Izgalmas, de a franchise egészében nem tartozik az élmezőnybe Fede Alvarez nem tudta meghaladni a nagy elődöket (köztük David Finchert), akik az eddigi legjobb Alien-részeket készítették, de így is látványosan izgalmas dolgot tett le sz asztalra. A Romulus jól indul: kapunk logikus magyarázatot arra, hogy fiatal főhőseink miért keresik fel azt az elhagyott űrállomást, ahol hibernáló kapszulákat keresnek, de arctámadókat találnak. Beindul a horrorfaktor és az izgalmak sora. Picit Alien 4 áthallásos a vége, de összességében rendben van. Nálam 65-70%-os, viszont az Alien franchise egészében inkább közepes.
Egy jó ötletből elrontott sci-fi Az alapötlet ígéretesen indul, mert a 3 bolygóból álló civilizáció Földre indulása izgalmakat ígér. De rögtön agyon is vágja az egészet a folytatás: 400 év, míg ideérnek. Ezt nagy kár volt így elrontani, mert komolytalanná válik az egész. Mit számít, mit teszünk a jelenben, ha 400 év a következmények ideje? Mintha Bocskai István erdélyi fejedelem készülne Donald Trump elnökségére. A film is elrontott, tele logikai bukfencekkel. Nagy kár az egészért, mert egy jó sci-fire régóta várunk. Ez most nem jött össze.
Átélhető gladiátorküzdelmek a Colosseumban Három módon is értékelhető Ridley Scott új Gladiátor-filmje, ezek pedig a következők: először is a 2000-ben készült első részhez viszonyítva, másodszor: történelemhűsége alapján, és harmadszor: önmagában nézve, szórakoztató értékét vizsgálva. Vegyük sorban. Paul Mescal alakítása sajnos nem közelíti meg Russell Crowe szintjét, mert utóbbi szenvedélyes játékot nyújt. Az első résznek a sztorija, forgatókönyve és rendezése is jobb. Ebben tehát, vagyis az első szempontban a Gladiátor II csak közepes. A második szempontot nézve viszont szerintem jól teljesít, mert utánaolvasva, az alaptörténet karakterei valós történelmi figurák (Luciust kivéve), és nincs a filmben fajsúlyos történelmi hiba. Persz... több»
Senki sem állítja meg Stathamet Nekem bejött ez a senki sem tudja legyőzni típusú megközelítés, amihez még mindig a legjobb választás Jason Statham. Ezúttal egy érdekes sztori is jön a sok akcióhoz egy titokzatos amerikai kémszervezetről, a kaptárról, mely bár rossz filmes beidegződéseket hoz elő számunkra, most a jókat tömöríti, akik a szuperképességű méhészek (szuperkommandósok) révén őrködnek az amerikai demokrácia felett. Nekik még a CIA sem dirigál, embereik pedig annyira jók, hogy még a CIA igazgatója is tart tőlük. Pedig nagyon nem ártana, ha felkészülnének, mert az egykori kém-igazgató fiacskája most a célpontja az egyik méhésznek. Érdekes, hogy a főgonosz a mélynövésű Josh Hutcherson Az éhezők viadala-filmek Peetá... több»
Izgalmas, de a hihetőséggel vannak gondok Nem volna ez annyira rossz, csak kicsit a hihetőségre is adniuk kellett volna. A rendező, Marcus Adams egy B kategóriás filmeket készítő direktor, aki ezúttal a horror-akció felé kacsingat, de közepes a színvonal most is. A főszereplő Madalina Diana Ghenea román származású, nagyon dekoratív megjelenésű színésznő. Vele kezdődnek a hihetőségi gondok, mert valahogy nem tűnik olyannak, mint aki képes arra, hogy tök egyedül átvitorlázza a Karib-tengert, majd cápákat cselezzen ki, és leszámoljon egy drogbandával. Pedig a script ezt adja be nekünk. Vannak izgalmak azért, a cápák több szereplővel is végeznek, kapunk egy-két fordulatot is, és a végén az utolsó összecsapás közben drukkolhatunk a bombá... több»
Meglepően gyenge az Argylle még Vaughntól is Az elmúlt egy évben (pontosabban tavaly nyár óta) csupán két film volt, amiről kijöttem a vége előtt: a Barbie és az Argylle. Mindkét esetben a vége előtt 30-35 perccel távoztam angolosan a nézőtérről, mert egyszerűen úgy éreztem, hogy jobb dolgom is van annál, mint amit ezekkel a filmekkel töltök, és egyszerűen elfecsérelek az életemből minden percet, amit rájuk fordítok. Pedig az Argylle legalább jól kezdődik (a Barbie nem is kezdődik, és nem is folytatódik jól), hiszen rögtön az első 10 percben kapunk egy klassz üldözéses jelenetet, illetve egy táncot Dua Lipával. Utána viszont leül az egész, és lent is marad. Láthatunk egy halvány sztorit egy dundi regényíró nővel, akiről beadják, hogy a... több»
Jól indul, de végül gyengécske lesz Nagyon jól indul a film: az Oscar Isaac karakrere által összeterelt kis csapat (ami korábbi kommandósokból áll egy baráti kört alkotva) ígéretes sztorira és színvonalas akciókra ad reményt. Ám a film közepétől átvált az egész egy gyengézésbe. Amikor az ötfős csoport sikeresen végrehajtja bevetését Brazíliában (kinyírva egy drogmaffiavezért, és elrabolva pénzét) felcsillan a végső siker esélye. Ám elesik a csapat lelke, és onnantól demotiváltakká válva ráhagynak mindent. Elrontják az egészet. A forgatókönyv és sztori miatt közepes nálam.
Remek rendezés és nagy alakítások a Semmelweis című drámában Nem voltunk elkényeztetve jó magyar filmekkel az utóbbi években, főleg a történelmi jellegű alkotások terén. A Hadik például nagyon gyengére sikerült mind látványban, mind pedig alakítások (és rendezés) terén. Ám az év vége helyrehozta a hiányérzetünket, mert a hazai mozikba került Koltai Lajos életrajzi drámája, a Semmelweis, mely végre egy komoly színvonalú alkotás lett. A reformkor és szabadságharc korában szülészként dolgozó magyar orvos 1847-ben felfedezte a gyermekágyi láz okát, amellyel kismamák ezreit mentette meg. Nagyon fiatalon, alig 29 évesen ébredt rá arra, hogy a boncolásokat vezető orvosok maguk fertőzik meg a szülésre érkező anyákat azzal, hogy kezükön viszik át a kórokozókat... több»
Fordulatos, látványos, kemény Peter Berg és Mark Wahlberg nagyon odatették szerintem ezt a filmet, amihez ráadásnak beszervezték még korunk Bruce Lee harcművészét is, Iko Uwaist. Hármójuk produkciója pedig nem is lehet más, mint látványos izgalom-özön, tele remek üldözéses jelenettel. A kezdetektől félrevezeti a nézőt a script, és csak a legvégén jövünk rá arra, hogy miről is van szó valójában. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljesen értem a legvégső összefüggést (bár ez biztos az én hibám), a sok akció miatt így is élveztem végig a filmet. Még másodjára is, amikor tegnap újranéztem. Nálam megérdemli a Berg–Wahlberg–Uwais trió a 4 csillagot (a 80%-os értékelést). Jobb akkor lehetett volna, ha kicsit érthetőbbé teszik a ... több»
Néhány szereplős gondolatébresztés Alex Garland rendező nagyot ment ezzel a filmmel, mely annyira divatos témát boncolgat a mesterséges intelligencia és értelem mibenlétét feszegetve. Alicia Vikander és Oscar Isaac pedig tényleg színvonalas alakításokat nyújtanak. Egy 4 szereplős kamaradarab a végeredmény sok gondolkodnivalóval, kevés akcióval és minimális látványvilággal. Az ember elagyal azon, hogy egyszer tényleg eljutunk-e majd oda, hogy mesterséges emberekkel osztjuk meg érzéseinket? Deus ex machina, vagyis isten a gépből? Lehet emberszerű, amit mesterségesen teremtünk? A film 3 csillagos nálam.
A zombis filmek közt az első 10-ben Cillian Murphy az Oppenheimerrel bizonyította be, hogy különleges tehetség, de már 20 évvel korábban, ezzel a filmmel felhelyezte magát a sztárok tablójára. A 28 nappal később egy izgalmas zombis mozi, mely nálam TOP színvonalas a saját kategóriájában. Jók a karakterek, és hihető a sztori is (már zombis viszonylatban), hisz a rendezés nem akarja szörnyekkel túltolni az egészet, ahogyan ezt látjuk hasonló alkotásoknál. Izgulunk a kis csapatért, mely a zombik uralta nagyvárosból menekül vidékre. Értékelés: 4 csillag.
Félrement a többihez képest John Wick egy filmtörténeti jelenség, afféle külön műfaj, ahol teljesen más szabályok működnek, mint más filmekben. Hősünk, John Wick egy bérgyilkos, aki egy rejtett világhoz tartozik, egy közeghez, ahol külön törvények uralkodnak. Van felső kör, van a Continental, vannak bérgyilkosok és klánok. Wick egy fehérorosz fickó, aki tökélyre fejlesztette a közelharcot és a pisztollyal való küzdelmet. Van stílusa (mindig elegáns), és van hírneve. A legelső részben megismerjük adottságait, a másodikban kiderül a felső kör ereje, a harmadikban pedig szembeszáll az egész szervezettel. A kedvencem a második, utána az első, majd a harmadik. A legújabb azonban félrement a túl sok gagyiságon, a vak fickó k... több»
Megvettem Igazából nekem bejött ez az egész, a folyamatos akciókkal és temérdek látvánnyal. Jók a vízalatti jelenetek, tetszettek a kétéltű lények, és nekem élvezetes volt az is, hogy egyszerre harcoltak a rossz fiúkkal, a megekkel és az óriáspolippal, illetve a vízből kimászó krokodilszörnyekkel. Ezt már nehéz lett volna fokozni. Jason Statham és Cliff Curtis is jók nagyon. Az egész egy nagy látvány és akció-orgia. Melissanthi Mahut pedig (a görög származású színésznő, aki végig együtt akciózik Stathammel) kellemes meglepetés, egyértelműen jól játszik. Bejövősek a helyszínek is, a gyönyörű trópusi óceánpartok. A megekkel való jetskizés pedig egyenesen zseniális. Másodszor megnézve is jó film, bár csa... több»
A látvány megvan, az értelmes sztori hibádzik csak Igazából nem lenne ez rossz, ha kicsit alaposabban átgondolják a sztorit. Elsiették a dolgot, vagy olyanra bízták a megírását, aki maga sem tudta, mit akar kihozni belőle. A látvány például jó, és az alakítások sem rosszak. Minden klappol, csak a történet zagyva picit. Ha például valóban szerepelne benne a mesterséges intelligencia, és eldöntenék, hogy jó vagy rossz, az sokat javított volna a tisztánlátáson. Mint ahogyan az is, ha a robotok hihetőbbek: például nem öregszenek, köhögnek (tüdő hiányában ugyebár), nem dohányoznak, alkoholizálnak (részegen, mintha a csipjeikre hatna az alkohol), és nem lennének tele több emberi tulajdonsággal, mint maguk az emberek. Meg persze az sem ártott volna... több»
Nem tipikus tucat akcióözön Egy nagyon jól összerakott, többször nézős izgalmas akciófilm, melyben Liam Neeson teljes hitelességgel alakítja a farmjára visszavonult egykori katonát, akit bár megtört felesége halála és az eladósodottság, mégis megmenti a kezére bízott kis mexikói menekültet. Egy nagyon is emberi történet, mely végre nem egy tucat akciófilm, hanem valódi sztori érzelmekkel. Nagyon tetszett másodszor is a napokban. Bár itt és máshol is sokan lehúzták Az oltalmazót, egyáltalán nem rossz film. Van stílusa, hangulata, mondanivalója és értelme az alaptörténetének, amelyek miatt helyből több és jobb, mint napjainkban egy tipikus csihi-puhi akciófilm. Neeson már idős benne, de még mindig karizmatikus, és erős a... több»
Inkább fantasy, nincs köze a történelemhez Nagyon szeretem a történelmi filmeket, de az I. E. 10 000 sajnos nem az. A Krisztus előtti 10 ezres esztendő még bőven az őskor (az írás megjelenéséig) és a neolitikum kora. Még 3 ezer évre vagyunk az első piramisok megjelenésétől, de már messze túl a dínókon és kardfogú tigriseken. Márpedig a filmben mindkettő szerepel. Ugyanakkor mint fantasy, működni tud a sztori, mert izgalmas és látványos szerintem. Ha a hitelességre is figyelnek négy csillagos lehetne, így inkább közepes színvonalat képvisel sajnos. Három csillag.
Döbbenetesen vacak, 80-as IQ felettieknek nézhetetlen Nem túl sok film van, amiről a vége előtt kijöttem, de a Barbie ezen filmek közé tartozik. A 114 perces játékidőből pont 90-et bírtam ki, aztán kijöttem a moziból. Egyszerűen annyira vacak, olcsó és debil az egész, hogy nézhetetlen kategória. Persze olvastam olyan véleményeket, hogy a női-férfi szerepeket, a genderizmust ábrázolja. és a feminizmust népszerűsíti, groteszk tükröt tartva a férfiuralom (patriarchátus) elé, de szerintem ezek konspiratív belemagyarázások csupán. Egyszerűen inkább arról van szó, hogy a kedves rendezőnő arról akar meggyőzni bennünket, hogy a férfiak feleslegesek. Nem voltam erre vevő.
Iszonyúan vontatott és nyomasztó film Iszonyúan vontatott, borzalmasan hosszú (3 órás), és nagyon vontatott film az Oppenheimer. Csak a barátnőm unszolására ültem be rá (alig bírt rábeszélni), mert valahogy soha nem szerettem Nolan stílusát: a Dunkirk fülsértő hangeffektjei idegesítettek, a Csillagok között lehangoló jellege és a Tenet összevisszasága pedig nagyon eltántorított Nolan filmjeitől. Mégis bevállaltam, de meg is bántam. Az egész Oppenheimer filmből süt az koncepciótlanság. Voltaképp egy katyvasz, egyszerre lassú és ide-oda csapongó. Biztosan sokan művészetnek hiszik ezt, de szerintem nem az. Pedig láthatóan nagyon nagy durranásnak lett szánva, mert telepakolták sztárokkal – mint Matt Damon, Kenneth Branagh, Robert Do... több»
Még paródiának is gagyi, bár nem nevezhető annak Bírom, hogy az ilyen félrement dolgoknál, hogy a fő mentség mindig: "valójában ez egy paródia volt". Bájos. Ha bejön a film a nézőknek, akkor tudatos thrillernek csináltuk, ha meg nem jön be: bocsi, de hát ez egy paródiának volt szánva. A gáz az, hogy ez a film egyiknek sem jó. Paródiához túlságosan komolyan veszi önmagát, thrillernek, kriminek, esetleg horrornak meg ultragyenge. A legtöbb jó, amit el lehet mondani róla, az az, hogy Kristen Bell megcsodálható fehérneműben és farmerban (mindkettőben nagyon jól mutat). De hát ez is csak férfitársaim számára jelent pozitív élményt. Értékelés: 25%.
Izgalmas thriller: Fuss Egy barátom ajánlotta ezt a filmet azzal, hogy egy nagyon feszült thriller, amely végig izgalmas. Gondoltam bevállalom egyik este és nem bántam meg. A Fuss (Run) valóban izgalmas és lendületes thriller, a műfaj tipikus jellemzőivel. Az indiai származású amerikai rendező, Aneesh Chaganty második filmje (rendezőként) kimondottan ígéretesnek mutatja a 31 éves direktort, akitől szerintem még sok jó thrillert kaphatunk. A főszerepben Sarah Paulson vonzó külseje dacára a frászt hozta rám, ami karakterét tekintve jó jel és azt mutatja, hogy a színésznő alkalmas a szerepre. Amit kicsit hiányoltam: az a látványosabb menekülések sora és egy markáns férfi karakter, aki heroikusabbá tehette volna az egé... több»
68 Alien: Romulus (2024)
Fede Alvarez nem tudta meghaladni a nagy elődöket (köztük David Finchert), akik az eddigi legjobb Alien-részeket készítették, de így is látványosan izgalmas dolgot tett le sz asztalra. A Romulus jól indul: kapunk logikus magyarázatot arra, hogy fiatal főhőseink miért keresik fel azt az elhagyott űrállomást, ahol hibernáló kapszulákat keresnek, de arctámadókat találnak. Beindul a horrorfaktor és az izgalmak sora. Picit Alien 4 áthallásos a vége, de összességében rendben van. Nálam 65-70%-os, viszont az Alien franchise egészében inkább közepes.