Jajj, nagyon aranyos volt, és ami még fontosabb, tanulságos volt. Egy történet az összetartásról, a motivációról és arról, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. Vicces volt és kedves, happy enddel. Kikapcsolt, nagyon cuki.
Az a bizonyos hab a tortán, csillámos rózsaszín ehető csokibogyóval Nekem egyszer nézős kategória, sosem látott színészekkel. Ami persze nem baj. Számomra eléggé mézesmázos történet, voltak benne azonban szépen és igazán romantikusan kidolgozott, kedves és kellemes pillanatok, amelyek tényleg átjöttek a tévén keresztül. A búcsúztató még élő anyukának eléggé abszurd volt, viszont annál eredetibb. Persze a happy end sem maradhatott el.
Szájhúzással álltam neki ennek a sorozatnak, mert gondoltam, jaj, még egy főzős műsor. Tudok főzni, néha szeretek, néha nem – nem ezen megy el a sztori, de a túl konyhatudományos történethez nem volt kedvem, sokfélét láttam már. Számomra egyáltalán nem volt sem unalmas, sem vontatott, sem nyálas szálon futó. Elsőre az Amy-t alakító színésznő nem is volt szimpatikus, sőt a Lino személyét alakító sem. Aztán ahogy bontakoztak ki a szálak, nagyon is megszerettem őket. Egy nagyon szép romantikus drámát láttam, amiben az élet tényleg minden fontos eleme megjelent. Együtt örültem és sírtam a szereplőkkel. Az a kategória, amit látni kell.
Egy megható és gyönyörű szép film egy kitartó, végtelenül szeretetteljes és odaadó ember karrierjéről és magánéleti kálváriájáról. Fantasztikus élmény volt ezt végignézni.
Próbáltam nem észrevenni, mennyire hasonlít a Tőrbe ejtve c. filmre. Nekem nagyon olyan, mintha arra hajazna, azzal a kivétellel, hogy itt nem a bejárónő a célpont, és a rendőrségig nem jut el a dolog.
A 7 nő kínlódása, vagdalkozása és egymásra mutogatása eléggé kínos és kellemetlen.
Nos, a látottakat nehéz kategorizálni. Besorolni feketébe vagy fehérbe, jóba vagy pocsékba. Számomra pörgős volt, és a darálandó kategóriába tartozott. Ok, nem utolsó szempont az sem, hogy szinkronos, így főzés közben is ment. Folyamatosan csöpögött az infó, jöttek a részletek, nem untam el. A Rosa Peralt alakító színésznő remekül hozta a „kicsapongó, sohasem állapodok meg, és senki nem elég jó” formát. Az, hogy ennek az alapja igaz történet, még jobban elgondolkodtatja az embert. Ezek a spanyolok olyan egyformák, hogy néha azt se tudtam, melyik fickó melyik! Egészen elképesztő, hogy a spanyol bíróság milyen ítéletet hozott, ahhoz képest, hogy Magyarországon mi a módi! LOL. A kislányt sajnál... több»
Való igaz, össze lett csapva. Katyvasznak éreztem a végét. Derültek ki dolgok, de nem eléggé. Maradtak nyitva kérdések. Drámai. Tragikus. Nem kellett volna megnéznem.
Számomra érdekes volt és fordulatos. Eszembe nem jutott kikapcsolni. Bár a főszereplőt Lindához tudnám hasonlítani, aki 50 kg-osan lever mindenkit, mint vak a poharat, de egyébként teljesen adható történet volt.
Jól indul a történet. Az első 3 rész kikapcsolhatatlan volt. Nekem a meleg vonal extra sok volt, és felesleges. Az utolsó részben meg kapkodtam a fejem, mert mindent belesűrítettek. Már bánom, hogy megnéztem. Nagy csalódás lett a végkifejlet.
Na ne! Furán van össze rakva. Néha azt se tudtam, mit nézek. A homoszexuális része sokk. Szerintem vagyok olyan hülye, hogy a második évadot is megnézzem, pedig nem éri meg.
Én megmondom az őszintét, sokkal rosszabbra számítottam. Szerintem egy teljesen vállalható film volt. Lekötött, jó volt a sztori. A láthatatlan ember jutott eszembe róla, amit imádtam.
Nagyon szerethető Nagyon kedves kis sorozat, igaz, hogy kétszer rugaszkodtam neki, mire megnéztem. Elsőre a második évadnál félbehagytam, mert felháborítónak tartottam, hogy köszönőviszonyban sincsen Robin Carr művével. Az első két könyvet olvastam, de valami egészen más van a regényben, mint amit az adaptációban feldolgoztak. Nagyon szimpatikusak és szerethetőek a szereplők. És jó, ha valami olyasmit szeretnél nézni, ami nem erőszak és végtelen káromkodás. Várom az ötödik évadot.
Ibiza gyönyörű, mindig és mindenkoron. Nevettetni nem nagyon tudott, legfeljebb itt-ott a kanyarban. Olyan gyenge kis próbálkozás, ami háttérzajnak más tevékenység mellé elfogadható. Itt is Christian Clavier miatt lett bekapcsolva.
Fuss, Bambim! Nekem ez a sorozat nem adott semmit, de azért végignéztem. Nem szenvedősen, hanem normálisan, pedig nem volt pörgős, mégis mindig továbbvitte valami. Az anya egyre nagyobb bajba sodorja a lányát, megtanítja túlélni, lopni, hazudni. A Bambi történet az imakönyvük. A nő fatális dolgokat követ el, szinte ész nélkül. Mindent feltesz egy lapra, életében egy napot nem dolgozott. Szép kilátások. Bánom, hogy megnéztem.
79 Leo (2023)