Tiszta románc (1993) Férjem kiváló választása volt ez az ízig vérig Tarantino rendezés, sok vérrel, tölténnyel, bunyóval, droggal és pénzzel. Ha nem tudom, hogy ő rendezte, akkor se tartott volna sokáig kitalálni. Nem láttam még olyan rendezést tőle, amelyben ennyire mély a szerelmi szál, amelynek az ábrázolása ugyanolyan nyers, mint a film maga. Christian Slater, Patricia Arquette és Gary Oldman elképesztőt alakít a filmben. Ami viszont megdöbbentett, a filmzene. Annyival többet vártam volna, de ettől eltekintve szuper film, és biztos hogy többször meg fogjuk nézni.
Casper (1995) Imádom ezt a filmet. Vicces, látványos, szívet melengető és nagyon kedves, kb. 20 éve láttam utoljára, de most ugyan olyan szórakoztató volt újra nézni. Christina Ricci nagyszerű ebben a filmben is.
Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori (2022) Nagy divatja van a sorozatgyilkosok hypolásának és a tucatsorozatok gyártásának az életükből. Borzasztóan zavar, hogy sztárokat csinálnak a társadalom legmegvetendőbb karaktereiből és motiválják a céltalannak született embereket arra , hogy így váljanak híressé, aztán csodálkoznak az iskolai lövöldözéseken. Mindegy, nem folytatom a puffogást. Ezek ellenére a film legmeghatározóbb pozitívuma a rendkívül eltalált és hiteles hangulat, amely az egész sorozatot végigkíséri. Sem a történet, sem a színészi játék nem kiemelkedő, ezzel szemben a rendezés lebilincselő és izgalmas, az elsőtől az utolsó percig.
Godzilla (1998) Imádom ezt a filmet! Moziban láttam még gyermekkoromban, de mit sem vesztett a varázsából. Izgalmas, pörgős, nagyszerű alakításokkal, szuper filmzenével. Nincsenek benne gagyi trükkök és megoldások, így még felnőtt fejjel is nagy rajongással nézem ezt a nagyszerű művet.
A csörgőkígyó (2019) Tényleg egy nagyon gyenge rendezés. Vontatott, idegesítő, iszonyú gyenge alakítások, vacak. Ami a mentségére szól, hogy az alapötlet nem rossz és a karakterek is izgalmasak lennének, ha jól formálják meg őket, a látványvilág és a tájak gyönyörűek. Ezen kívül mást nem tudtam értékelni a filmben, így újra biztosan nem nézem meg.
Közel a horizonthoz (2019) Vegyes érzelmekkel maradtam a film után a tv előtt. Egyrészt egy nagyon megrázó alaptörténetet láthattam több, szó szerint gyomorforgató résszel, amihez viszont egy sorozat hiteltelen rendezési elem társult. Nekem ez az erős kettősség nehezen emészthető, nagyon mély dráma és csillogó szemű tini makramé, halálos betegség de fancy modellkedés meg boxolás . Szóval nem tudom, nekem nem jött át.
A Bridgerton család (2020) Kellemesen csalódtam ebben a sorozatban, mert bár az előítéleteimben egy bárgyú szerelmes filmre számítottam tiniknek, valójában egy szemet gyönyörködtetően megrendezett vígjátékot nézhettem meg. Kedvelhető szereplők, aranyos történet, briliáns filmzene, amit a filmtől függetlenül is szívesen hallgatok. Nagyon igényes munka.
A cigánytábor az égbe megy (1976) Autentikus, elragadó hangulatú, különleges film. Elég sokáig gondolkodtam rajta a megnézést követően, mert számomra nem mindig volt tisztán értelmezhető a cselekmény. Azt gondolom, ez a mű bonyolultsága miatt művészfilm kategóriába hajlik, és nem a szépséges jelmezek, a viharos karakterek és az egyedi hangzásvilágú cigány dalok miatt. Egyébként kedves érzéseket keltenek a nagyon tipikus karakterek. Például a cigánytábor bolondja nekem nagyon szimpatikus volt. A film tele van szenvedéllyel és őrülettel, hiszem, hogy hitelesen jeleníti meg a cigányság szabadságvágyát és lobbanékony életstílusát.
Senki (2021) Viszonylag kevés feszültséglevezető filmet láttam életemben, ez talán az egyik legjobb. Sötét humor, szerethető főszereplő, és az egész filmen átívelő, monoton elnyomottságból átforduló durva dühkitörés. Ezekben a művekben az a jó, hogy valahogy minden durva pofonnál a mi saját feszültségünk is csökken, közben nagyon jól szórakozunk. Tetszett.
Alkonyat: Hajnalhasadás - 2. rész (2012) A Twilight Saga utolsó része nagyon erősre sikeredett, nagyszerű a megjelenítése a más törzsekből származó vámpíroknak, izgalmas fordulatok, gyönyörű tájak, válogatott zenék. Az egyik legjobban sikerült rész. Én javaslom a stílus kedvelőinek, hogy időről időre nézzék egyben a sorozatot.
Alkonyat: Hajnalhasadás - 1. rész (2011) A Twilight Saga sorozat egyik nem kiemelkedő része, amelyben megfogan a főszereplő szerelmes pár kislánya. Bár maga a film rendezése nem rossz, ahogy a színészi játék, a zenék és a helyszínek sem, nem lehet elmenni amellett a végtelenül elbaltázott tény mellett, hogy a filmben végig várt kisbaba megjelenítése katasztrofális. Én nem tudom felfogni, mi szükség volt egy animált babára, egy aranyos élő baba helyett, épp elég fantasyelem van a filmben, erre már semmi szükség nem volt. Komolytalan.
Alkonyat: Napfogyatkozás (2010) A Twilight Saga 3. része, amelyben a kialakult konfliktus és feszültség fokozódik tovább, rendezés szempontjából nem érzem túl erősnek a filmet, és engem rettenetesen zavar az egyik színész lecserélése is. A főszereplők, a filmzene és az alaptörténet miatt nem rossz film, de a sorozatnak nem erős epizódja.
Alkonyat: Újhold (2009) A Twilight Saga sorozat része, aminek központjában Bella és Jacob baráti kapcsolata áll, nekem legkevésbé tartozik a kedvenceim közé a sorozaton belül.
A zenék ebben a részben is nagyon el vannak találva, és a színészek, ahogyan az első részben is, jól alakítják a nekik szánt szerepet. Ez a rész szomorú, az egész résznek van egy elég nyomasztó hangulata. A Vámpírok vezetősége, a Volturi nincs elég szépen kidolgozva, ez pedig nekem végig zavaró volt az ezt követő részekben is.
Alkonyat (2008) A Twilight Saga könyvsorozatból nem véletlenül lett egy nagyon sikeres filmsorozat, az írónő egyrészt nagyon eltalálta azt a témakört, amivel a fiatalokat meg lehet fogni, illetve nagyon kifinomultan dolgozta ki a történet részeit. A célközönség a tizenévesek korcsoportja, de a film szép rendezése miatt és a szuper zenék miatt a felnőtt korcsoportnak is nézhető, élvezhető. (Gyerekeknek nem! A film sok ijesztő, hirtelen jelenetet tartalmaz.)
Ahogy írtam, nagyon szép tájakon, művészi beállításokkal elevenedik meg a szerelmi történet, amelyhez a szomorkás, melankolikus Kristen Stewart jó választás volt, ahogyan a mélabús Robert Pattinson is. A film bővelkedik fordulatokban és izgalmas részekben... több»
Könyörtelenek (2003) A filmet akkor néztem meg, amikor kimondottan az iskolai zaklatás témaköre érdekelt, ez a film éppen a témába vágott, és rendkívül pontosan eltalálta azt a szintet, ami hitelesen mutatja be a kegyetlenséget és az iskolai túlkapásokat, túlzások nélkül. A rideg hangulat mellett végtelenül szomorú, amit látunk. Ha nekem kellett volna címet adni a filmnek, én az "Erőszak erőszakot szül" címet adtam volna. Visszataszító karakterek, szemellenzős iskolavezetés, fojtogató igazságtalanságok, borzalmas otthoni környezet, amelynek a biztonságot kellene nyújtania, talán ezek a jellemzők adják meg a film mélységeit, amelyet a színészi játék precízen jelenít meg. Jó választás, de nem egy könnyű film.
A szerelem íze (2021) Nem tudom, mi volt az alkotó elképzelése, próbáltam kiragadni valamit mint mondandó, de addig jutottam, hogy szép ételeket mutatnak, talán ez valamiféle "életérzés" kedvjavító film akarhat lenni, de ebben sem vagyok biztos. Végig olyan érzésem volt, mintha egy katalógust nézegetnék, amiben mozognak a képek. Szétbotoxolt, kifejezéstelen arcok, kínos, erőltetett mosoly, 0 filmzene, 0 cselekmény. Ami itt az ajánlóban van, se jött át nekem, hol volt itt dúsgazdag munkaadó? Egy karrierista nő szédelgett itt összevissza, folyton tökéletesen belőtt hajjal meg sminkkel, és kerülgette egy meghatározhatatlan korú pali (őszintén azt vártam, hogy egyszer csak kiderül, hogy ez egy sorozatgyilkos). Nem ér... több»
A hullám (2008) Középiskolai zaklatásokkal kapcsolatos filmeket gondoltam kigyűjteni, de A hullám teljesen mást képviselt. Igazi megrázó dráma, amely közelebb hozza a hitleri Németországban történt események, emberi és érzelmi hátterét a nézőhöz egy modernkori eseménysorozaton keresztül. Mit jelent tartozni valakikhez? Mit jelent, ha végre életemben először számítok és számítanak rám? Mennyire válhatunk függővé a hovatartozás érzéséhez? Lehet-e fanatikus egy jóformán gyermeki érettségű ember? Súlyos kérdéseket taglal a film, amely ugyan a látvány és a rendezés szemszögéből nem kiemelkedő, de olyan történetet taglal, amely a képernyőhöz szegezi a nézőt.
Whiplash (2014) Lélegzetelállító mestermű a művészetről, a kitartásról, a tehetségről. Őrületes alakítások, magával ragadó hangulat, többször nézős, mert imádtam.
Keresés (2018) Szenzációs rendezésű film, mögötte egy rendkívül aktuális, izgalmas történettel, több logikai csavarral.
Minden középiskolában kötelezővé tenném, mert nagyon fontos lenne az online tér szemfényvesztéséről a fiatalokkal beszélni. A remek színészi játék miatt végigizgulhatjuk a filmet, nagyszerű az apa és a nyomozónő alakítása is. Régen láttam olyan filmet, ami ennyire a képernyőhöz szegezett, szuper!!!
Tolkien (2019) Többszöri nekifutásra néztem meg a filmet, aminek legpozitívabb pontja a filmzenéje volt, az pedig vitathatatlanul csodás.
Ez egy életrajzi film, így a történetet kritizálni nincs sok értelme, örülök, hogy nem abba a világba születtem, ahol a nagy férfiak tanultak és szárnyaltak, körülöttük forgott az univerzum is, aztán a háborúban halomra lőtték őket.
A Gyűrűk urát nagyon szeretem, rongyosra néztem, mestermű, és érdekes volt az alkotó életútjába ilyen formában betekinteni. Ezt a filmet most, hogy végignéztem, nem nézem többször, a lényeget értettem, nem egy fenomenális élmény a rendezés, a zenéjét meg külön is meg tudom hallgatni.
72 Tiszta románc (1993)
Férjem kiváló választása volt ez az ízig vérig Tarantino rendezés, sok vérrel, tölténnyel, bunyóval, droggal és pénzzel. Ha nem tudom, hogy ő rendezte, akkor se tartott volna sokáig kitalálni. Nem láttam még olyan rendezést tőle, amelyben ennyire mély a szerelmi szál, amelynek az ábrázolása ugyanolyan nyers, mint a film maga. Christian Slater, Patricia Arquette és Gary Oldman elképesztőt alakít a filmben. Ami viszont megdöbbentett, a filmzene. Annyival többet vártam volna, de ettől eltekintve szuper film, és biztos hogy többször meg fogjuk nézni.