Nem volt rossz,de annyira jó sem:a grafika megfelelt egy ,,minimális" szintén,de a szereplők javarészt olyanok voltak,mintha tátognának.Ez egy idő után már kezdett unalmassá válni.A mese azonban úgy közepesen jó volt.
10/6,5
Szerfelett szakadtam ezen a vígjátékon,Mr Bean humora hatalmas!Elejétől végéig teljesen lekötött.De a legjobb a vége volt.Az volt még benne jó,hogy az eddigiekhez hasonlóan itt is keveset beszéltek,és a látványra hagyatkoztak,ami tökéletesre sikerült.Hát még a színészi játék!A végén a cannes-i jelenet pedig fergeteges módon tett koronát erre a remekműve.
10/10
Látványosra sikeredett,jól meg volt tervezve igazából minden részlet,de a használt filmtechnikák azért még annál is érdekesebbek voltak.Az asztalos rész volt a legjobb.
10/10
A durvább részektől (nehezen) eltekintve egy érzelmi,erős történetet kaptunk.
A kameraállások végig önmagukban a legtöbbet tudják mutatni a szöget nézve.
A szereplők érzelmi megnyílvánulása hozta a legjobbat a filmben.Összességében erős drámai kerek két óra volt nekem.
10/10
Ez az egyik kedvenc második világháborús filmem. Bár a maiak között inkább válogatós vagyok, meg a legjobban a régebbiek tetszenek, ez mégis a kivételek egyike. Imádtam, ahogy már az elején drámaian startolt, aztán egyre erősebb lett. Sőt, a romantikus részek az elején csak egyre drámaibbá tették, aztán jöttek a bonyodalmak.
Mel Gibson keze munkája jól meglátszott végig benne. A színészi játék, a látványtervezés óriási volt, mintha visszamentek volna az időben, és akkor vették volna fel, annyira hiteles volt. Desmond hőstetteit és lelkiismereti okokból történt fegyvermegtagadását és annak jó következményeit jól mutatja be ez a film.
10/10
Egyik kedvenc filmem Ingrid Bergman-tól.Imádok egy film drámai közegében elmélyülni,valamint a történelmi részeket felidézni.A huszadik század a kedvenc részem töriből,és a hangulata tökéletesen megvolt,sőt ahogy egyre drámaibbá vált ahogy a történet ment tovább,úgy volt érdekesebb.A ,,krimis" része már az eleján olyan volt elsőre,mintha már akkor világos lenne,hogy ki a gyilkos,de (hogy ne spoilerezzek) nem volt olyan egyértelmű mégsem a vége felé,már ahogy leszűrtem.
A 40'-es évek egyik legjobb filmje.
10/10
A ,,borzongató" bevezető után kissé nehezen álltam neki,de azért megérte végül rákapcsolni.Tulajdonképpen a zenei részei tetszettek a legjobban.A végén a Happy Ending-et többször is meg szoktam hallgatni például.A történetet sem mondanám rossznak.A látványtervezés és a színészi játék meglehetősen jó volt.
10/10
Érdekesen indult a sztori,meg voltak benne fordulatok bőven,de már a közepe felé olyan volt,mintha a csúcspontot el akarná érni.
Viszont (SPOILER!) a végén volt az igazi csattanó.Tanulságos és egyben drámai az egész.
10/10
Eszméletlenül imádom ezt, Bud Spencer és Terence Hill egyik legjobb filmje.Aztán jön még a Kincs ami nincs és az Én a vízilovakkal vagyok nálam még dobogón.
Atomjó az egész,különösen az elején az autós rész.
10/10
Hatalmas misztikum volt ebben a kábé három percben.A bűvészkedés megnyílvánulása azért az 1900-as éveek eleje felé nagyon jól feltörőben volt,de a film közeledtével már mintha elég lett volna a kamerája hagyatkozni,hogy utólag alakítsák át.Ennél akárhogy is volt, nagyon látványos sikeredett.
A horrorok hajnalán, főleg mai szemmel,akkor még igen lightosak készültek.Ebben a vágás meg a tartalmas bemutató volt a legjobb.Kissé az az érzésem támadt, mintha a felvilágosodás korszakát követő dolgok rossz oldalát mutatná be,, rémálomként", írónikusan.
A horror-műfaj ezt itt kezdetnek jól elkezdte enyhén körülírni.
49 Peppa malac (2004)