Berto49

Valószínűleg a spanyoloknál nincs gond a népszaporulattal, mert a film alapján mindenki mindenkivel. 1992-ben készült, sok bomba nő szerepel benne, nem csoda, hogy túlteng a tesztoszteron a férfiakban. Érdekes volt a karrierjük kezdetén látni Penélope Cruz és Javier Bardem játékát, azóta mindketten nagy sztárokká váltak, bár Cruz arca (főleg a szája – össze is tévesztettem Cameron Diazzal, spanyol, vagy félig kubai) nem tetszik nekem. Olvasom, hogy Bardem a férje, miután kipróbált egynéhány fickót. Valószínű, hogy ebben az első közös filmjükben olyan mély „benyomások” érték őket, hogy 18 év után házasodtak össze. Bardem már itt is gyilkos, de nyomába sem ér a „Nem vénnek való vidék” öldöklő ... több»

Nem tudom, hogy mennyiben nevezhető életrajzi filmnek ez a mozi, amelynek a meglehetősen hányatott sorsú táncosnő és kurtizán (1821-1861) a hősnője. Mindössze 39 évet élt, de ezekben az években az élete gyertyájának mindkét végét égette. Rengeteg férfit vonzott állítólagos szépsége, köztük volt Liszt Ferenc és I. Lajos bajor király is. A válogatás nélküli partnerek közül valaki tönkretette az életét, hiszen vérbaj okozta korai halálát. Rengeteget utazott, például az ausztráliai Sydneyben az aranyláz idején hatalmas felháborodást keltett az úgynevezett „Pók-tánca”, mert szoknyáját emelgetve fel-felvillantotta alsónemű nélküli intim testrészeit. A film az újdonságnak számító CinemaScope formát... több»

Valószínűleg központilag el volt rendelve, hogy erről az M1 számára készített, kis költségvetésű TV-filmről csak lelkendező kritika jelenhet meg. Témája szerint a Kádár-korszak kemény kritikája, meg az ’56-os forradalom apoteózisa. Két mindenre elszánt disszidens betör a berni magyar nagykövetségre (egy Benczúr utcai – jelenleg is eladó – palotába), már nem is emlékszem mi volt a céljuk, aztán az egyiket a nagykövet lelövi. Izgalmas, körömlerágós thrillernek minősítik, szerencsére pont délelőtt vágtam le a körmömet, így nem kellett lerágnom, meg különben sem izgultam magam halálra. Szerintem kimondottan propaganda-film. Egyedül Kulka János alakítása miatt ilyen „magas” az értékelésem.

Átlag alatti krimi, 12 egy tucat, ilyet bárhol, bármikor lehet látni az ócska TV-csatornákon. Csak azért néztem végig, hogy ne növeljem az abbahagyott filmek számát. Viszont arra, aki ennek a filmnek a megnézését ajánlotta nagyon-nagyon mérges vagyok!

A címe alapján amerikai politikai filmnek gondoltam, ezért sokáig nem is voltam rá kíváncsi, de a Nixon-korszak csak a történet hátteréül szolgál. Egy frusztrált zsidó kisember őrült lázadása Sean Penn fergeteges előadásában. Kimondottan jó film, S. P. alakítása díjat érdemelt volna, egyszerűen fenomenális.

Nem hiszem el, hogy így működnek a dolgok! Egy épeszű ember (még ha nem is meleg, hanem forró) miután a „szerelme” a szeme láttára megöl három!!! embert, elkezd kiabálni utána a sötétben, hogy: „Michel, Michel”! Nem vagyok homofób, de ez az egész meleg nudista strand kiábrándító volt. Van egy másik lehetőség; ez olyan művészfilm, amit a csekély értelmemmel nem tudok felfogni.

Majdnem három órás indiai film, amelynek vannak nagyon drámai részei, de ugyanakkor túlságosan érzelgős, sőt giccses jelenetei is. A vége pedig az Obamával való találkozás szégyenteljes politikai propaganda. Fontos és nagyon aktuális témával foglalkozik a jó véget érő történeten kívül, a rasszizmussal, az idegengyűlölettel és a vallások közötti ellentétekkel. A főszereplő az indiai Shahrukh Khan szinte megszégyeníti az Esőemberes Dustin Hoffmant, annyira remekül alakítja az Asperger-szindrómás főhőst. Az érzelgős jelenetek mellett még van egy nagy hibája, a túlságosan tolakodó, rettenetesen hangos zene (most nem minősítem ezeket az indiai zeneszámokat), amely sok esetben elnyomja a színésze... több»

Philippe de Broca szívesen dolgozott Bebellel, a legjobb példa erre a Rió kaland. Ennek a filmnek is ő és Ursula Andress a sztárja. Minden elképzelhető effekt bevetésre került, az egész egy hatalmas üldözés a legegzotikusabb helyeken (Himalája, Hong-Kong, dzsungel, stb.), de mai szemmel – nekem legalábbis – kissé unalmas volt. Ennek ellenére elképesztő, hogy miket csinált Bebel, pl. majomügyességgel kapaszkodott és ugrált egy állványzattengeren, vagy egy repülőgépről leugrott egy alatta szállóra. Az is emlékezetes jelenet, amikor szorult helyzetében sztriptizt mutatott be.

Az abszurd alapötlet: „speciális kézimunká”-val – aminek a jövedelmét szülei és testvérei velencei utazására fordította – a főhősnek 533 vér szerinti gyereke van. Vince Vaughn nem egy színészóriás, sőt... ebben a filmben sem sikerült megkedveltetni magát. A vége különösen giccsesre sikeredett.

Már háromszor néztem meg, (sajnos a 3D nélkül) de így sem tudok betelni vele. Annyi új és fantasztikus információt közöl ez az 52 perc, hogy alig győzi a néző kapkodni a fejét, és jó ha csak egy kis töredéke is megmarad a tudatában. Nagyon nagy élmény, még néhányszor biztos, hogy meg fogom nézni.

Több mint 30 évvel ezelőtt láttam moziban, most újra megnéztem ezt a Mándy-dráma alapján készült Sándor Pál filmet. Eléggé modorosnak éreztem, arról nem is beszélve, hogy teljesen hiteltelen a történet. A színészek (Psota, Garas, Kútvölgyi, Kern, et al.) nagyon jók, de a történet és a megvalósítás... Az eredeti címhez igazodva: igazi MÉLYVÍZ. Mándyt nem tudom igazán megkedvelni.

A hét(!) Oscar-díjjal rendelkező klasszikus mozi etalonja az úgynevezett „átverős” filmeknek. Nincs semmi flashback, semmi CGI, nincs 100 lövés/sec, egyetlen autót sem roncsoltak össze, és mégis 44 évvel a leforgatása után a legélvezhetőbb filmek közé tartozik. Csavaros történet, korhű felvételek és a legfontosabb: két ragyogó férfisztár főszereplő. Nehéz eldönteni, hogy ki a jobb, Newman, vagy Redford? Teljesen mindegy, mert mindketten tudásuk legjavát nyújtották. A régi, nívós, legendás magyar szinkroniskola is hozzátett az értékekhez. Mécs Károly és szegény Szakácsi Sándor mindent megtett a meghatározó filmélményhez.

Nagy kár, hogy eddig kihagytam ezt a filmet, mert zseniális! Oleg Tabakov és egy amatőr színésznő, Jelena Proklova jutalomjátéka. A főhős neve a rövidítéseket imádó orosz szokás szerint Mokiszin, vagyis "Művészetet a forradalmi tömegeknek!", a történet elején többször is ellopott lovat pedig mi másnak hívnák, mint Pegazus. A polgárháborús időkben játszódó történet során a falusi helyszínen állandóan „rendszerváltozás” történik, a vörösöket kiszorítják a fehérek, őket pedig a zöldek. A film egyszerűen összefoglalható üzenete: a Művészet a világnézetektől függetlenül a legfontosabb. Nagyszerű az 1992-ben öngyilkosságot elkövető Dégi István szinkronja, de hallható a fehér kapitány szerepében a ... több»

Valószínű, hogy a francia új hullámos rendezők az ilyen filmek degradáló jelzőjeként használták a „Papa mozija” kifejezést. Véleményük ellenére vannak értékei, elsősorban a színészi játék. Jean Gabin Brassac alakítása iskolapéldája egy összetett személyiség megjelenítésének. Ezt a szerepét egyenértékűnek tartom a Nyomorultak Jean Valjean, vagy a Ködös utak Jean szerepével. Feltétlenül meg kell említeni Mádi Szabó Gábor szinkronját, magyarul csak ő tudta ilyen adekvát módon megszólaltatni Gabint. Jó volt látni a feleség szerepében a sokoldalú Lilli Palmert, valamint a szépsége teljében lévő Michéle Mercier-t.