Ahogy néztem, nem aratott a nézőknél elsöprő sikert ez a film, de szerintem nagyon mókás. Gyerekkoromban rengetegszer megnéztem, most pedig már a felnőtteknek szóló poénokat is értem. És vicces volt konstatálni, hogy Dennis Quaid is szerepel benne. Többnyire talán rajzfilmes viccekkel bolondoznak, de van sok saját ötlet is benne. Érdekes, hogy amerikai film, mégis inkább hajaz az angol, fárasztó humorra. Ám akármilyen pihent, én nagyon szeretem.
Talán sokan nem értenek ezzel egyet, de szerintem A sárkány közbeléppel tetőzött Bruce Lee sajnálatosan rövid mozikarrierje. Nem azt mondom, hogy ez jobb harcművészeti film a többinél, mert volt nem egy pörgősebb és keményebb filmje, de valahogy engem ez, profi vágásokkal, plánokkal és rendezéssel, továbbá rendkívül fogós zenei témákkal fűszerezték meg a produkciót, sokkal jobban szórakoztat, mint egy első sorban kungfumozdulatokkal operáló film. Abban is biztos vagyok, hogy John Saxon és Bolo Yeung karrierjét is nem kicsit lendítette fel ez a film. Azt viszont sajnáltam, hogy Bolo karaktere nem kapott valami izmosabb bunyójelenetet.
Nem a legjobb filmje Bruce Leenek, de első rendezésnek és forgatókönyvnek remek volt (nem gondoltam volna, hogy ilyen hatalmas poénokat képes volt kitalálni a világ egyik legnagyobb harcművésze), kivált akkoriban. Azon túl, hogy egy páratlan embert és harcművészt veszített el a világ Lee halálával, szerintem egy szárnyait bontogató rendezőzsenivel is kevesebb lett a filmszakma.
A bunyók a többi filmjében valahogy látványosabbak és keményebbek voltak, de Lee itt is mindenkit lenyűgöz a tudásával, a gyorsaságával pedig még inkább.
Egész jó dráma, de olyan, mintha már párszor láttam volna ilyet. Nem feltétlenül a Rocky részeire gondolok, mert szerintem gyakran előkerül ez az alapkoncepció a sportról szóló filmek esetében. Adott egy sikeres, erős és öntelt profi sportoló, aki hirtelen pokoljárásra kényszerül, mert szinte mindent elveszít, elmegy egy már-már remeteként bujdosó, bölcs edzőhöz, aki felkészíti a nagy visszatérésre, a felkészülés alatt pedig ráébred főhősünk, hogy nem is a sok pénz számít neki, valami sokkal értékesebbért kell kőkeményen megdolgoznia.
Élvezhető volt számomra, de közel sem egy maradandó darab, pedig Jake Gyllenhaal remek alakítást nyújt, Forest Whitaker pedig egyenesen zseniális.
Ütős látványfilm Egy nagyon ütős és pörgős látványfilmet vártam az előző két rész és az előzetesek alapján. Ehelyett pedig kaptam egy nagyon ütős és lassabb tempójú látványfilmet. Meglepő volt, de nem rossz értelemben. Persze azoknak, akik csak az akció miatt szeretik az ilyesmit, nyilván csalódni fognak benne.
Az alapsztorit nagy valószínűséggel az Apokalipszis most ihlette, de valamiért amaz nem nyerte el a tetszésemet, (minden bizonnyal azért, mert a rendezői változatot láttam csak, ami iszonyatosan hosszú és vontatott volt,) A majmok bolygója: Háborút viszont így, hogy már két rész alatt megkedvelhettem a főszereplők nagy részét, még a lassabb részek alatt is szórakoztatónak találtam. Ráadásul ezeket a j... több»
Minden idők egyik legjobb (ha nem a legjobb) harcművészeti filmje. Egy-két mellékszereplő bénázásától eltekintve tökéletes kungfu-klasszikus. Nem csupán a sztori és a koreográfia hatalmas, a zene is remekül meg van komponálva. Sőt, úgy vettem észre, azoknak a keleti filmekre jellemző zoomolásoknak is van súlya, amiknek máskor szinte sosincs értelme (szerintem még Tarantino is csak a hangulat és a poén miatt alkalmazza időnként.) Lee pedig olyan átéléssel alakítja a heves vérmérsékletű Chent, hogy pár jelenetnél már-már azt hittem, felrobban az indulattól. Ha szegény srác nem hal meg olyan fiatalon, valószínűnek tartom, hogy pár drámaibb szerepben is óriási teljesítményt nyújtott volna.
Őszintén szólva sajnálatosnak tartom, hogy ilyen filmre pazarolták el Lee utolsó forgatási felvételeit. A sztori ugyan nem rossz, de az utólag felvett jelenetek a közelébe nem érnek az eredetieknek. A rendezés B kategóriásnak tűnik, a srác, aki a harcművészeti felvételekben helyettesítette Lee-t, meglehetősen mesterkélten mozog és (bár Lee vinnyogásait és huhogásait mindig kissé röhejesnek tartottam) a korábbi felvételekből szerzett hangok a bunyóknál nagyon erőltetettnek és monotonnak érződtek. Csak azért kap tőlem ennyi csillagot, mert a Lee-vel felvett harcok nagyon menőre sikerültek.
Ez igen! Egy nyomasztó történet nyomasztó adaptációja. Nem tudom, mennyi pluszt kellett a Coen bratyóknak hozzáadni a sztorihoz, de ha a történet gerince tényleg megfelel a valóságnak, akkor is kiváló forgatókönyvet sikerült összehozniuk. Mindemellett elképesztően jók a színészek, a rendezés a megszokott, a fekete humor pedig telibe talált. És a zene… a film zenéje valami zseniális. A keményebb részeknél a zenei aláfestés néha jobban sokkolja a nézőt, mint a látvány. Még az is nagyon tetszett benne, hogy nem egy világmegváltó nyomozásról szólt, hanem (ha nem túl morbid ilyet írni) egy bagatell kisvárosi gyilkossági ügyről. (Tudom, a gyilkosság minden esetben súlyos bűn, de ugyebár nem mindeg... több»
Azt hiszem, ez a leggyengébb Coen-film, amit eddig láttam, de attól még szenzációs egy darab. A karakterek mind teljesen eredetiek és adják a legerősebb ízt A nagy Lebowski hozzávalói közül. A sztori is ötletes, ám (bár nem mintha ez baj lenne) üvölt róla, hogy Coenék terméke és a rendezés is tipikusan az ő munkájuk. De a figurák kidolgozottsága, a lazaságuk, a merevségük, a párbeszédeik, a humoruk, mindenük zseniális. Még a kb. két percet szereplő, baromarcú Jesus karaktere is úgy ki van találva, akár egy debil képregényhősé.
Gyerekkoromban is nagyon tetszett (de akkor szerintem csak a látvány miatt) és most sem okozott csalódást. Coenék filmjei között talán a legviccesebb és a legbolondosabb. Ezzel az egyedi ábrázolásmóddal és az eredeti poénokkal felejthetetlen darab. Ráadásul kortalan. Ha most, vagy tíz-húsz év múlva jelenne meg, valószínűleg akkor is ütős mozi lenne.
Nagyon jó élmény látni a mai világban olyan filmet, ami mentes mindenféle hollywoodi „bullshittől”. Egyedi koncepció és nagyon jó témát feszeget. Erre még rájön a remek színészi játék és a komor látvány. Aki szereti a lassabb és visszafogottabb psycho-thrillereket, annak biztosan tetszeni fog.
Gyönyörűek a rajzok és az animáció is ügyes (bár sok helyen visszaköszönnek más Disney filmekben látott mozdulatok) és a daloktól eltekintve nagyon hangulatos a zenéje. De sajnos a történet egy hulladék. Tulajdonképpen csak a nevek ugyanazok, mint a könyvben, a sztori egy bárgyú, klisés átirat lett. Vagyis ezt átiratnak is túlzás nevezni, mert tényleg zéró a kapcsolat Kipling írásának a cselekményével. Ha jól rémlik, az 1942-es élőszereplős film sokkal pontosabb és élvezhetőbb volt. Nem véletlen, hogy már kisgyerekként azt kedveltem jobban, a színházi darabért meg teljesen odavoltam (pedig akkor még nem is olvastam a könyvet.) Ebben a filmben még a karakterek is majdnem olyan kretének és tök... több»
Elsőre azt hittem, Ralph Bakshi rendezte, mivel ugyanolyan elborult, mégis jópofa jövőképet mutat, mint ami Bakshi filmjeire jellemző. Kissé egyszerű a sztorija, de az atmoszférája valami hihetetlenül jó hangulatot kölcsönöz neki. A hangulathoz pedig a zene is nagyban hozzájárul. Aki szereti a régi rockzenéket, annak biztosan tetszeni fog legalább a zenéje, hiszen olyan nagyágyúk hangját hallani a dalokban, mint Debbie Harry, Iggy Pop és Lou Reed. Ha egy kicsit bővítenének a sztorin, ritka ütős mocap filmként lehetne remake-elni. Remélhetőleg Hollywoodban valakinek hamarosan eszébe is fog jutni egy ilyen ötlet :)
Kicsit pörgősebb cselekményre számítottam, de az egyedi karakterek kárpótoltak és úgy megfűszerezték a történetet, hogy ez a lassabb tempó is teljesen rendben volt. A tipikus Coen rendezéssel kiegészülve remek hangulatú film kerekedett belőle.
Nem mondanám, hogy túlzottan elvarázsolt ez a Pókember. Azoknak nyilván az év filmje, akik arra csorgatják a nyálukat, hogy egy képregény adaptációba belenyomnak több hőst, de nekem a sztori kicsit klisés és gyenge lett. Ugyan a Tobey Maguire verziónál jobb lett, de nekem még mindig az Andrew Garfieldes a kedvenc. A Keselyű nagyon jó karakter volt, de sajnos nem boncolgatták az ő figuráját, pedig Michael Keaton remek alakítást nyújtott. Ellenben rengeteg időt elpazaroltak egy idegesítő, szófosó, kövér cimborára, akinek a bénaságával akarták szórakoztatni a közönséget. Mondanám, hogy nekem kifinomult annyira a humorérzékem, hogy nem tartom viccesnek ezeket a poénokat, de az egész mozi csak ké... több»
Ez igen! Először azt hittem, csak kicsit keményebb egy hagyományos rajzfilmnél ez az animáció, de nem csak brutális, de egy bűnügyi thriller tökéletes átirata. Amennyire nevetségesen hangzik, hogy macskákkal van előadva egy gyilkossági nyomozás, annyira ütős és komoly lett a sztori. Az animáció pedig egyenesen lenyűgöző.
Rendkívül eredeti és egyedi stílusú vígjáték. Az alkotók pedig az utolsó percekbe csempésztek egy olyan bájos elmélkedést, hogy azzal sikerült számomra megduplázniuk, ha nem, megtriplázniuk művük értékét. Ez pedig nem kis szó, mert fent írt "eredeti" kifejezést a szó legszorosabb értelmében gondoltam, az eredetiség pedig szerintem egy filmnél aranyértékű. Eleinte amúgy kissé furcsa volt számomra, hogy mennyire elpoénkodják a témát, ami a sztori gerincét alkotja, de a végére annyira megszépült a történet, hogy tulajdonképpen egy felnőtteknek szóló esti mese kerekedett belőle.
Perfekt film! Először azt hittem, túlzás az a sok dicséret, amit hallottam róla, de valóban minden aspektusból el lett találva. Még mellékszereplők is óriási alakítást nyújtanak, hossza ellenére nem vontatott a sztori, Gibson pedig rendezőként és főszereplőként is remekelt.
55 Barlangember (1981)