Kérdés kérdés hátán: Ezek a napszemüvegek piszok jók. Maguk mind egy helyen vásárolnak, vagy ellátmányba kapják őket? - Nem tanított neked a jó anyád illemet, hogy nem lődözünk? - Ideges leszek tőle? - Magukat mind Mosely-nak hívják?
Ez a film olyan, mint egy régi, 3D-s képeket tartalmazó könyv: ha egyszer ráérzel, hogy hogyan kell fókuszálni a képre, hogy megszülessen a térhatás, akkor nem lehet nem élvezni.
Érdemes elolvasni a film alapjául szolgáló novellát, mert úgy még élvezetesebbé válik az egész. Egyébként a film jobb, mint a novella.
Nem lep meg, hogy az itteni vélemények - kevés kivételtől eltekintve - az értékelési skála két végpontján vannak. Ez egy olyan film, hogy vagy 20 perc után felállsz, és kimész a moziból, vagy a végfőcím után sem tudsz felállni a székből. Számomra egyértelműen 5*. Elképesztően magával ragadó film a legklasszikusabb történetről. Számos helyen olvastam olyan véleményeket, hogy nem szól semmiről, pedig éppen ellenkezőleg: a Mindenről. Csodálatos színészi játékok, gyönyörű látványvilág, igazi beszippantós film. SPOILER!!!
Javier Bardem, mint Isten, Jennifer Lawrence, mint anyatermészet, Ed Harris, mint Ádám, Michelle Pfeiffer, mint Éva - magával ragadó.
Eltelt egy óra azóta, hogy befejeztem a filmet, és még mindig nem tudom, hogy tetszett-e vagy sem. Az biztos, hogy iszonyúan erős szinte minden jelenete, és iszonyúan erős a koncepció, ami a férfi-nő egymáshoz való viszonyát meséli el valami nagyon szélsőséges nézőpontból. A szívkitépés és a különböző kínzások ráerősítenek a drámai tartalomra, nem züllesztik a filmet egy Fűrész szintjére. Ugyanakkor az egész annyira beteg, annyira naturalista, annyira pszichopata, hogy képtelen vagyok leírni, hogy tetszett. Összességében nem éri el a Visszafordíthatatlan (közös a két filmben az ember sötét oldala, és a kendőzetlen brutalitás) szintjét, de nagyon más, mint a filmek körülötte.
82 Érkezés (2016)