Utáltam a filmet! Miért futok bele az ilyen filmekbe mostanában? Múlt héten a Longlegs, most meg ez! Ha horrorkategóriába sorolnak egy filmet, ami meg sem közelíti azt a műfajt, sőt még a kanyarban sincs, akkor senki ne csodálkozzon, hogy néhányan lepontozzák! Úgy látom, mostanában ez valamiféle húzószó lett, hogy horror. (Mindenki horrorfilmet csinál? Gondolom, így többen nézik meg, mintha az uncsi, pszichológiai thriller vagy a szociodráma besorolást kapta volna!) Bevallom, én is emiatt néztem meg, de mennyire sajnálom a ráfordított időt! (102 perc, amit hasznosabban is eltölthettem volna, de ki tudta előre?) Borzasztó volt! Az egyik legunalmasabb film volt, amit valaha láttam! Nem csak unalmas, de lehangol... több»
A maga nemében valóban egyedi alkotás! A film végén rám boruló sötétség és csend a barátaim lettek. Bár egymagam néztem végig a filmet, mégsem voltam egyedül, mert megmaradt a józan eszem! A kusza és áporodott hangulatú, összevissza vagdosott történet utáni zavaros gondolataim szertefoszlottak, és tudtam, hogy a holnap szebb lesz, és abban is biztos voltam, hogy ezt a filmet soha többé nem akarom végignézni. Nem tomboltak bennem érzések, sem kérdések, csak mereven ültem, és némán bámultam a tv kéken világító színét. Valamiféle megmagyarázhatatlan külső erő hatására zökkentem csak ki ebből az állapotból, mely abban is segített, hogy kikapcsoljam a készüléket. Nem a filmben látott jelenetek fészkelték be magukat az agyamba, inkább ... több»
Óvakodj az unatkozó, intelligens diáklányoktól! Nekem tetszett a film. Nem azt mondom, hogy ez volt 2024 legjobb filmje, de érdemes megnézni. Sokan írják, hogy unalmas. Szerintem inkább lassú tempójú, ami nem baj ebben az esetben! (A besorolást nem értem! Olvastam, hogy vígjáték, attól nagyon messze járunk, és azt is olvastam, hogy horror.) Nos, ha arra számítunk, hogy az ajtó mögött bujkáló árnyékokra vadászunk a kezünk ügyébe eső első tárggyal, akkor csalódás fog érni minket. Ez az, ami! Egy vérlázító, nyugtalanító, kicsit pornográf és néha undorító történetbe vezet minket az író és egyben a rendező: Jade Halley Bartlett. (Van egy olyan érzésem, hogy a való életben az ilyen és ehhez hasonló történetek lejátszódtak már nem egyszer!) Taná... több»
Egy agyhalott film Mielőtt belevágtam volna ebbe a filmbe, megnéztem az 1999-ben készült A csaj nem jár egyedül című alkotást. Nos, ez nem annak a filmnek a folytatása, inkább a témáját tekintve ugyanaz, csak pepitában. Itt egy fiút választanak a főszereplő lányok, hogy bálkirályt faragnak belőle. A történet semmi újdonságot nem mutat, sőt inkább azt kell hogy mondjam, hogy katasztrófa! Az 1999-es filmnek, mint ennek is, R. Lee Fleming Jr. volt a forgatókönyvírója. Semmi extrát ne várjunk! Nem is értem, hogy miért mondják, hogy ez folytatás? A folytatás az lett volna, ha a régi szereplőket láthatjuk viszont, csak felnőttként! Inkább ez egy különálló történet, vagy nem is tudom, hogy mi! A két film közötti külö... több»
Számomra csalódás volt a film Vagy nekem nem sikerült ráhangolódnom a filmre, vagy rossz a film. Guy Ritchie filmjeit, főleg a régebbieket nagyon szerettem. Az egyszerűségében rejlett a szépsége és a zsenialitása. A Blöff, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső, Sherlock Holmes, felejthetetlen alkotások, és imádom őket! A zenei aláfestésük is felejthetetlen volt. Valahol a betétdalokban úgy éreztem, hogy azonos az ízlésünk. Ezekkel a filmekkel letett valamit a „nagy asztalra”! A párbeszédek, a poénok, a színészek zsenije felejthetetlen. Nos, ez az alkotás inkább egy olyan akciófilm, vagy inkább azt mondom, hogy nagyon hasonlít egy Mission: Impossible-filmre. Már vártam, mikor csendül fel Lalo Schifrin zenéje, amitől m... több»
Senkiben sem fog mély nyomot hagyni! Acélosabb idegzet kellett a hasonló témájú 1980 és 1995 között készült filmekhez! Gondoljunk csak A kéz, amely a bölcsőt ringatja és a thriller műfajában jeleskedő alkotásokra. Jelen filmünk alaptörténete jó, de a forgatókönyvíró (Sarah Conradt) olyan ziccereket hagyott ki, hogy az égbekiáltó, és emiatt kaptunk egy bár izgalmasnak induló, de ellaposodó, unalmas drámát, egy kis pofozkodással és némi méreggel. Ha a két filmet kellene összehasonlítani, akkor toronymagasan végezne Rebecca De Mornay főszereplésével a fent említett film. A mostani filmünkben a főszereplőink: Celine (Anne Hathaway) és Alice (Jessica Chastain). A film bevezetése kellemes és csodás, persze tudtam, hogy lesz valami gi... több»
Az első napon hiszed, hogy kijutsz, a második napon vizet és élelmet keresel, a harmadik nap után megőrülsz Mennyire könnyű meghozni egy rossz döntést, ami után akár az egész életünket meghatározza? Ausztrália őserdei! Micsoda pazar látvány lehet! Talán még az ember keze által érintetlen területek is vannak a mai napig. Remélem! Öt nő, akik csapatépítő tréningen vagy mi a frászkarikán vesznek részt egy túra során, furcsán kezdenek viselkedni. Öt nő összezárva egy túrán? (A forgatókönyvíró: Robert Connolly nagyon jól tudta, ha egyneműeket helyez egy térbe, ott előbb-utóbb baj lesz. Ez olyan fajfenntartás cucc.) Semmi jó nem sül ki abból, ha ennyi nő össze van zárva napokra. (Ezekről a csapatépítő tréningekről nincsenek jó emlékeim. Marhaság az egész! Én legalábbis annak tartom!) Eleinte még reményt... több»
„Az élet rövid, éljünk úgy, ahogy jólesik!” Ritkán születik maradandó és jó alkotás, ha a film előkészületeiben, gyártásában részt vesz a főszereplő, akár mint rendező, akár mint forgatókönyvíró.
(Woody Allen filmjeinél azért bejött. Azonosulni tudott az általa kitalált karakterekkel. A kedvencem volt a Süti, nem süti, és zseniálisnak tartottam a történetet, mindaddig, amíg nem jött velem szembe Louis de Funés Robbantsunk bankot! 1963-as filmje. Kurtán, furcsán hasonlít pár jelenet Funés filmjéhez.) Glen Powell (Gary Johnson), a főszereplő most először debütált forgatókönyvíróként. Még ketten dolgoztak a forgatókönyvíráson: (sajnos rosszul) Skip Hollandsworth és Richard Linklater, aki a film rendezője is volt egyben. A történet élvez... több»
Annyira hasonlítottak egymásra a szerepelők, hogy követhetetlen volt számomra, és már azt sem tudtam, hogy ki kivel van Nem igazán tudtam eligazodni a szereplők között. Majdnem mind egyformák, a nevüket is alig tudtuk meg. A film készítői próbálnak némi izgalmat belecsempészni a történetbe, de sajnos nem sikerül. Nekem nem tetszett a film, de ez az én véleményem. Tulajdonképpen a sok pozitív kritika miatt néztem végig, de kár volt. Ha tudtam volna, hogy lengyel film, bele sem fogok. Valahogy tizenkettő egy tucat lett. Mintha visszarepültünk volna az időben. Derrick szinten rekedt meg a film, igaz, nem Horst Tappert játssza a főszerepet. A rossz filmekkel az a bajom, hogy legalább kétszer kell megnéznem, hogy össze tudjam szedni a gondolataimat, egy jó filmet pedig örömmel nézek meg többször is akár. Oltári na... több»
Egy 16 éves lány, aki már a második gyermekét várja a saját apjától Az egész életünket meghatározza, hogy milyen családba születünk? Nyomorba vagy gazdagságba? De még a gazdag és kiegyensúlyozott családi háttér sem nyújt teljes biztonságot a családi erőszaktól. Legyen az szexuális zaklatás, családon belüli erőszak vagy verbális erőszak. Ebben a filmben kapunk mind a háromból rendesen! Csak kapkodjuk a levegőt a film nézése közben, és azon gondolkodunk, hogy lehet túlélni ennyi szörnyűséget. Szerető család? Egy szerető édesanya, aki tudja, és végig is nézi, hogyan erőszakolja meg az apa a saját lányát, és a gyermekét teszi felelőssé ezért, és fizikailag is bántalmazza emiatt? Nagyon sok kérdés felmerül az emberben ennek a filmnek a nézése közben. Miért nem t... több»
Most, hogy más testbe költözött Kampókéz lelke, már látom, hogy nem ússzuk meg négy résznél kevesebbel! Eltékozolt nappalok!
Elvették az élményt, a borzongás érzését, hiszen miért is ülnénk le megnézni egy horrorfilmet? Már a film elején kezdett gyanús lenni, hogy a papírból készült árnyékbábokat látunk. Semmi jót nem jelent a film szempontjából, csak annyit, hogy nem tudták kitölteni a kilencven percet. Történetmesélés bábokkal? Sajnos gyakrabban feltűnnek, mint szeretnénk. A történet egy kiégett, alkotói válságban szenvedő férfiról szól, Anthony McCoyról (Yahya Abdul-Mateen II), akinek a színészi játéka pont olyan, mint a festményei. Egy szóval lehetne jellemezni, de nem teszem. Amikor egy családi összejövetelen Troy Cartwright (Nathan Stewart-Jarrett), a rózsaszín nacis, aki „mutogatja a há... több»
Az álomférfi, akit sokan csak legendákból ismerünk Nem olvastam Robinne Lee regényét, mely alapján íródott a forgatókönyv (Michael Showalter, Jennifer Westfeldt), de azt hiszem, nem is fogom, mert a könyvnek szomorú a vége, úgy hallottam. A történet itt happy enddel végződik, és a film végén el is hisszük, hogy betoppanhat az igazi az életünkbe! (A filmben öt évet vár a főszereplő fiú a főszereplő nőre? Na persze! Ez egy kicsit túl hosszú idő a mai férfiaknak a mai rohanó világban!) A történet egy elvált, negyvenéves, gyermekét egyedül nevelő galériatulajdonos anyuka, Soléne, (Anne Hathaway) és egy huszonéves, szívtipró, egy világhírű bandának a szólóénekese, Hayes (Nicholas Galitzine) bimbódzó románcáról szól.
Két idegen, akik véletlenül k... több»
Chihuahua Manapság ritkán lehet látni jó horrorfilmeket!
Újratervezés!
Nem lehet látni jó horrorfilmeket! Alig tudtam nyitva tartani a szemem, annyira unalmas a történet. Valahol azt olvastam, hogy aki fél a pókoktól, az ne nézze meg! Én tartok tőlük (mindentől, aminek több mint négy lába van: Woody Allen), ettől függetlenül nem bántom őket, hasznos kis rovarok. Megnéztem a filmet, és itt vagyok! Micsoda időpocsékolás volt! Alig láttam a főszereplő pókot! Furcsa volt az egész! Egy nagyi, aki horrorfilm mellett kötöget? (Ez nem normális. Az én Nagyikám csak az NatGeót nézte.) A filmben állandóan sikítozós embereket és nagy sajnálatomra házi kedvencek elhullását láttam. A főszereplő (számomra agresszív)... több»
„A szagos cemende!” Még nem is hallottam ezt a jelzőt, hogy nőkre vagy bárkire is használták volna. Jelentése: romlott erkölcsű nő. Mostanában a k*rva szót használják, pedig mennyire stílusos, ha cemendét mondanak inkább! Engem ez a szó valamiért megmosolyogtat! (Én nem éreztem magam soha cemendének, de sok férfi akkor is használja, ha megy a nő, és akkor is, ha nem. Remélem, a női olvasók bólogatnak!) A férfiak, akik bibéről bibére szállnak, miért nem kaptak soha hasonló jelzőket? (Ki kellene találni valamit! Nem vagyok férfigyűlölő, sőt! Tehát, nem kell betámadni.) Tegnap tippet kaptam, hol találhatnám meg A marseille-i fiú című filmet, de sajnos nem jártam sikerrel. Valamiért itt lyukadtam ki a Szabadlábon V... több»
Szombat délutánra igazi kikapcsolódás! Felüdülés volt számomra ez az 1975-ben készült krimi vígjáték a Micimackó vér és méz után! (Ne is jusson eszembe, de most is eszembe jutott!) Egészen véletlenül bukkantam erre az aranyos filmre. (Keresek egy a ’70-es években készült filmet, ahol szintén bandák háborúznak egymással, de nem találom. Valami olyasmi volt a címe, hogy A marseille fiúk vagy hasonló, arra emlékszem, hogy nagyon izgalmas volt, és nem horror! Ettől még lehet izgalmas egy alkotás!) Nos, így találtam rá erre a gyöngyszemre! Franciaországban járunk egy tengerparti kicsi városkában. Szépek és hangulatosak ezek a kis városok. Mindenki ismer mindenkit, a kis piac és a főtér, ahol a templom közelében persze ott van a kocsma... több»
Én megpróbáltam mindent! Nem sikerült! Nem ezt a filmet kerestem, hanem az Én vagyok a kapitány című, kiválónak és Oscar-díj várományosnak beharangozott művet, de nem találtam. Gondoltam, megpróbálkozom ezzel a filmmel. Mivel nekem tetszett a Saloum című film, aminek a története (gondoltam) kicsit hasonlít ehhez, úgy éreztem, nem nyúlok nagyon mellé. Tévedtem! Érhet nagy csalódás! Csodálkoztam is, hogy szinkronizálva van ez a film, mert a Saloum, ami szerintem sokkal jobb, azt nem szinkronizálták. Már a film elején, amikor a főszereplő sétálgat az úton, és hirtelen kidől elé két fa (hasonlít A csodálatos tűzszerszám filmhez, igaz, ott egy boszorkánnyal beszélget a főszereplő), beszél hozzájuk. (Ezzel nincs is semmi bajom, ha egy... több»
Hogy kerül Micimackó neve a film címébe? Ha valaki csak azért nézi meg, mert szeretne kínzós jelenetek látni, azoknak biztosan tetszik majd, persze ennél számtalan jobb film pörög a neten, szerintem! Csak kíváncsiságból néztem meg, mert nem értem a mai napig, hogy egy ilyen szép és szívhez szóló meséből, amit 1926-ban adtak ki az Egyesült Királyságban A. A. Milne szerző tollából, hogy a viharba kerekedett ki egy vérengzős, szaladgálásokkal és sikolyokkal teli, vontatott film, ahol mindig várunk valami újat, amit még nem láttunk egy filmben sem, de sajnos hoppon maradunk. A forgatókönyvírók többsége már nem tud mihez nyúlni, csak a valaha szép mesékhez? Kiégtek? Nincs már új ötletük? Lehetett volna más a film címe! Mondjuk: Melák Ma... több»
56 Hang nélkül: Első nap (2024)
Nem tetszett. Az egy csillagot a cica kapja.