Egynek jó volt, másfél óráig lekötött, sőt szórakoztatott, de még egyszer mégse nézném meg. Vannak benne ötletes dolgok, de hasonló kategóriában a You're Next jobban tetszett, számomra az sokkolóbb, hatásosabb volt.
Hangulatos horror remekül összeválogatott gyerekszínészekkel, bár szerintem egy kicsit a Stranger Things hype-ot lovagolta meg a 80-as évekbeli miliővel. A sok hatásos horrorjelenet ellenére kicsit sok a jumpscare, a személyes dráma bemutatása az egyes szereplők esetében jobban sikerült.
Eredeti vígjáték a "baromkodós" fajtából. Ennyi sík hülye karaktert egy filmben ritkán látni, és ez szórakoztató. Will Ferrell és Steve Carell szuperek. Általában a vígjátékoknak színvonalas a magyar szinkronja, viszont Kautzky Armand nem volt jó hang Ferrellnek (azért, mert valaki bajuszos, nem kell automatikusan neki adni), teljesen más a temperamentuma. Mindenképp eredeti nyelven nézendő.
Én az első résztől sem voltam elájulva, bár egy korrekt és hangulatos horrornak tartottam. A második fejezetből éppen az első film legjobb pontja hiányzik: a gyerekek. Igen, flashbackek erejéig ők is szerepelnek, azonban a felnőtt verziójuk esetében sokkal kevésbé működik a kémia, nem is annyira jó karakterek (bár Bill Hader remeklésével Richie itt is ellopja a show-t). Az effektek minősége is nagyon változó, vannak elképesztően jól kinéző képsorok, 1-2 esetben viszont nagyon durván látszik a CGI.
Amellett, hogy egy remek dramedy, a kínai kultúráról és mentalitásról kapott kép miatt is érdekes. A főszereplő Akwafina megérdemelten kapta a sok elismerést, a nagyi pedig egy cukorfalat.
Jó volt az első 10 perce, azonban sajnos hamar sablonossá vált, és egy olcsó Alien/Life/Háborgó mélység klón lett. Szépen volt felvéve, meg lehetett nézni, de semmi újat nem tudott mutatni. A karakterek jobbá tehették volna, de nem voltak túl mélyek (T. J. Miller pedig egyenesen idegesített).
Nagyon érdekes és egyedi történet Casey Afflecktől. Igen, tény, hogy lassú a tempója, de egy ilyen sztori esetében ez egyáltalán nem hátrány. Az Affleck filmbeli gyermekét alakító Anna Pniowsky is jó választás volt. Az utolsó félóra pedig egyszerre izgalmas és érzelmes.
Pofás kis detektívsztori kerekedett belőle, ezzel meg tudott lepni, mert mindenféle előzetes ismeret nélkül néztem meg. A két főszereplő szerethető és jó párost alkot, a humor is rendben volt. Ami fura volt számomra, hogy bár megvannak benne a tipikusan kisgyerekeknek szánt "cukiságok", mégis sokkal felnőttesebb a témája az átlag animációs filmekhez képest. Épp emiatt nagyon kicsiknek nem ajánlanám.
Aranyos kis film, nem egy eget rengető alkotás, de teljesen nézhető. Leginkább William H. Macy (szegény ismét a tőle megszokott "lúzer" szerepben) és Alec Baldwin alakítása miatt érdemes megnézni.
Akárcsak egy másik Liam Neeson film, az Ismeretlen férfi esetében, az eleinte jónak ígérkező történet a végére elfogyott, lapossá és sablonossá vált. Számomra közepes.
Ugyan Soderbergh kissé hollywoodira vette a figurát ezzel a sztorival, de ettől függetlenül hatásos és jó történet. Jó Julia Robertst nem a tőle megszokott szerepben látni, és Albert Finney is szuper.
Jobbra számítottam, bár egyszer meg lehetett nézni. A téma ellenére a film sajnos hamar egy tucat tinikomédiává züllik. Vannak benne aranyos jelenetek, de a humora többnyire gyenge.
Szép és lírai filmet készített Sean Penn, talán már túlságosan is, olykor az volt az érzésem, hogy a történetmesélés rovására ment a sok elmélkedés. Emellett kicsit hosszabb is volt a kelleténél, ezért nálam egy gyenge 4 csillagot ér.
Bár Wes Anderson első nagyjátékfilmje, már itt is szembeötlőek a rendezőtől megszokott stílusjegyek, ugyan még jóval kisebb költségvetéssel (a kamerabeállítások, a sajátos humor). Az erényei ellenére kissé infantilisnak és kidolgozatlannak éreztem. Alapvetően nem kedvelem Owen Wilsont, de ebben a filmben remekelt, messze az ő karaktere/alakítása volt a legjobb.
Botegyszerű történet, remek hangulat Aki kidolgozott történetet vár, az csalódni fog, ellenben remek a film atmoszférája. Tele van feszült jelenettel, mégis alapvetően lassú folyású, nem pörgős darab. Guy Pearce és Robert Pattinson pedig egyaránt kiválóan alakítanak.
Tök jó az alapvetés a fegyver utáni hajszával, és van benne 1-2 ötletes jelenet, ugyanakkor elég buta a forgatókönyve. Például a John Wayne rajongó orosz maffiózó karaktere olyan volt, mint valami rossz karikatúra. Emellett van benne két teljesen felesleges szál, ami csak a játékidőt növeli, de a történethez semmit sem ad hozzá (a nagy darab strici és a furcsa házaspár). Jobbat tett volna neki, ha félórával rövidebb, de a fő szálra összpontosít.
Nem egy pörgős darab, olykor a hangulata is nyomasztó, de nagyon életszagú az egész. Kenneth Lonergantől eddig a Számíthatsz rám című drámát láttam, aminek ugyanez volt az erőssége, látszik, hogy az író/rendező a karakterekre helyezi a legnagyobb hangsúlyt. A párbeszédek természetesnek hatnak, főleg Lee és Patrick között, Casey Affleck és Lucas Hedges pedig remekül alakítanak.
73 Aki bújt (2019)