Az első rész nagyon tetszett, de a második rész... Az volt az érzésem, hogy sok, ugyanakkor releváns problémát (volt itt példának okaként generációk közötti lévő, identitásbeli, ellaposodott házasság, meg nem köttetett házasság probléma) vetett fel a film, ami önmagában egy jó elgondolás. A gond ott volt, hogy ezek a problémák vagy nem lettek kellően kidolgozva, vagy a lehető legrövidebb módon oldották meg. Valamint a nagypapa állandó "Én Nagy Sándor egyenes ági leszármazottja vagyok" szajkózás egy idő után már nagyon unalmas lett. Szerintem kifejezetten gyengére sikerült, s pár poént leszámítva egyáltalán nem tudott vicces lenni.
Egy jól sikerült animációs film, amelytől kicsit tartottam, de nagyon kellemesen csalódtam. A karakterek jópofák és kellőképp eltúlzottak, a történet rövid, pörgős, emellett pedig rengeteg filmes utalás van benne, ezt érdemes figyelni. Nemcsak a kicsik, de a nagyok is élvezhetik a filmet, mindenkinek ajánlom!
Én ennyit régen nevettem jóízűen egy film megnézése során, pedig ez az alkotás kevesebb, mint 75 perces. Nagyon szeretem Milos Forman filmjeit, de ezúttal elfogultság nélkül állíthatom, hogy az egyik legjobb filmje, ráadásul Csehszlovákiában készítette, még a prágai tavasz előtt. Ennek fényében pedig egy nagyon finom és zseniális rendszerkritika jelenik meg benne, nevezetesen, hogy a hatalom megtestesítői mennyire nem képesek urrá lenni az adott helyzeten (jelen esetben tűzoltókról és tűzoltóbálról, illetve egy tűzoltásról van szó). Akárcsak a szocializmusban a vezetők: nem megfelelő emberek voltak fontos beosztásokban, aztán az lett az egészből, ami. Nagyon tudom ajánlani ezt a filmet, szer... több»
Egy jó alapötlet nem túl izgalmas kivitelezése. Sajnos ezt tudom elmondai a filmről. Az országúti horror kereteit felhasználva a film szeretett volna valami olyasmit megcsinálni, mint 1971-ben a Párbaj című film, én legalábbis nagyon sok párhuzamot véltem felfedezni a kettő között. Az az elképzelés, hogy a sértett kamionsofőr megleckézteti a srácokat egynek jó, ebből kifolyólag akadtak jó jelenetek is, s az, hogy próbálják az arcát nem mutatni, az is tetszett összességében. Az én gondom pont a "jók" karakterével volt, pl. Steve Zahn figurája végig idegesített a film során (persze lehet, hogy direkt egy ilyet kellett produkálnia) Paul Walker pedig nagyjából olyan karaktert hozott, akit a Halá... több»
A 80'-as évek antiutópiás filmjei közé tartozó Menekülés New Yorkból egy igazi B-flm, amely a korszak akciófilmjeire jellemző összetevőkkell operál. Adva van egy elítélt, aki ha vállal egy mondhatni öngyilkossággal felérő küldetést cserébe kegyelmet kap. Azért biztos, ami biztos még bombát is beleinjekcióznak, s versenyt futhat az idővel is. A hangulata nagyon is közelít a Mad Max-hez (az ausztrál akciófilm második részét is pont ebben az évben mutatták be), s érezhető benne az a pesszimista jövőkép is, amely a '70-es években jellemezte Amerikát. Érdekes volt számomra, hogy hosszabb időt felölelő akciójelenet kevés volt benne (talán a végén lévő üldözős jelenet a kivétel), s persze egy kötel... több»
Egy nézhető, s Robin Williamstől vállalható vígjáték. A karakterek szinte kivétel nélkül egy-egy sztereotípiának a legnagyobb fokú megtestesítői. A történet egyszerű, pár értékelhető poénnal (azért amikor Robin Williams neki vág a hegynek azzal a lakókocsival, az kivételesen szórakoztató volt). Egy kis könnyed kikapcsolódásra ajánlott film, se több, se kevesebb.
Gyerekkoromban rengetegszer láttam ezt a filmet, és szerintem még ma is megvan az a bája, amiért annak idején szerettem. Walter Matthau engem mindig is a nagyapámra emlékeztetett, sőt a Dennis-Wilson bácsi kapcsolat nagyon is visszaköszönt a saját életemben is, hiszen gyerekkoromban sokszor voltam a nagyszüleimnél, ahol mindig csak jót akartam, ám végül mindig valami rossz sült ki a dologból. Egy igazi családi mozi, remek karakterekkel, no meg Christpoher Lloyd egészen különleges szerepben a Vissza a jövőbe- trilógia Dokija után. Jópofa film, mindenkinek ajánlom!
Amikor legelőször láttam a filmet semmi nem maradt meg belőle. Aztán annyi helyen olvastam, hogy ez egy kiváló film, hogy azt mondtam, adok neki még egy esélyt. Második megnézés után rájöttem: bennem volt a hiba. Ez tényleg egy kiváló film! Egy igazi megváltástörténet, egy üzenet, hogy nem az a legfontosabb, hogy a belünket kidolgozzuk és attól nekünk jó lesz, hanem az a legfontosabb, hogy éljünk! Az amerikai álomnak ez a végletekig kitolt hajkurászása nagyon szépen jelenik meg a filmben, akárcsak a kertvárosi élet mindenfajta hazugsága és álszentsége. Emellett pedig kiváló alakításokkal van tele, mind felnőttek (Kevin Spacey és Annette Bening), mind a tinilányok (Thora Birch és Mena Suvari... több»
Szeretem a Mad Max filmeket, a világát, a hangulatát, ám ezzel a filmmel sajnos nem tudok megbarátkozni. Azt gondolom, hogy a sikeres, és nagyon is eredetinek tűnő első két rész sikerét látva egy nagy stúdió (ha jól tudom a Disney) rátette a kezét George Miller művére, emiatt pedig szükséges volt még egy nagy név (Tina Turner) Gibson mellé, valamint be kellett hozni ezt a gyerek-szálat is az egészbe. Lehet, hogy ha nem Mad Max név alatt futott volna, akkor egy valamire való (de egyszer nézős) akciófilmként könyvelem el, de nem így történt. Emiatt pedig azok az erények, amelyek miatt az előző részeket nagyon bírtam, azokból sajnos nem sok maradt. A végén lévő üldözős jelenet bár próbál hatás... több»
Meglátásom szerint ezt a filmet vagy nagyon szereti valaki, vagy nagyon utálja. Én talán az előbbi táborba tartozom, mert összességében tetszett. De miért is tetszett? Mert ez egy olyan, elsőre egy hentelős, bugyuta, militarista sci-finek tűnik, amelyet az emberek hajlamosak felszínesen értékelni. Pedig szerintem ez a film egy különleges görbe tükör mind a háborús uszítással és propagandával, valamint a fasizmussal szemben (erre rengeteg finom utalás van). Korabeli sorozatokból ismert szépfiúkat és széplányokat láthatunk, akiket bogarak (!) tépnek szét derékban. Ez is mekkora irónia már!
Összességében szerintem ez egy nagyon jó sci-fi, nagyon izgalmas is, amelyet bár nagyon könnyen félre le... több»
Egy jó kis vígjáték, jó poénokkal, egy lúzer karakterrel a középpontban. Bár személy szerint Apatow vígjátékai közül nem ez a kedvencem (nekem eddig legjobban a Felkoppintva és a 40 és annyi tetszett), de egy nézhető és szórakoztató film, amely kikapcsolódáshoz nagyon is ideális. Pár jelenete azóta híressé vált, nem is alaptalanul, s bár az eleje óta tudjuk, hogy happy enddel végződik, szerintem egyszer mindenképp érdemes megnézni.
Nagyon érdekes film a Fekete Péter. Nemcsak azért, mert ez volt Milos Forman első játékfilmje, hanem azért is, mert ha kicsiben is, de már lehetett látni azokat az ismérveket, amelyek a csehszlovák direktor filmjeire jellemző. Petr első ránézésre egy csehszlovák tizenéves, aki próbálja megtalálni a helyét a '60-as évek Csehszlovákiájában, s közben olyan problémak jönnek elő, mint a munka, a szerelem, a szülői "jótanácsok az életre. A film legvégét kicsit furának találtam először, aztán jobban meggondolva talán nem is lehetett volna jobban lezárni ezt a kis történetet. Egy nagyszerű filmrendezői karrier igéretes kezdete ez a film.
Egy műsorban beszéltek a filmről, amelyben nagyon jó véleménnyel voltak róla. Úgy döntöttem, hogy én is megnézem, s meg kell mondjam, a műsorvezetőknek igazuk volt. Egy parádés vígjáték két nagyon durván szélsőséges főszereplő küzdelméről (a kimért, igazi angol Michael Caine és a hebrencs, a napról napra élő amerikai, Steve Martin). Egyáltalán nem alpári, hanem jól adagolt helyzetkomikum és fordulatokkal tarkított vígjáték. Az ilyet pedig nagyon tudom értékelni. Valóban nagyszerű vígjáték, nemcsak egyszeri alkalomra.
Nemrég láttam az egyik gyerekkori kedvencemet, s sikerült nosztalgikus hangulatba ejtenie. Emlékszem, hogy kissrácként nyagattam a szüleimet, hogy szerezzünk be valahogy mi is chippeket és szereljük be a játékkatonáimba, és akkor életre kelnek és az milyen menő lenne. Persze ez nem jött össze, de mindez jól jelzi azt, milyen hatással tudott lenni rám. Ugyanakkor mai fejjel is tudok rajta szórakozni, még akkor is, ha a sztori eléggé klisés. Viszont azt gondolom, hogy a '90-es évek hangulata még mindig érződik rajta, s a film a maga varázsából semmit nem veszített.
Nagyon szeretem ezt a filmet. Méghozzá azért, mert ez végre nem egy olyan film, amely ugyan egy nagyon komoly és kemény témával foglalkozik, de nem az a legfontosabb, hogy végtelenül megsajnáljuk szegény szereplőt, s végigbőgjük az egész filmet. Persze kellően komoly, de nem fukarkodik a humorral, a vidámsággal. Véleményem szerint a film címe pont az életet helyezi középponta. Az, hogy még ha rákos is az ember, az életben akkor is 50% az esély arra, hogy életben maradsz.
Nagyon tetszett a film. Elsőre egy drámára asszociáltam, amely lehangoló lesz, s pont az ellenkezője történt. Természetesen volt dráma, de megfelelő mennyiségű humor is volt belecsempészve, no és persze egy adag elborult elme is. Azt gondolom, hogy Parry szerepét kifejezetten Robin Williamsre találták ki, egyszerűen elképesztő volt a játéka, emellett Jeff Bridges alakítása is nagyon tetszett. Van benne egy finom társadalomkritika is (ez számomra mindig plusz pontot jelent). Képileg sok hasonlóságot véltem felfedezni a 12 majommal, talán nem véletlenül. Végső soron két nagyon ellentétes ember barátsága, s egymáson segítése jelenítődik meg ebben a filmben, amelyen keresztül a saját boldogságuk... több»
Nem igazán tudom megmondani, hogy mire is akart kilyukadni ez a film. Se nem vígjáték, se nem akciófilm, hanem valami nagyon furcsa keverék, amely két lovat akart megülni egy fenékkel, ám ez mégsem jött össze. Az egyetlen kiemelhető dolognak az mondható, hogy Kristen Stewart legalább megpróbál kimászni abból a skatulyából, amelyet az Alkonyat-filmeknek köszönhet. Jesse Eisenberget, mint színészt kedvelem, de ez a film egyáltalán nem jött be. A magyar fordításról pedig már ne is beszéljünk, ezzel is az történt, hogy vicces akart lenni, csak mégsem lett az.
A film gyakorlatilag a Mad Max második része, csak vízen. Ebből kifolyólag pedig rengeteg nyílt, illetve burkolt koppintást lehet felfedezni. A magányos hős, aki nem törődik semmivel és senkivel, de lesz egy gyerek (plusz még egy anyuka is), akinek hatására megváltozik. Aztán ott van a gonosz banda (itt Dennis Hopper vezetésével), illetve egy szegény kolónia, akit terrorizálnak. És a végén eljutunk az ígéret földjér valahogy. Ezt már láttam egyszer, úgyhogy gyakorlatilag ez a film egyszer elment, szódával.
Egyébként önmagában egy merész és értékelendő elképzelés volt, hogy végig nyílt vizen forgatva elkészíteni a filmet, gyakorlatilag számítógépes trükkök nélkül, csakhogy aztán a természet ... több»
A film, amely elindított egy legendát. A Mad Max megalapozott egy egész zsánert, ezt az posztapokaliptikus víziót azóta sokan sokféleképpen utánozták, felhasználták, de számomra ez az alap. Annak ellenére, hogy aprópénzből lett elkészítve a kornak megfelelően látványos és izgalmas. Bár a történet nagyon egyszerű, s tulajdonképpen egy szűk másfél órába sűrített bosszúfilm, én úgy tekintek erre a filmre, hogy ha ez nincs, akkor nem készül el a szuper második rész, a kevésbé jól sikerült harmadik rész, valamint 2015 egyik nagy durranása, a Harag útja. Egy kultuszt alapozott meg, és valahol ezt tisztelem benne.
Nagyon tetszett a film, pedig a romantikus vígjáték nem a kedvenc műfajom. Nagyszerű zenék, Keira Knightley és Mark Ruffalo is a kedvenc színészeim közé tartozik, nagyszerű zenék vannak benne, az pedig különösen tetszett, hogy nem az a tipikus love story végkifejlettel operál. Igazi feel-good mozi, mindenkinek javaslom!
64 Bazi nagy görög lagzi 2. (2016)