Modern gyerekek, modern problémák Nagyon jó érzékkel reflektál a Toy Story 5 a mai kor gyermekeire és a kibertérben megélt zaklatásokra. A film érzékenyen mutatja meg, milyen nehéz helyzetben vannak azok a gyerekek, akik még egyszerűen csak gyerekek szeretnének lenni: játszani, képzeletük világában elmerülni, és nem megfelelni folyamatosan a környezetük elvárásainak. A mai gyerekekre már egészen korán rengeteg társadalmi és digitális hatás nehezedik. A közösségi média és az online tér olyan közeget teremt, ahol az elfogadásért folyamatosan meg kell küzdeni, és ahol egy-egy különcség vagy eltérő viselkedés könnyen a többiek céltáblájává teheti az embert. Aki pedig nem akar lépést tartani azzal, amit a kortársai elvárnak tőle,... több»
Tisztes iparosmunka Mindig nagy izgalommal várom a Minyonokat, de úgy érzem, ez most egy felejthető alkotás lett. Ötletesen indul a hollywoodi vonal, de aztán az egész átcsúszik szimpla gagyiba. A tempó feszes, mindig tolnak akciót az arcunkba és nincsenek üresjáratok. Továbbra is átjárja a minyonok kaotikus életvitele, ám valahogy mégis az egész olyan semmilyen, mintha csak nyúlna a történet a semmiért. Kicsit a korosztállyal is meg vagyok lőve, mivel elég sok az erőszak és a durva jelenet ahhoz, hogy picikkel nézze az ember, a kamasz korosztályt viszont szerintem már nem fogja érdekelni, így ez is kapufa. Összességében azért mindenképp ajánlott megtekinteni, bár semmi maradandóra ne számítson senki.
Biztonsági játékot játszik Nálam ez a folytatás sajnos nem működött. Már az elejétől kezdve azt éreztem, hogy a film túlságosan a régi sikerből próbál megélni, miközben kevés olyan ötlete van, ami önmagában is indokolná a létjogosultságát. Ahelyett, hogy új irányt adott volna a történetnek, inkább biztonsági játékot játszik, és ez végig érezhető rajta.
A legnagyobb problémám nem is a történettel, hanem a karakterekkel volt. Az első részben mindenkinek markáns személyisége volt, most viszont mintha csak a nevük maradt volna ugyanaz. A régi dinamika teljesen eltűnt, a párbeszédekből hiányzik az a szellemesség és élesség, ami korábban annyira szórakoztatóvá tette őket. Miranda ugyan még mindig erős figura, de belőle is h... több»
Oda a pátosz Sajnos ezért a részért kár volt. Sherlock karaktere eddig egy jól felépített, tökéletes és precíz gépezet képét mutatta, aki mindenki előtt jár pár lépéssel. Ezt dobták sutba egy olyan történettel, ahol el tudja valaki rabolni őt és fogva tudja tartani. Még csak meg se próbál szabadulni. Várja az erős női karaktert, hogy oldja meg a helyzetet. Mert persze Netflix-adaptáció, így erős nők mentenek gyenge férfiakat, az meg még jobb, hogy néger legyen a középpontban. Isten bizony, már csak a melegeket hiányoltam, hogy teljes legyen a Netflix-élmény. Az egészből hiányzott a holmes-os rejtélymegoldás, a furfangos csavarok; helyette kaptunk tömény akciót és a nagy semmit. Próbálkozás volt legalább ... több»
Túl a statisztikán Ez a film nem váltja meg a világot, ámde kellemes lelki táplálék a mai rohanó és önző világunkban. Az elejétől a végéig szurkolni lehet, hogy most már essenek egymás nyakába, hisz végülis mind tudjuk, hogy ide fog kilyukadni. És amikor megteszi a fiú az első lépést és kezdeményez... erre összetörik a mobil... Hát én akkor nagyot szisszentem. Amit nem is értek, hisz úgyis tudható, hogy összejönnek, de mégis. És pont ez az, ami miatt ajánlom ezt a filmet másnak is megtekintésre, mert egy reménytelenül romantikus, könnyed kikapcsolódás, enyhe érzelmi hullámvasutazással.
Elég volt Utálom. Ezt. A. Sorozatot. Lement egy évad. És egyszerűen mikor végre történik vmi az utolsó részben, hirtelen véget ér. Elegem volt a cliffhangerből. Nem fogom én ezt tovább nézni.
Pedig jó is lehetne Történelmi vígjáték, mely áttekinti Amerika fontosabb eseményeit némi humorral fűszerezve. Jó koncepciónak tűnik, ugye? A kivitelezés sajnos nem sikeredett. Az egész izzadtságszagú, a poénok gagyik, és nagyon hamar átcsap inkább alpári ordibálásba.
Élőszereplős Shaun, a bárány Ez egy vicces film. Bugyuta? Igen. De látványosan nem is akarja magáról azt állítani, hogy egy ékkő, csupán egy kellemes másfél órás kikapcsolódás. A karakterek helyesen sztereotípek, a vizualitás is teljesen rendben van, szép színekkel operál. Akadnak fordulatok, bár nem állíthatjuk, hogy túl sok ész kell kitalálni a végét, mégis meleg szívvel ajánlom bárkinek megnézésre, hisz manapság olyan kevés az ilyen aranyos film.
A színészi játék tényleg lenyűgöző, ám a történetvezetés eléggé siralmas. Ezt is inkább csak a dalok viszik el a hátán, mert abból legalább akad bőven benne. Nem lettünk okosabbak Bob Dylannel kapcsolatban ez alatt a 2 óra 20 perc alatt sem. Pozitívum, hogy azért legalább kaptunk némi ízelítőt abból a belső vívódásból, ami a beskatulyázásból kijutott neki, lásd, mikor mindenki leszólta az elektromos gitáros felállást, és egyből éljeneztek, mikor a "bevált klasszikus" Dylan jött vissza a színpadra. Ennél a pillanatnál viszont zseniális volt Chalamet játéka, teljesen átjött az a megtörtség, amit érezhetett Dylan. Összességében viszont felejthető alkotás.
Bár az alapfelütés nem egy vidám téma, azért bővelkedik a film vidám pillanatokban és humorban. Igazán kellemes és üdítő a mai kínálatban egy ilyen kedves és helyenként megható filmet nézni. A főszereplő Jill életvidám, kissé már bolondos természete gyorsan belopja magát az ember szívébe. Bár klisék halmaza, semmi váratlan fordulatot nem tartalmaz és 100%-osan kiszámítható film, mégis úgy lehet felállni utána, hogy nem érzed elvesztegetett időnek.
Mint a gyorskaja Látványos, ízletes, ám mégis üres. Ritka unalmas és súlytalan a történet, igazán senkiért se lehet izgulni. Shao Kahn nem hozza a játék színvonalát, a Johny Cage-et alakító Carl Urban pedig kifejezetten béna volt. És Barraca. Ó, ő volt a mélypont, a gagyiság netovábbja a klánjával. Az első fél óra után azon kaptam magam, hogy igazából unom. A harcokban bíztam, de azoknak a koreográfiái se igazán voltak meggyőzőek. Az egyedüli, ami menti az egészet, az a fan service. Tetszett, hogy megtalálhatóak voltak a játékból ismert mozzanatok. A spárgázás Johnny-tól, a körfűrészkalap a padlóban Kung Lao-tól, a savas barlang. Szóval azért van benne szerethető is (na, nem a szinkron, mert az valami kegyet... több»
Hölgyek: Fan Service! Kigyúrt testek, amiket nem rejtenek véka alá, szex és lihegés. Sajnos kb. ennyiben ki is merül a sorozat. A dialógusok eléggé erőtlenek, az első évad 6 része alatt nem sok mindent tudtunk meg, és nem jutottunk nagyon előre. Wrath castingja se sikerült szerintem jól, úgy fest, mint valami gumiember, a hangja pedig csak még idétlenebbé teszi a karaktert. Az egész valahogy komolytalan vizsgamunkának tűnik. Viszont a női nézők minden bizonnyal élvezettel fogják legeltetni a szemüket.
A hurok, ami könnyen megtörhető lett volna Nagyon jó alapkoncepciója van a filmnek, szeretem az ilyen jellegű körkörös történeteket. Az Időbűnökhöz hasonlítanám, amit nagyon szeretek, de valahogy nem tudja megugrani azt a szintet kicsit sem. És bocsánat, most totál spoileres értékelés lesz, mert baromira zavar az elvesztegetett potenciál. Szóval innentől ne olvassa, aki nem akar részleteket a filmből.
Mivel tudtam, hogy mire számítsak, ezért néztem, mennyire lesz koherens a filmbéli történés az aktuális és a várható végkifejlettel. És itt jönnek a nagyon gyenge pontjai. A film elején a főszereplő, Jess viselkedése ugyan gyanús, de semmi kirívó. Viszont a film végén megtudjuk, hogy végülis mekkora hurkot is jár ő be, emiatt pedig már ... több»
Szódával elmegy A megvalósítás tetszik, szeretem ezt a stílust, de a történet olyan mehh... Igazából nem mondanám, hogy rossz lett, de simán belefér egy telefonnyomogatás közben, hisz sok mindenről nem marad le az ember, meg hát nagyon nem is lehet izgulni senkiért se. A fő sorozatot nagyon szerettem, ezt pedig inkább csak ezen szeretet miatt néztem meg. A fősodorhoz nem tesz hozzá, így teljesen önállóan is megtekinthető.
Csak várunk és várunk Izgalmas kontextust kapunk: rejtélyes kisváros, éjszakai teremtmények, mágikus amulettek és a kilátástalanság a hely elhagyására. Próbálják lassan összerakni, ki mit tud a helyről, és csigalassúsággal csepegtetve kapunk is néha infókat. A sorozat legnagyobb baja pont ez. Csak várunk. És csak várunk. És várunk. És nem történik meg szinte sose az áttörés. Van egy pont, mikor azt hinnénk, hogy na, majd most, és tényleg egész fel is pörög, és hú, és ha lesz, akkor a sorozat, de aztán jön az új évad, és az egész megint leül, hogy részek teljenek a semmivel. Tetszett a kezdeti atmoszféra a lényekkel, de valahogy ez egész aztán eltűnt. Már nem is igazán félünk tőlük, inkább csak nehezítik az életet... több»
Jane Austen, B oldal Igazán kellemes sorozat, bájjal fűszerezve. A főszereplő, Mary annyira jól át tudja adni a cívódását a megfelelés és a vágyai közt, hogy már-már át szeretnék nyúlni a képernyőn és megölelni. Az apró gesztusok a körömrágástól a fintorgáson át mind-mind olyan részleteket adnak hozzá, amik miatt érezzük őt és a helyzetét a toxikus édesanyja mellett, nővérei árnyékában. A kosztümös sorozatok amúgy is külön helyet foglalnak el a kedvenc témáim közt, ezt a szintet pedig maximálisan megugorja. A látványvilág pazar, a színészek is egészen kiválóak, talán egyedül az róható fel, hogy itt-ott ellaposodik a történet.
Mai férfiak mai nőkkel Sokadik bőr a témáról, de egész ígéretes kis vígjátéksorozatnak indult, ami sajnos aztán átcsapott a vállalhatatlan szintbe a 2. évaddal. Egyik karakter rosszabb, mint a másik. A piás anya, aki mindenkit hibáztat, csak magát nem. A tesztoszteronmentes rendőr, aki a jóember szerepében próbál tetszelegni, közben 0, azaz nulla figyelmet szán a gyerekeinek, csak előkapja őket, mikor épp olyanja van. Vagy a nagymenő éttermes, aki csúszik-mászik az exe után, épp csak közben mindent elkap, ami mozog, hogy aztán megint sírhasson egy sort, hogy neki mennyire hiányzik Pam. Aki amúgy látványosan nem tudja eldönteni, mit akar az élettől, ezért aztán kavarja a történéseket rendesen, tálalva mindezt a mai... több»
Ez egy rémes évad volt. Ivo karaktere már annyira túltolja a liberalista apa szerepét, hogy fájdalmas nézni. Az pedig, hogy a felelősséghárítás nagymestere, már csak plusz, így hát nesze neked, nagy elvek, inkább beleáll egy hazugságba és kijelenti magát transzneműnek, ez mindent vitt nálam. A csodakurzus elvégzésével ezek az emberek olyan szinten leépült eszmeiséggel rendelkeznek, hogy az szörnyű. A címadó Kakasokat törölni lehetne és átírni valami girl poweres szlogenre, mert itt minden női karakter tojik a férfiak fejére, miközben várják a lovagot a fehér paripán. Danny karaktere kezdett volna végre érdekesen alakulni, hogy aztán végül jól össze is gányolják az egészet.
57 A porszörny (2025)