Ian és Banks, nem rossz :D
Érdekes film, de a sok jó kritika után csalódtam benne. Kevésbé Hollywood-i, kevésbé klisés sci-fi-re számítottam, több nyelvészettel – és sokkal kevesebb magánéleti szállal. Nagyon érdekes kérdéseket vet fel, tetszik a kommunikáció formája. Jó film lehetne ez, de szerintem belefullad egy közönségbarát mindfuck-sallangba, kár érte.
Nagyon különleges film. A legerősebb, szimbólumokkal legjobban megtámogatott, legátgondoltabb „az ártatlanság elvesztése” típusú fejlődéstörténet, amit láttam. Olyan sokrétűen és annyiféle megközelítéssel mutatja be egy 9 éves kislány tudatalattijának a működését és a felnőtt világ rá ható korruptságát, hogy csak leesett állal lehet pislogni rá. A képi megvalósítástól kezdve a forgatókönyv finomságain és a megelevenedett „kommunista szörnyeken” át a főszereplő kislány alakításáig minden tökéletes benne. Biztos vannak hibái is, én egyet sem észleltem.
Leginkább talán a Mennyei teremtményekhez és a Tideland-hez hasonlítható, de sokkal kevésbé ismert – és szerintem jobb is – azoknál.
Nem túl emlékezetes film, de nem bántam meg, hogy megnéztem. Az átlagos maffia-krimik közül kiemeli a remek rendezés, az ügyes jelenetek, a színészi játék, az apa és egy diszfunkcionális család működésének ábrázolása. Elvonatkoztatva is vérfagyasztóan hiteles módon mutatja be, hogyan lehet szülőként visszaélni a családi szerepek és funkciók felfogásával. Érdekes volt úgy nézni, hogy otthon éppen a Breaking Bad sorozat vége felé tartunk.
Igényes közönségfilm A Mozinet Filmnapok keretében láttam a filmet, a magyar nyelvű oldalakon még elég kevés visszhangja van, így (az Oldboyhoz fűződőeken kívül) elvárások és többnyire előzetes ismeretek nélkül ültünk a film elé. Mindössze azon csodálkoztam el előtte, hogy ez ebben az évben már a harmadik Édes Anna-jellegű film, az első 5 percben tényleg nagyon emlékeztet a Félvilágra.
Összességében egy igényes közönségfilmnek tartom. Park Chan-wook hozta az Oldboyból bevált receptet: nagyon ázsiai, de megvalósításában megfelel a nyugati filmekhez szokott nézőknek is; egyedülálló látványvilág; egy nagyobb és néhány kisebb csavar; beteg jelenetek; lelki terror; a vérfertőzés áporodott lehelete, és az ázsiai népek... több»
A bunkeres rész teljesen jó úgy, ahogy van. John Goodman remekül hozza Annie Wilkes kicsavart "férfi alteregóját," nekem most már ő a legijesztőbb filmes pszichopata. Minden őrültséget gyermeki ártatlansággal magyarázó, a "biztonságos" átvegetálás iránt megszállott, hihetetlenül ijesztő figura. Azt hiszem, mindannyian ismerünk ilyen pálinka- vagy konteolovagokat, buszsofőröket, vidéki jóembereket... Jobb befejezéssel 5/5 pontszámot adnék, kár, hogy ragaszkodtak az előzményfilm-beállításhoz. A bunkeres és a befejező rész alapján teljesen különbözőnek tűnik a két film alapgondolata. Ha a Cloverfield itt folytatódik, akkor hidegen hagy.
Ennek a filmnek a 70-es, 80-as években kellett volna elkészülnie, más rendezőtől (pedig a Vérturisták milyen jó) vagy tőle (időgéppel :D) egy kicsit összeszedettebben -- most igazi kultfilm lenne.
Érdekes film, de aki a teljes élményt szeretné, inkább olvassa el a J. G. Ballard-regényt.
+ Úgy látom, a leírás elég tömör, még néhány mondatban:
A film/könyv társadalomkritika és egzisztencialista történet egyszerre, kicsit a Kocka és a Harcosok klubja keveréke.
Adott egy toronyház egy nagy, építési területnek tűnő pusztaságban (a távolban más toronyházakkal), a lakók otthagyott autóival. Már senki sem tudja, melyik autó az övé. A toronyház egy külön -nagyjából - önellátó univerzumként és egy saj... több»
57 Fekete galamb (2024)