Django elszabadul

Szerintem Tarantino egyik legjobbja a Django, mely nekem is az egyik kedvencem. Christoph Waltz egyszerűen utánozhatatlan Dr. King Schultz szerepében, és magyar hangja, Csankó Zoltán is hihetetlenül jó. Ez az a film, melyet szinkronosan érdemes megnézni, mert úgy tízszer akkora élmény. Az alaptörténet mondjuk egyszerű: adott egy fejvadász, aki összeáll egy szökött rabszolgával valamikor az amerikai polgárháború előtti Amerikában, és együttesen gyűjtik be a törvényszegők hulláit, majd közösen próbálják megszöktetni Django feleségét is egy hírhedt rabszolgaültetvényről. Kb. ennyi a lényeg. De Waltz akkora tehetséggel, olyan szövegekkel, illetve olyan utánozhatatlan stílussal alakítja karakterét, hogy a néző végig kitűnően szórakozik. Tarantino kétségtelenül zseniális filmet alkotott, ami felér legjobbjaihoz, a Ponyvaregényhez és a Becstelen brigantykhoz is. Értékelésem 5 csillag, bár nem sűrűn szoktam a maximumot adni, de a Django megérdemli, mert kitűnő a többiek alakítása is, így Leonardo DiCaprio és Samuel L. Jackson is fantasztikusak. Most láttam negyedszer, és éppen ugyanolyan jól szórakoztam rajta, mint első alkalommal. Egyszerűen megunhatatlan.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Tarantino-tól megszokottan zseniális rendezés, izgalmas történet és mesteri, elvont cselekményszövés jellemzi a filmet. Remekül megalapozták a témához illő hangulatot,feszült légkört sikerült teremteni,amiből elsőre azt hinnénk a humor kizökkenti a... Több nézőt, azonban az absztrakt humor, ami megjelenik a filmben nemhogy elvenne,de rengeteget hozzátesz a filmélményhez. A karakterek roppant elevenek, sziporkázóak, még Leonardo Dicaprio is élvezetes alakítást nyújt,ami a Titanic óta ritkán sikerül ugyan neki,de ezúttal fantasztikus volt. Egyedül ott volt számomra egy kérdőjel a történet kapcsán, hogy Dr. Schultz miért hal meg inkább, minthogy kezet rázzon Dicaprio-val?

Remek film, igazi QT film, több, mint két és fél óra, de egy perc unalom sincs benne. Christoph Waltzot nagyon kedveltem a Becstelen Brigantykban, de ebben a filmben még jobb (minden egyes mondata aranyat ér). Jamie Foxx és Leonardo DiCaprio is nagys... Többzerű, de a mellékszereplők is a helyükön vannak. A vérfürdők pedig nemhogy elborzasztanak, hanem még szórakoztatóbbá teszik az összképet.

Imádom a Tarantino filmeket, ez is zseniálisra sikerült, már vagy ötször megnéztem és még mindig nagyon tetszik. Szerintem az egyik legjobb filmje, a színészek is nagyon jól hozták a karakterüket.

Az eddig elkészült 10 db Tarantino-film mindegyikét többször is láttam, és mind a kedvencem a mai napig. Valahogyan utánozhatatlan hangulatúak ezek a történetek annyi extremitással, hogy humorral vegyítve különleges szórakozást kínálnak. A sajátos történet és a remek rendezés mellett persze a sikerhez ezúttal elengedhetetlen a film két legnagyobb alakítást nyújtó színésze: Christoph Waltz és Jamie Foxx is. Egyikük a rabszolgatartó államokat járó fejvadászt (és orvost) alakítja, ő Dr. King Schultz, másikuk pedig magát Djangót. Tökéletes a két színész közötti összhang, mintha kifejezetten rájuk írták volna a szerepeket (talán így is történt). A végeredmény mindenesetre egy vicces, véres, absztrakt, néhol szürreális de végig izgalmas és szórakoztató fekete komédia, mely a western jegyeit is magán viseli. A film második felében bukkan fel Leonardo DiCaprio, aki az egyik legnagyobb déli ültetvény kőkemény és érzéketlen urát, Calvin Candie -t alakítja. A film hangulata az ő felbukkanásától kezdődően átalakul, és meglepő irányt vesz. Az én értékelésem így harmadjára megnézve: 75-80%.

Vér, vér, vér... Mindenütt. Tarantinónak lassan a védjegyévé vált, hogy mindenhol fröcsögnie kell a vérnek. Azért ennél ez a rendező tudna többet is mutatni. A vér volt a lényeg, és a képregényes effektek... de ettől még nem lesz jó egy film. Pörgős, látványos, de ennyi. Szórakozásnak jó. Waltz figurája viszont remekre sikerült. Jogosnak éreztem érte az Oscar-díjat, A BAFTA-díjat és a Golden Globe-ot is. De most is azt mondom: ne hallgass rám, döntsd el magad! Filmre fel, és jó szórakozást!

Tarantino film, és Di Caprio játszik benne. Összejött, és zseniális. Jamie Foxx is hatalmasat alakít ebben az összetett szerepben. Szép a képi világ, van benne humor, igaz, fanyar, izgalom és sok-sok vér. Jó mozi.

A film első fele nagyon jó egészen addig, míg el nem jutunk Candieland ültetvényre, ahol Calvin Candie (Leonardo DiCaprio) a mindenható úr. Onnantól a film elromlik, és szürreálissá válik. A fő-rabszolga, Stephen (Samuel L. Jackson) alakja már idegesítő és gagyi, ahogyan a cselekmény is fokozatosan kanyarodik elmebeteg irányba. Erről nem tehetnek a színészek, a script és a rendezés romlik el sajnos. DiCaprio és Jackson tökéletesen alakítják karaktereiket. A film első 50%-a nagyon szórakoztató, és a Christoph Waltz–Jamie Foxx páros egyszerűen zseniális. A filmnek erre a részére akár 90%-ot is lehet adni. A második etap viszont iszonyúan gyenge, arra a 40-50% a reális. Így a film végső értékelése nálam a kettő között van: 60-70%. De így is emlékezetes alkotás rengeteg tarantinói humorral, helyzetkomikummal és véres helyzettel. Felbukkan maga Tarantino is egyébként egy jelenetre, és felrobban a dinamitokkal vesződése közben (huszadrangú szereplő a cowboyok között). Tarantino eddig elkészült 10 filmje között erős középmezőnybe tartozik a Django.

Tarantino nagyon nem tud hibázni, és hát úgy fest, a western műfaját is felrázta kissé. Nem is akárhogyan, és nem is akármilyen nevekkel. Christoph Waltz annyira zseniális, hogy öröm nézni, ahogy lubickol a szerepében. A rendezőtől megszokott hosszú monológok nagy részét ő kapta a filmben, és olyannyira jól sikerültek ezek a részek, hogy azon gondolkodtam, ezt a pasast egy egész film játékideje alatt is hallgatnám, ha Tarantino adná a szájába a mondanivalót. Jamie Foxx is több, mint nagyszerű Django szerepében, de aki a legnagyobb meglepetés volt számomra ebben a produkcióban, az Samuel L. Jackson. Az általa alakított karaktertől egyszerűen a hideg futkosott a hátamon, és az jutott eszembe, hogy mennyire elképesztően jó színész, azután pedig az, hogy Tarantino méltán körülrajongott rendező, mert egyszerűen előcsalogatja a színészeiből a lehető legjobb tudásukat. A Django elszabadul tehát egy olyan bosszúmozi, amely a szokatlan oldaláról közelíti meg a rabszolgaság témakörét, bőven teremtve arra lehetőséget, hogy asszociáljunk néhány jelenkori társadalmi problémára, miközben pokolian szórakoztató.

Többszöri megtekintés után (eredeti nyelven és szinkronizáltan) ez a film zseniális. Ponyvaregény óta nem csinált ennyire jó filmet QT, pedig azóta sem csinált rossz filmet. Elsőre még éreztem benne egy-két üres járatot vagy gyengébb színészi alakítá... Többst. Ám mire véget ért a film, tudtam, hogy a következő megtekintéskor már minden e helyén lesz és így is lett. Zseniális színészi játékok, különösen Waltz és Jackson. Foxx és Di Caprio kihozta azt, amit a karakterük engedett. A rendezés és a forgatókönyv több, mint zseniális. A dialógusok nagyon eltaláltak és eredeti nyelven a különböző akcentusokkal az igazi. ("I count six shots nigger! - I count two guns nigger!") Ráadásul a humor sem hiányzik a filmből (Don Johnson), ahogy a hihetetlen lazaság is árad szinte minden percben. QT film esetében a zene külön kategória. Nem egyszerűen aláfestésként használja, hanem szerves része a filmnek és a zene választásaival már önmagában ad egy stílust a filmjeinek. Rég találkoztam olyan filmmel, amit rövid időn belül ennyiszer megtudtam volna nézni, pláne, ha ilyen hosszú, mint ez. De igazából nem is tűnik fel a hossza. Főleg, hogy az első egy óra a zseniálisnál is több. Szóval egy szinte tökéletes film, egy minimális hibával. De ha azt vesszük, hogy az első egy óra egy tízes skálán simán 15-ös, akkor még az a kis hiba sem húzza le a filmet 10/10 alá.

Jamie Foxx-ot mint színészt kedvelem nagyon is, viszont ez az alkotás nem tartozik a legjobb filmjei közé szerintem. A végéig elég gyenge volt a film ráadásul szerintem baki is volt benne így nekem nem jött be.

Tarantino mester ismét egy kiváló rendezéssel állt elő. Az egész film olyan "tarantinos", ami kifejezi azt, hogy mekkora zsenialitás is rejlik benne. A szereplő választás első osztályú. A humor és az izgalomfaktor is az egekben. Érdemes időbefektetés ez a film.

Igazi tökös és tömény Tarantino western. A mester itt is erősen érezteti a rasszizmus és a rabszolgatartás elleni ellenszenvét, amit nem mellesleg művérben és halálban gazdagon, hidegen tálalva tálal elénk.

Szintén az egyik legjobb Tarantino-film. Nagyon rég láttam, és eddig csak egyszer, arra viszont emlékszem, hogy anno nagyon negatívan álltam hozzá, meg se akartam nézni. Míg nem egyszer úgy döntöttem, hogy megnézem, és milyen jól tettem. És ha valami... Többért érdemes megnézni, az a film végi leszámolás. Igaz, hogy sok idő, míg eljutunk oda, mert nagyon hosszú film, de valami brutális szerintem, és ezért nagyon is jogos a 18-as karika. A színészek jók, és a karakterek is, valamint a tájak és a helyszínek is gyönyörűek. Valamint Tarantino evvel a filmmel elérte azt, hogy az emberek emlékezzenek arra, hogy régen miért is volt ennyire fontos a western műfaj, és hogy mennyire jók voltak a western filmek.