Katyvasz

Külsőségeiben és színészi alakításaiban (a költőt kivéve) világszínvonalú film és jól bemutatja a kor női oldalát, a cselédek és kurtizánok világát. A vallási fanatizmus / félreértelmezett vallás és a három (illetve négy) főszereplő közötti dinamika is ígéretes lenne, de sajnos megmarad egy felszínes krimi / szappanopera szintjén. Ez rendben is lenne, ha a film nem akarna többet, de néhány kissé ügyetlen szimbólum alapján úgy tűnik, elkapkodták és nem szándékosan hiányzik belőle a mélység... Összességében jó, de nem emlékezetes film. Egyébként pár dologban kísértetiesen hasonlít Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója c. filmjére.

A film hatásos, átgondolt és emlékezetes látványvilággal rendelkezik, jó a rendezés és a színészi játék, az operatőri munka kiváló. Charlotte Gainsbourg-nak különösen jól állt ez a szerep. A zene is jó, bár elég komikusan hat 9 éves kislányoknál. Nagyon szeretem az ehhez hasonló coming-of-age történeteket, de ennek a forgatókönyvnek szerintem erős hiányosságai vannak. Árad belőle a sértettség, a forgatókönyvíró-rendező láthatóan nem tudott felülemelkedni a gyerekkori sérelmein és azon a koncepción, hogy őt nem értik meg. A forgatókönyv így elég sekélyes marad, nem igazán vannak elemezhető mélységei. A kislány narrálását feleslegesnek tartom. Az eredetinél sokkal jobb a magyar cím. A jelenet,... több»

Nahát, még senki nem írt erről a remek filmről? Szívből ajánlom, szerintem bárki találhat benne olyasmit, ami tetszik neki. Az angol cím ("Szűz hegy") azért senkit ne tántorítson el, nagyon nem egy gagyi tinivígjátékról van szó. Egészen más módon vicces és egy percre sem unalmas vagy ízléstelen. Nagyon jól felépített, átgondolt munka, rengeteg szimbólummal és utalással. Emellett emberi, szeretnivaló és megindító is. Az óvodáslelkű, csupaszív, hatalmas főhős jó példa rá, hogyan lehet teljesen ártatlanul idióta, félreérthető helyzetekbe kerülni, ha valaki nem rendelkezik a kellő társas készségekkel vagy nem ismeri fel időben a szituációt.

"redneck-biopunk fekete komédia" (Ragemarci) - nagyon találó megfogalmazás :D Szerintem eszméletlenül zseniális film, fél perc nem telik el agyament poénok nélkül. A karakterek, a helyszínek, az egész miliő ellenállhatatlanul kifacsart és vicces benne. Hozza azt a beteges, belterjes légkört és a sajátos fivérkapcsolatokat, ami Jensen többi filmjét jellemzi. Az életmű összefoglalásának is tekinthető, egyesíti az Ádám almái, a Zöld hentesek, a Gengszterek fogadója és a Mifune utolsó dala legnagyobb erősségeit.

A nagy beharangozás és a saját elvárások miatt egy kicsit hiányérzetem maradt utána. Vártam valami csavart és/vagy a Hanneke-i értelemben vett beteg jeleneteket. Egyik sem volt, bár nem hiányzik, de jobb elvárások nélkül megnézni ezt a filmet. Valósághű, már-már dokumentumfilm-szerű volt és hitelesen építette fel a szereplők lelki folyamatait. Egy percig sem tudatosult, hogy színészeket látok. A kevesebb zene viszont jót tett volna a filmnek, szerintem a szomorú/inspiráló aláfestés csak rontja a hatást és giccsessé teszi a jeleneteket. A könyv is biztos jó lehet, a forgatókönyv jól körüljárta az érzelmi reakciókat, az anya és a kisfiú egymásra utaltságát és a sajátos kettős rabságot - azt, h... több»

Idejét múlt társadalmi rendszer
Lassan egy hónapja láttam a filmet és sokszor eszembe jut, az egyik kedvencemmé vált. Az erős, sokkoló jelenetek ellenére is nagyon pozitív hangvételű, életigenlő alkotás. A film elején elég következetlennek tűnhet az, hogy a viszonylag liberális nagymama a közösség nyomására olyan hirtelen megváltoztatja a hozzáállását – de ez sajnos tényleg így szokott lenni. Nem kell Törökországba, sőt még a legközelebbi kistelepülésre sem kivonulni ahhoz, hogy lássuk, hogyan hatnak a közösség torkán felülről, a vallás vagy a politika vagy csak a kialakult szokásrend által lenyomott dogmák és berögzült szokások a legmodernebb időkben, azok ellen az egyének ellen is, akik már nem úgy élnek, nem úgy gondol... több»