Az igazi félelem: amikor belenézünk a sötétségbe, az ismeretlenbe. Kerüljük a közösségi szobát a visszaeső szexuális bűnözők telepén. Ez csak egy vicces szösszenet volt a huncut és nőcsábász Fox Muldertől (David Duchovny). Mielőtt belemerülnénk a filmbe, tudnunk kell, hogy a történet valós orvosi kísérletekre támaszkodik. Az emberek előszeretettel kísérleteznek az embereken és az állatokon, rengeteg fájdalom és szenvedés árán. Vladimir Demikhov 1954 februárjában vitathatatlanul legfurcsább kísérlete során egy kutyafejet ültetett át egy másik kutyára, a gazdakutya szívéhez kötött érrendszeri kapcsolatok segítségével. Figyelmen kívül hagyva a kritikusok elítélését, folytatta ezt a sajátos kísérletezési vonalat, és idővel egyre sikeresebbé vált. Transzplantáci... több»
A pilóta üzeni, hogy megrepedt a motor, de majdcsak felszállunk valahogy „Ilyen nincs! A tököm tele van!” Ezzel a mondattal meg is adja a kezdő lendületét és hangulatát a filmnek Kevin Kline. Persze ez előtt van egy kis bevezetés. Mikor Kate, a bájos (Meg Ryan) elengedi a vőlegényét, Charlie-t (Timothy Hutton) ( nekem nem jön be a pasi, tőlem mehetne bárhova) Párizsba egy konferenciára, és este jön a hívás, ahol közli a vőlegény, hogy elhagyja Kate-t, mert megismerkedett egy francia istennővel, és szerelmes, mint egy szonettban vagy egy filmben. A nők az ilyen szavak hallatán összeomlanak. Csak keresgéljük a szétesett darabkáinkat, és próbálunk felállni, mert a nagy Ő el akar hagyni minket. Aztán összeszedjük a bátorságunkat, és nekivágunk a nagy útnak, hogy viss... több»
Egy iskola, ahol a tanárnak a rossz jegyért golyó jár. Elborzadtam a történeten, főleg mert megtörtént események, egy tanár elbeszélése alapján íródott a forgatókönyv (Scott Yagemann). Nehezen emészthető a történet. Az biztos, hogy nem egy nyugdíjas állás tanárnak lenni ebben az iskolában. A lelkes tanárok, akik szeretnék átadni a tudásukat, fenyegetést vagy golyót kapnak. Mekkora erő és elhivatottság kell ahhoz, hogy egy tanár egy támadás után visszamenjen tanítani? Mikor minden reggel imát rebegünk, mielőtt bemennénk az osztályterembe? Mikor minden egyes kis rezdülést remegés követ? Mikor elhomályosul a látás a félelemtől, de erősnek kell látszani? A napi szintű megaláztatás az erőszakos diákok részéről, és még a kollégáktól sem kapunk segítsé... több»
A férfiak szerint a nők nem angyalok, pedig azok vagyunk! Amikor a férfiak azt hiszik, hogy ők irányítanak minket, közben mi mindig egy lépéssel előttük járunk. Vicces! Egy Oscar-díjas film egy magyar származású rendezőtől, Kertész Mihálytól, aki Budapesten született, és Amerikában telepedett le, bebizonyítja, hogy lehet vígjátékot csinálni erőszak, dráma és szexjenetek nélkül is. Igazán bájos a film. A főszereplő családfő, Clarence Day (William Powell, aki Oscar-díjat kapott ezért az alakításért) egy bankár, aki igazán szerethető figura. Szigorú, igazságos, állandóan zsörtölődő, és mégis megmosolyogtatja a nézőt, legalábbis engem megnevetett. Nagyon tetszik a színészi játéka. Ha valami olyat hall, vagy lát, ami neki nem tetszik, a mozdulatai, aho... több»
Nagyon beteg egy film Nem igazán tartozik a horror kategóriába, én inkább a thriller filmek közé sorolnám. (Norvégiában nem nevetnek az emberek?) Hogy lehet egy ilyen nyomasztó történetet kitalálni? Az energiaszintemet olyan mélyre levitte, hogy alig tudok kikecmeregni belőle. Egy forgatókönyvet ne csak azért írjunk meg, mert unatkoztunk! Ezt a történetet én csak annak tudom be, hogy szétunta magát Viljar Bøe. Persze Ő a film rendezője is. Nem éreztem félelmet a film nézése közben, inkább a döbbenet lett úrrá rajtam. Megint feltettem magamnak a kérdést: ez meg mi? Már azt sem értettem, hogy a főszereplő Christian (Gard Fartein) lakásában miért van valaki, aki kutyának van beöltözve egy ócska jelmezbe, és úgy is v... több»
Miért kell megtapasztalni a háború borzalmait újra és újra? Akkor jobban értékeljük a békét? Az első percektől egy film zenéje megalapozza a film hangulatát. Itt csend volta film elején, túl nagy csend! Viszont az aláfestő zene először valahogy nem illett a cselekményhez, de aztán egyensúlyba került a képi világgal, elnyerte végső formáját, és félelmetes és szép volt egyszerre, pedig csak három hangból áll. Nem tudom elfelejteni a zenét, mint ahogy a látottakat sem. Nem szeretem a háborús regényeket, ezt sem olvastam, így tehát az újdonság erejével hatott rám a film. Felix Kammerer főszereplő remek választás volt (azok a nagy, kék, szelíd szemek), de a többi szereplő is nagyon jól játszott. A történet, amit átélhetünk, félelmetes és borzalmas. 19 éves fiúk az iskolapadból rögtön a h... több»
„Az élet nem egy hosszú, nyugodt folyó.” Szépen, lassan tépi szét a lelkünket ez a történet. Mindig csak egy kicsit vesz el belőlünk, és a film végére nem marad semmi. Itt nincsenek szerető szülők és testvérek, aranyos nagybácsik, szeretet, szerelem, boldogság. Itt csak a kegyetlenség, az erőszak, a megalázás marad, mindez hidegen tálalva. Még a rosszak szabadon vannak, addig a jókat, ketrecbe kell zárni. Mindig csak a jók hibásak! Már az első percekben felkapjuk a fejünket a történések láttán, és nem tudunk szabadulni tőle, mert hajt bennünket a kíváncsiság. (Persze mindenkiből más érzelmi reakciót fog kiváltani ez a történet.) Egy a „szerető apa”: Mike Munrow (Clemens Schick) által gyermekkorában megnyomorított férfi életét követ... több»
Átkozott szép nap ez a gyalogságnak Ezt a filmet csak úgy lehet nézni, ha kizárjuk a külvilág zaját. Át kell élni minden pillanatot, és akkor egy olyan világba repít minket a történet, amit mi még nem láttunk közelről. Nekem nagyon tetszett a film, főleg, hogy egy igaz történetet mesél el a forgatókönyvíró: Chris Roessner. Persze láttunk már rengeteg Irakban játszódó háborús filmet, de mindegyik egy kicsit más. Vannak kiemelkedő darabok és van a középkategória. Számomra ez egy kiemelkedő darab, még ha nincs is benne annyi közelharc, amit elvárnánk egy háborús filmtől, ennek ellenére egy percig sem unatkoztam. A film elején, már Irakban, az amerikai támaszponton készülnek a katonák a bevetésre, és a zenei aláfestés tökéletes a ... több»
„Nem nyersz háborúkat, ha csak foglyokat ejtesz. Mi embereket ölünk, ez a munkánk.” Miért is? Nem kicsit zaklatott fel a film, bár nagyon tetszett, és ismét megerősítést nyert bennem a háború hiábavalósága! Senki számára nem újdonság, hogy a kisfiúk inkább fegyverrel játszanak háborúsdit, addig a kislányok babáznak. Ezt hordozzuk magunkban. A nők a gyermekvállalása és a család összetartása, míg a férfiak a haza védelmének szerepe jutott. Ez addig jól is működik az elméletben, hogy a fiúk háborúsdit játszanak, még nem találják szembe magukat az ellenséggel, akik szintén ezt játszották gyermekkorukban. Az ellenség katonái is gyerekkorukban ilyen játékokkal játszottak, és felnőttként ugyanolyan felkészültek, mint mi. Míg vígan masírozunk az ezredben, napszemüvegben, rágógumizva, Jimi He... több»
Ockham borotvája Megfeledkezünk a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldásról! Örülök, hogy a forgatókönyvíró: Michael Green végre megfeledkezett a tojásméregetésről. A producerek között ott van a nagy kedvenc: Ridley Scott. (Lehet, hogy csak véletlen, de itt is a film ötödik percében feltűnik egy kutyus, mint Scott legtöbb filmjében. Jó ember!) A sztorit mindenki ismeri, így csak a rendezésen múlik, hogy mit kapunk. Tetszik a sok szürke szín. Valahogy passzol a ködös történethez, de mégsem tudja átadni az izgalmat Branagh. Számomra sok apró jelenet kimaradt. Persze ezt megszokhattuk a Poirot-filmekben is, de itt inkább unalommal párosul a gyanakvás. Csak úgy elnézegetjük, de ha lenne jobb, akkor mást nézn... több»
Egy bunkerben rekedt film, ami ott is marad. Az írásom kizárólag a filmről szól, mivel háborúellenes vagyok! A forgatókönyvírótól (Michael Huntsman) rossz ötlet volt két műfajt keverni. Egy háborús film és egy horror? Nagyon jó film lehetett volna, ha szimplán egy háborús filmet ír. A film horror jellege ki is merül abban, hogy látunk pár megégett katonát és egy sötét folyosót. Lapos a történet, és csak annyi történik, hogy a saját bunkerünkből mászunk át az ellenség bunkerébe. Ott mindenki megőrül, de más nem igazán történik. (Mekkorák voltak ezek a bunkerek? Annyi helység van, hogy eltévednék egy ilyen helyen.) A németek bunkerébe vezető folyosó falai egészen szépek és simák. Sehol egy földomlás, egy törött gerenda, csupa szikla. Még... több»
Ha belenézel egy kisállat szemébe, mit látsz? Ők azok, akik boldogan velünk élnek, bíznak, hisznek bennünk és szeretnek. Állatbarátok óvatosan nézzék meg, mert nagy sírás lehet a vége! Már a film első pár perce ledöbbentett. Nem tudtam, hol vagyok. Csak merem remélni, hogy nem „ott”, és nem az történt, amire gondoltam. Mikor megláttam, úgy pattantam ki az ágyból, hogy két lépés után már a gépnél voltam, de aztán megváltozott a helyszín, és lehiggadtam. (Remélem, csak az én fantáziám lódult meg egy kicsit.) A film az emberi kegyetlenséget mutatja be nekünk egy csacsi szemszögéből, az ember által uralt világban. Ebben a filmben nem beszél a csacsi, nem kölcsönöztek neki hangot, csak nézzük azokat a nagy, szomorú szemeket, a nagy füleket, mikor bántják, és menekülnie kell a rövid lábaival, kicsi patáival, ahogy elkezd ügetni, megható. Amikor egy kis állat elindul, hogy megtal... több»
Amikor azt hiszed, hogy csoda történt, pedig a Gonosz eljövetelének a jele Az első két perc számomra izgalmasabb volt a lüktető furcsa hanggal és a fekete-fehér képsorokkal, mint az egész film. Igen, a zene, az félelmet keltő volt. Pár nyugtalanító és gyomorforgató jelenetet leszámítva láttunk már nem egy ilyen filmet. A történet középszerű, nincs benne semmi egyediség, semmi új. Nem mondhatnám, hogy lekötött, egyszer nézhető alkotás, szerintem. A filmet három fejezettre osztották, ami nem oszt és nem szoroz a történet szempontjából. Lehetett volna az egészet egybe lenyomni a torkunkon, de gondolom, a film készítői ezzel is szerettek volna valamit elérni. Nálam nem jött be. Az első fejezet, a főszereplőnk, a bájos Narcisa nővér (Almudena Amor) novícius beilleszkedé... több»
Most mi van? Teljesen összezavartak! Egy kritikában azt olvastam, hogy Marcel egy kagyló. Akkor döntsük már el, hogy micsoda! Csiga vagy kagyló? A csigának két szeme van, Marcelnak csak egy, ha jól láttam. A kagylók meg fej nélküliek a Wikipédia szerint. Összezavartak! Az eredeti címben kagyló van, de legyen csiga! Nem értettem, hogy miért készül egy dokumentumfilm egy puhatestűről. Nem írom, hogy kagyló, mert lehet, hogy csiga! Miért van kiemelve, hogy lábbelis? A nagyiján is volt cipő! Az nem tűnt fel senkinek? Én egyből kiszúrtam! Melyik korosztálynak készítették ezt a filmet, mert az első tíz percben elhangzott, hogy: basszus és a francba szavak. Nem hinném, hogy egy ötévesnek ezeket a szavak ismerni kellene, de ez az én vé... több»
Érdekes a kedves mama és a kedves papa! Ebben a filmben sokan felfedezhetik és átélhetik gyerekkori rémálmaikat. Mindenkié más. Én is megtaláltam az enyémet. Tartottam is attól, hogy a film után, miután lekapcsolom a villanyt, kezdődik nálam a cidri. Ilyenkor olyan éberen alszom, mint a nyuszik, vagy mozdulatlanul fekszem a takaró alatt, csukott szemmel, szapora szívveréssel. Talán azt hiszi a látogató, hogy alszom. (De mi van, ha tudja, hogy nem alszom?) Szerencsére a film vége annyira csapnivalóra sikeredett, hogy feledésbe merült a számomra félelmet keltő jelenet. A történet bővelkedik nyugtalanító részekkel, és amikor azt hisszük, hogy ilyen magas fokon fogunk rezegni, egyszer csak elengednek. Mintha nem történt volna az előbb... több»
Az egyik legbájosabb rajzfilm, amit valaha láttam! Felnőtteknek is ajánlom, mosolyt csal az arcunkra. 1961-ben készült szovjet rajzfilm (animációs film), ahol Hagymácska, vagyis Chipollino véletlenül rálép Citrom herceg lábára. Itt kezdődnek a bonyodalmak. Csupán 40 perces a mese, de érdemes végignézni. Az, hogy régi, nem veszített az értékéből, és ne riasszon el senkit, mert igaz, hogy nem digitális technológiával készítették, de a maga nemében páratlan és aranyos. Chipollino, egy vidám és kedves hagyma fiúcska, foltozott kantáros nadrágban. (Vannak még kantáros gyereknadrágok?) Nagyon aranyos! Mikor véletlenül rálép Citrom herceg lábára, a dühös herceg megparancsolja, hogy találják meg a bűnözőt, és zárják börtönbe. Az öreg Chipollone, Chipollino apja, hogy megmentse fiát, magára veszi a b... több»
A sóvárgás és az irigység, rossz párosítás, de van, akinél bejön! Zseniális a történet! Olvastam negatív és pozitív kritikákat is a filmről. Vegyes érzésekkel ültem le a tv elé, főleg, hogy megint egy azon személy a forgatókönyvíró és a rendező!: Emerald Fennell. Kivételesen nem csalódtam benne! Azt mondjuk, nem értem, hogy miért sorolták vígjáték kategóriába is a filmet, mert el sem mosolyodtam! Inkább döbbenetes a történet. A gazdag emberek helyét átveszik a szegények? Eljött az idő? Oliver, aki egy szegény és sebezhető fiúnak adja ki magát, finoman beépül egy gazdag család életébe. Még mi is elhisszük, hogy egy tragikus múltú, szegény családból származik, aki csak szeretne egy igaz "barátot". Ő is egy ragadozó a sok közül! Itt már a férfiak sem érezhetik magukat biztonságba... több»
Dobjuk le a textilt! Tizennyolcas karikás kritika! Biztosan sokan látták a filmet. A férfiak, gondolom, legyintettek egyet rá, vagy elaludtak a film közben, még a nők egy része csak az erőszakot vélték felfedezni, én a bujaságot és az erotikát. Beállítódás kérdése. Jó, a film végén volt némi erőszak (nekem sem tetszett, senki sem szereti, ha megverik, se nők, se férfiak), de a történet lényege két ember egymásra találása, a testüknek és a vágyaiknak felfedezése és a szenvedély. (Egy kritikában azt olvastam, hogy kevés a meztelen jelenet. Ez nem pornófilm, a meztelenséggel teljesen tönkre tették volna a filmet.) Lehet, hogy sokak számára erőszakos ez a film. A forgatókönyvírók: Kelly Marcel, Patrick Marber, Mark... több»
Üdv a digitális Pokolban! Még jó, hogy nem közvetlenül lefekvés előtt néztem meg. Persze mindig voltak aranyásó nők és férfiak , még a kosztümös filmekben is találkozhatunk velük, de azt hittem, hogy ez már lecsengett. Egy barátom mondta, hogy nézzem meg a filmet, miután engem és pár barinőmet is megtalált valaki, vagy valakik egy közösségi oldalon, hogy a barátom szeretne lenni és foglaljak le neki egy ötcsillagos szállodában szobát. (Mivel nem beszél magyarul az illető, én meg nem beszélem annyira jól az angol nyelvet, ezért már hamvában hunyt ötlet volt! Néha ennek is van előnye! ) „Bízhatsz bennem és szeretlek” írta! (Itt már kezdett egy kicsit gyanús lenni a dolog! ) Amikor ezt meghallom, akkor, már fel is vesz... több»
Vajon mi alapján választják ki a sorozatgyilkosok az áldozataikat? Nos, ez az a film, amit a forgatókönyvíró/rendező: Chad Ferrin megálmodott, és papírra vetett. Miután elkészült a forgatókönyvvel, jó messzire el kellett volna hajítania, és mindenki boldogan élhetne! Egészen véletlenül botlottam bele ebbe a filmbe. Szó szerint ezt dobta a gép! Mielőtt elkezdtem volna nézni a filmet, utánaolvastam a Wikipédián, valóban volt egy kanadai sertéstenyésztő sorozatgyilkos, akiről a történet szól. „Robert William Pickton, más néven: Disznótenyésztő gyilkos vagy Mészáros, egy kanadai sorozatgyilkos, sorozaterőszakoló, egykori sertéstartó és lehetséges kannibál, akiről azt gyanítják, hogy az egyik legtermékenyebb sorozatgyilkos a kanadai történelemben.” Nem véletle... több»
77 X-akták: Hinni akarok (2008)
Kerüljük a közösségi szobát a visszaeső szexuális bűnözők telepén. Ez csak egy vicces szösszenet volt a huncut és nőcsábász Fox Muldertől (David Duchovny). Mielőtt belemerülnénk a filmbe, tudnunk kell, hogy a történet valós orvosi kísérletekre támaszkodik. Az emberek előszeretettel kísérleteznek az embereken és az állatokon, rengeteg fájdalom és szenvedés árán. Vladimir Demikhov 1954 februárjában vitathatatlanul legfurcsább kísérlete során egy kutyafejet ültetett át egy másik kutyára, a gazdakutya szívéhez kötött érrendszeri kapcsolatok segítségével. Figyelmen kívül hagyva a kritikusok elítélését, folytatta ezt a sajátos kísérletezési vonalat, és idővel egyre sikeresebbé vált. Transzplantáci... több»