Nem sokat vártam tőle, mint romantikus filmtől, de azt kell, hogy mondjam, nagyon kellemesen csalódtam. Szerintem pont egy jó randifilm lehet, mert akár a férfiaknak is tetszhet.
Szerintem nem nagyon kellett volna már erőltetni ezt a történetet, lefutotta a maga köreit, és nagy volt és dicsőséges, de Rockyt ilyen megfáradt öregemberként látni (mondjuk bár lennék én ilyen hetven vagy hány évesen) igazán nyomasztó. Talán jobb, ha az ember hősei inkább olyanként maradnak meg neki, amilyenek a fénykorukban voltak. Maga a film persze nem rossz, klasszikus Rocky történet, ami szerintem hű maradt az eredeti koncepcióhoz, de pont ezért nem is mutat túl rajta.
Először nem tetszett a film, aztán rájöttem, mi volt vele a baj: a magyar szinkron valami bűnrossz, de sokkal-sokkal rosszabb még annál a minősíthetetlen szinkronizálásnál, ami a mai filmgyártásban van. Viszont ha eredeti nyelven nézi meg az ember, akkor egyszerűen utolérhetetlenül zseniális. Végre Tim Allent is látni egy olyan filmben, amit az ember hajlandó végigülni, sőt szívesen teszi.
Mivel Aronofsky az egyik kedvenc rendezőm, ezért nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni a filmről - de tény, hogy engem nagyon megérintett, ahogy a rendező a főszereplő Nina belső vívódásait és annak kivetülését ábrázolta. Ehhez természetesen szükség volt egy olyan kvalitású színésznőre, mint Natalie Portman, aki úgy vitte a hátán az egész történetet, hogy egy kevésbé jó rendezővel is megállta volna a helyét.
Van, aki szereti az ilyen filmeket, és van, aki nem. Nekem a kiskamasz filmekből sokkal inkább a Spielberg-féle vonal tetszik, mint a Kincsvadászok című film, nem pedig ez a rejtélyes, nyomasztó, nyomozós-tragédiás vonal. Nehezen emésztem meg, ha gyerekeket raknak ilyen élethelyzetekbe, még akkor is, ha tudom, hogy ez csak egy film. A történetvezetéssel vagy magával a rendezéssel nincs igazából bajom, de ezt a filmet bőven elég volt egyszer végignéznem, hogy tudjam, nem akarom többször látni.
Nem is tudom hol kezdjem, talán nem is megyek bele hosszasan dolgokba. A Hannibal forgatókönyve egész egyszerűen egy trehány munka, nem is értem, miért nem dobta vissza Ridley Scott. A rendező teszi a dolgát, meg a színészek is, de szarból várat ugyebár...
Nagyobb volt a hype, mint amekkorát durrant az egész, szép próbálkozás, de azért nem kéne körberajongani, mondjuk érdemes megnézni egy két klasszikust is, hogy legyen viszonyítási alap. Ne adj Isten egy Hitchcockot esetleg?
Rég láttam ilyen szórakoztató filmet. A színészi alakítás nagyon jó, a rendezés kiváló. A párbeszédek élesek, viccesek, állandóan nevetned kell. Guy Ritchie elleshetne pár trükköt ebből a filmből. Jó volt Josh Hartnettet végre egy ilyen szerepben is látni.
Hát igen, kár volt Dexterért, pláne az első évadok tükrében, a lezárás pedig egyszerűen pocsék volt, az egyik legrosszabb írhattak, de a Showtime volt a ludas. Nem tudom mi lett volna, ha ők készítik a Trónok harcát... Viszont volt pár kiváló pillanata a sorozatnak, a főcím pedig örökre beégett az agyamba. Ahhoz foghatót azóta, és korábban sem láttam.
Sokadjára is meg kellett néznem ezt a filmet, hogy megszeressem, és jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha nem tetszett, akkor vajon miért néztem meg ennyiszer. És épp ezért, mert volt benne valami, ami nem hagyott nyugodni, és többedjére sikerült is megértenem, hogy mi volt az. A Mulholland Drive ugyanis nem adja magát olyan könnyen, mint mondjuk egy Jim Carrey-film, ezért az alkotásért tenni is kell.
Fantasztikus sorozat, nem volt olyan óriási hájp körülötte, vagy csak idáig nem jutott el, nem tudom, de az biztos, hogy az alkotók igazán kitettek magukért, és valami nagyon különleges dolgot alkottak. Zseniálisan megírt és kivitelezett sztorit kaptunk, bízok benne, hogy a második évad is ezt a színvonalat fogja hozni.
A gátlástalanok az egyik legjobb dramedy, ami valaha készült. Remek karakterek, humor és némi dráma, nem kell ezt túlbonyolítani. Az elejétől követem a szériát, a műfaj kedvelőinek kötelező darab, a többieknek erősen ajánlott.
Vicces, inkább aranyos, semmint izgalmas akciófilm-szerűség. Ebben a furcsa, kevert műfajban nekem tetszett, bár ha az ember nagy akciófilmes elvárásokkal ül le megnézni, valószínűleg csalódni fog.
De most komolyan: nem kéne ezeknek a forgatókönyvíróknak csak kicsit megerőltetniük magukat? Semmi eredetiség nem volt benne, egy pillanatra sem. Oké, a táncjelenetek rendben voltak, és a gyerekek tényleg tehetségesek, de mi lenne, ha most az egyszer nem az lenne a felállás, hogy "jaj, meg kell menteni az ifjúsági házat/iskolát/parkot/játszóházat, mentsük meg tánccal", hanem valami kicsit érdekesebb háttér elé állítjuk azokat a szerencsétlen gyerekeket.
Mély, megrendítő film, félelmetes, hogy ilyen dolgok vannak, és a valóságban Afrikában ezek a figurák még mindig simán ott vannak, ez egyáltalán nem a múlt. Szerintem a film nagyon jól bemutatja ezt, hogy hogy működnek az ilyen diktatúrák, már csak ezért is érdemes megnézni.
Az a legdurvább a filmben, hogy a rendező simán összekavarja úgy a fejünket, hogy egyáltalán nem nyilvánvaló, kinek szurkolunk. Ez engem nagyon meglepett, magamon is tapasztaltam, és több ismerősöm is van, akik látták a filmet, és azt mondták, hogy inkább a pasinak szurkoltak, mert lány közveszélyes. Ami igaz is, de hát na... minden esetre ez biztosan az alkotói nagyságot tanúsítja, hogy pusztán a filmkészítés eszközeivel így ki tudja téríteni a morális iránytűnket.
Roman Polanski képes megalkotni a filmben az ördögi misztikus hangulatot, Johnny Depp alakítását sem érheti negatív kritika, a film mégsem annyira ütős, mint azt elvárnánk. A cselekmény időről időre ellaposodik, természetesen bővelkedhetünk izgalmakban is, a film mégis inkább a közepesen jól sikerült filmek közé sorolható.
Nekem nagyon tetszett a film, megható volt, különösen a főszereplő kisgyerek alakítása miatt, ami egészen páratlan, nem is tudom, hogy az utóbbi időben láttam-e már ilyet gyerekszínésztől. De a film egész üzenete is nagyon helyénvaló és lényeges, amiért szerintem érdemes megnézni, sokat lehet belőle okulni.
Nem tudom eldönteni, hogy ez is egy átlagos idealista, cukormázas amerikai sztori, vagy igazából valami már-már értékelhető. Kétségtelenül nem annyira nyálas, mint az ilyen típusú "vígjátékok" többsége, a sztori mondjuk viszonylag sablonos, de nem annyira idegesítően kiszámítható, mint a legtöbb. Szóval őszintén nem tudom. Minden esetre nem kínszenvedés végignézni, úgyhogy ezért nem kap 3-ast :)
69 Satellites & Meteorites (2008)