikor rád nyitnak szex közben... félbehagyott, összecsapott, befejezetlen. Vicces volt a film, és a feszültséget fenn is tartja Tarantino végig, aztán elengedi a végét, mint egy lufit. Szomorú vagyok.
Átkozottul veszett, sokkolóan hitvány rendezés. Egy óriási lehetőség a történet, egy óriási lehetőség, amit jól elbaltáztak. Zac Efron? Komolyan? Elképesztő, hogy ebbe pénzt invesztáltak...
65 Egyenesen át (2017)