Egy fokkal jobb és értékelhetőbb a Walkernél, és van némi mondanivalója is. Akkoriban népszerű és jó sorozat volt, a mai felhozatalban azonban már nem állná meg a helyét.
Csak azért bocsátok meg magamnak, amiért szerettem ezt a filmet, mert kb. 7-8 éves lehettem. A videojátékok sem akkor, sem most nem tudtak összerakni egy épkézláb, önmagában is értékelhető filmet.
Alulértékelt Nem túl látványos, nem túl monumentális, de nem is akar sok lenni. A lecsúszott Nic Cage könnyen megbirkózik a nem túl bonyolult és kifinomult szereppel. Sokan már csak miatta lehúznak egy adott filmet, bár igaz, ami igaz, ilyen mélyrepülést még nem látott Hollywood. A filmben kb. minden kisköltségvetésű (beleértve a sztorit is, bár az nem feltétlen pénz kérdése.) Semmi újat nem mutat, de számomra mégis meg volt az a tipikus B-kategória plusz, már ha van ilyen. Akárki akármit mond, nem tudom közepes vagy gyenge filmként kezelni, sokkal jobban tetszett, mint az ugyanabban az évben debütált Jeremy Renner-féle boszorkányvadász film.
Tipikus The Rock film. Máshogy nem tudom elképzelni a színészt, mint aki minden szerepre azonnal igent mond. Kedvelem, de a filmjeinek többsége kuka. Nulla sztori, de elfogadható látványvilág és tiniknek szóló történet.
Talán nem lett a fantasyk megváltója és nem tett le mérföldkőnek számító névjegyet, de mindenképpen maradandót és emlékezeteset hozott. Látványos, sokszínű és kalandos.
Megszállottan látni akartam ezt a filmet, de mikor elém került, kicsit csalódnom kellett. Bár nem volt rossz , de jóval többet vártam tőle. Egyébiránt jó film, de rengeteg a vontatott és felesleges jelenet, ami ok nélkül megnyújtja a játékidőt. Nincs bajom a hosszú filmekkel, ha tartalmas a játékidő, de ez a plusz tartalom néha csak érdektelen üresség.
Az Artúr mondakör legreálisabb és legépkézlábabb feldolgozása. Nagyszerű zene, félig-meddig valós események. Bár a szerződéses "rabszolgalovag" feldolgozás nekem kicsit új volt, de szerencsére ez is a film javára vált.
Nem tudom rossz filmként elkönyvelni, de néha erősen unalomba fullad és vontatottnak hat. A két kapitány közti csata igencsak tetszett, ahogyan a végső csel is elmés húzás volt az írók részéről. Nem a film hossza a negatívum, hanem az, hogy a játékidő nem minden esetben telik hasznosan.
A film akkor is 5*-ot érdemelne, ha nem fedné a valóságot, de mivel igaz történet alapján készült, így nem is kétséges. Végre egy Közel-Keleten játszódó amerikai háborús film, ami pozitív karakterként mutat be iszlám vallású embereket.
Jól összerakott, élvezhető és vagány háborúsfilm. Vannak negatívumai, mint például a szokásos filmes sablonok és a befejezés, vagy az, ahogyan leszednek egy tigristankot, de mivel nem vagyok történész, ez sem zavar. A hibákért pedig Brad Pitt alakítása mindent kárpótol.
Letaglózó, megrázó, megható, zseniális. Így tudom jellemezni, többet nem írnék róla, meg kell nézni és bizonyságot nyer a kifogástalan és kegyetlen minőség.
Meglepően jó film. Különböző kultúrák és népek szokásai, hagyományai kerülnek bemutatásra. A régi, lovagias nemességgel vagy inkább valami többel rendelkező, feudális körülmények közt élő, hagyományőrző szamurájok az újkor változásai ellen, amelyek egy olyan országba is eljutotnak, mint Japán. Bámulatos film, bár Tom Cruise még a körülményekhez képest is kilóg a szamurájok közül, de nem válik a film rovására. Azon kevés filmjei közé tartozik, ami tetszik és karakterként is kivívta a tiszteletemet.
Nemcsak a regény, de a film is monumentális és fenomenális. Tökéletes, klasszikus darab. A zene fantasztikus, a szereposztás parádés, a legjobb talán Magua, Csingacsguk és Unkasz karaktere. A helyszínek festői szépségűek, az ember szeme csak káprázik, s személy szerint néha a szívem fáj az indiánokért, valamilyen okból kifolyólag érzékenyen érint a téma, és talán kicsit elfogult vagyok a filmmel kapcsolatban.
Tökös klasszikus. Charles Bronson kiválóan hozza a csendes, mogorva, tiszta lelkiismeretű keménygyereket, azaz gyakorlatilag saját magát. A film a mai napig megállja a helyét a maga nemében, sőt még kicsivel több is annál.
Nem az a háború borzalmait bemutató, mély gondolatokat szántó film, inkább az a Michael Bay féle látványra és robbanások végeláthatatlan sorára alapoz. Bár igaz történet. Na, ezt fogta Bay, és a saját stílusában összerakta ezt a filmet, ámde ebben az esetben el kell mondjam, nem is baj, hogy az ő kezébe került. A sztori, bár megtörtént eseményeken alapul, nem elég tartalmas ahhoz, hogy egy mély érzelmekkel rendelkező film készüljön belőle, de ebben a stílusban élvezhető maradt, annak ellenére, hogy gyakorlatilag az ostromon kívűl semmi sem történik. Egyszóval ez egy igazán remek háborús film, azoknak is, akik nem szeretik a témát vagy lefárasztják a háborúellenes háborúsfilmek.
Hippik, LSD, háborúellenesség. Igazi életérzés a film. Gyakorlatilag az egész a szórakozásról és a hippik kivűlállóságáról szól, amit sajnos félbevág egy felesleges és "véletlenül" bekövetkezett halál. Mikor először láttam, kicsit letaglózó volt, annak ellenére, hogy konkrétan meg sem jeleníti a háborút , hanem csak a következményei egy kis darabját.
Más, mint az amerikai paródiafilmek, ezáltál más a hangulata is. Egyfajta sportanime paródiáként tudnám a leginkább jellemezni annak ellenére, hogy maga a fim kínai. Szerencsére még a komoly pillanatokat semmi veszi komolyan, a poénok legtöbbje tényleg ül, mindig akkor jön, amikor kellene, a futballmeccsek eltúlzott gagyisága pedig megadja azt a debil hangulatot, amitől élvezhető lesz az egész.
Hiába telt el több, mint 20 év, a filmnek még mindig helye van a legkiválóbb akciófilmek dobogóján. Elsőosztályú szereposztás, igényes cselekmény, kiváló karakterek. Halhatatlan darab.
77 A harc törvénye (1998)