Mintha egy amcsi filmet láttam volna. Csak a téma volt jellegzetesen német (nyugat-európai), a fogatókönyv viszont nagyon egyszerű sémákra épült. Ettől függetlenül tényleg kellemes film, három csillagnál többet érdemel, ha négyet talán nem is.
Meglepően jó kis sorozat, jellegzetesen olasz, európai stílusban.
A thriller mellé odatenném a dráma és krimi műfajt is, sőt, inkább azokat.
A vörös ajtó (La porta rossa) legfőbb erénye a filozofikus elgondolkodtatás: miért titkolunk annyi dolgot, miért utálkozunk vagy szeretünk, s miért nem tudunk változtatni, ha rossz nekünk.
Érdekes a főszereplő nyomozó, Leo látáspontja, az eltávozott lélek belelát mások gondolataiba, életébe. Vajon mi is meglepődnénk családtagjainkon, munkatársainkon, ha egyszerre csak mindent tudnánk róluk?
Azért igazán szép, ahogy a film végén a Watergate-botrányt elindító betörést mutatják. A film második részének mindjárt meg lehet nézni Az elnök embereit Robert Redforddal. Valóban kissé unalmas ez a mű, de azt el kell ismerni, hogy az amerikai sajtószabadság azon jeles pillanatát mutatja be, amikor a politikai vezetés meghátrál a média nyomása alatt.
73 Kalandorok (2008)