elekm90

Rövid időn belül a második film, amit ebben a témában láttam az Eltörölt fiú után, és ez is tetszett. Kicsit más a megközelítése, talán kevésbé megy bele a témába, "indie filmesebb". Szűk környezetben játszódik, de végig nézeti magát, mert a történet jó, ahogy a színészek is (főleg Moretz a főszerepben), a karakterek között pedig működik a kémia.

Nem találom a szavakat...
...erre a meglehetősen egyedi horrorra. Eléggé "meta" a film, van egy üzenete, díjazom az eredetiségét. Sajnos az első fele ettől függetlenül rém unalmas, onnan kezd érdekessé válni, hogy kiderül, mi is történik Pontypool városában. Mindent egybevetve így is csak alulról súrolja a 3 csillagot, nem nézném újra.

Nincs túlbonyolítva, ez egy bosszúfilm bot egyszerű karakterekkel és cselekménnyel, viszont piszkosul jó, darkos atmoszférával, ami ezt bőven kompenzálja. Szegény Brandon Lee nem volt nagy színész, itt viszont jól állt neki ez a "minden mindegy" akcióhős szerep.

Joel Edgerton rendezőként ismét bizonyított számomra. Egy lassabb folyású, de nagyon hatásos dráma. Borzasztó belegondolni, hogy a filmben bemutatott programokat valaki valós megoldásnak gondolta a homoszexualitás "gyógyítására". Lucas Hedges remekel, a nagynevű mellékszereplők szintén egytől-egyig jók.

Az alkotók rendesen meglovagolták a Stranger Things hullámot, illetve a mostanában menő 80-as évek témát. Ettől függetlenül egy tök élvezetes thriller tehetséges gyerekszínész gárdával (akik közt ráadásul a kémia is működik), jól felépített misztikummal, néhány sablonos klisével és pár csavarral a történetben. Kicsit Stephen King feelingje volt az egésznek.

Ez egy mérhetetlenül bugyuta és semmitmondó, rossz értelemben "amerikai" vígjáték. Három barátnő egyik idióta helyzetből a másikba keveredik, persze mindez némi romantikával fűszerezve. Cameron Diaztól nem az első, és vélhetően nem is utolsó "nívós" alkotás.

Ahhoz képest, hogy miből dolgoztak, szerintem a készítők elég sokat kihoztak az alapanyagból. Jó, a történet kétbites, de mit várjunk egy Mortal Kombat filmtől? A karakterek is elég vegyesek, vannak jobban és kevésbé jól megírtak, Kano egyértelműen viszi a prímet. Viszont az akciók többnyire jók, főleg Sub-Zero jelenetei, illetve az effektek is igényesek 1-2 kivételt leszámítva (Goro például valami elképesztően ocsmány CGI-monstrum lett).

Én egy tucathorrorra számítottam, de sokkal többet kaptam. Nagyon hangulatos a film, az ötletes rendezés és kamerabeállítások is hozzájárulnak ehhez. Jól adagolja a feszültséget, az eleje inkább krimis/thrilleres, a néző a szereplőkkel együtt a sötétben tapogatózik. Ez azért működik, mert amikor először megjelenik Kampókéz, annak iszonyatos súlya van, innentől kezdve pedig eléggé bedurvul a cselekmény. A második fele is jó volt a filmnek, de már egy kicsit kevésbé tetszett. Az utolsó utáni zárójelenetet viszont totál feleslegesnek éreztem. Összességében így is egy eredeti, profin elkészített horror, tudom ajánlani a műfaj kedvelőinek.

Egy szerethető és könnyed kisvárosi dramedy. Paul Newman jól hozza a mogorva öregember figurát (amolyan "Clint Eastwood light"), elsősorban miatta érdemes megnézni, de szegény Philip Seymour Hoffman is megmosolyogtatott a zöldfülű rendőr szerepében.

Ez a film tipikusan annak az esete, hogy a rajongók kiszolgálása mennyire a minőség rovására tud menni. Bele akarták tenni a teljes MK3 gárdát, de ezáltal egy oltári nagy hülyeség lett a film. Pedig koreográfia szintjén fejlődött az elsőhöz képest, néhány bunyó egész ötletes. Minden másban viszont messze alulmarad.

Én elvoltam vele, talán a játékok szeretete és a nosztalgia miatt, úgy is, hogy egyébként nagyon rosszul öregedett, a vizuális effektek terén érthető módon, de a karakterek sem sikerültek túl jóra, pl. Raiden, aki ilyen Gandalf-szerű figura volt. Azért két évvel később bebizonyosodott, hogy van jóval lejjebb is.

Technikai csoda, kevéske sztori
David Lowery filmje az egyik leggyönyörűbb, amit életemben láttam, mind az operatőri munka, mind a rendezés kiváló, a zenével együtt remek hangulatot teremtenek. Sajnos azonban a cselekmény lassan halad, és a közepétől sajnos nem is túl érdekes (az utolsó 15 perc mondjuk tetszett). Jó ötlet volt, hogy nem romantizált formában mutatja be a lovagi életet, ahogyan a legtöbb film tenné, a színészek is pazarok (főleg Sean Harris), annyira mégsem tudott megfogni.

Tagadhatatlanul koreai, kellemesen elborult fekete komédia. Néhol egy kicsit túl infantilis volt számomra, de összességében jó filmnek tartom a nagyon eredeti történet, komikus helyzetek és szórakoztató karakterek miatt (az ekkor még kevéssé ismert Choi Min-sik és Song Kang-ho messze a két legjobb szereplő a fiú és a nagybácsi személyében).

Érdekes krimi Lumet-től, csűrik-csavarják az idősíkokat, hogy még izgalmasabbá tegyék az egyébként jó, de annyira nem is komplex történetet, a végére ezt egy kicsit már sokalltam. Philip Seymour Hoffman az egyértelmű sztár (bár ez is leginkább egy jelenetben csúcsosodik), pedig nem gyenge a színészi gárda.

Baromi ötletes (Nolan konkrétan átemelt 2 jelenetet innen az Eredetbe), mégis ez tetszett legkevésbé Satoshi Kontól. Ez az álmok értelmezése téma valóban izgalmas, de a cselekményt kissé kaotikusnak éreztem.

Meglepően jól szórakoztam, vicces és látványos volt, túlszárnyalta a nem túl magas előzetes elvárásaimat. A készítők tudtak egy teljesen oké sztorit tenni a videojátékos alap mögé, miközben nagyon sok utalást is tartalmaz, amit a gamerek külön értékelni fognak. A végére egy picit elcsépelt irányt vett, de összességében bejött.

Jó kis film, nálam egy négyes alá. Pont annyira hosszú, amennyit egy ilyen történet igényel, nincs elnyújtva. Az utolsó félórára kezdenek igazán felpörögni az események.

Majdnem olyan jó, mint a sorozat. Aki azt látta és szerette, nagyjából ugyanarra számíthat. Pörgős, és egyedien tud egyszerre könnyed és komoly lenni. Amit picit sajnáltam, hogy nem az eredeti szinkronszínészeket alkalmazták, ők jobban illettek a karakterekhez (főleg Spike szinkronhangja zavart).

Hát ez sajnos nem volt az igazi. A jumpscare-eken kívül egyáltalán nem működött, a színészi játék néhol bántóan gyenge, a két idősíkon haladó sztori pedig nagy kunszt, bár a végén csavartak rajta egyet.

James Gunn elég merészen nyúlt ehhez a témához, többnyire szórakoztató, látványos, és mindenképp emlékezetesebb a 2016-os filmnél. Nekem sajnos olykor elképesztően sok és nagyon random volt, hol működött, hol pedig fárasztott. Nem volt rossz, de jobbat vártam.