A tripla pókemberezés nem biztos, hogy javít A film klasszikus esete annak, hogy a több nem feltétlenül jobb is. Bár a rendező, Jon Watts és a script felvonultatják mind a három korábbi Pókembert - Tom Holland, Andrew Garfield, Tobey Maguire -, az alaptörténettel nem sok pluszt kapunk. A látványvilág persze emeli a végeredmény élvezeti értékét, az új élményanyagot nem kapjuk meg. Értékelésem: közepeske, 50%.
Az Escobar-sztori előzményfilmje Ez a 2017-es Tom Cruise mozi - melyet a szerintem zseniális rendező, Doug Liman készített - akkor válik igazán értelmezhetővé, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az Escobar-sztori előzményeit dolgozza fel a hírhedt drogbáró első repülőgépes beszállítójának történetét bemutatva. Tom Cruise ugyanis azt a valóságban is létező Barry Seal nevű amerikai pilótát alakítja, aki 1939 és 1986 közt élt és aki 1981-ben az éppen formálódó kolumbiai Medellín kartellt tette gazdaggá (és befolyásossá). Remek a téma felvezetése, jó a Seal magánéletét ábrázoló megközelítés és nagyot alakít Tom Cruise is, illetve a feleség szerepében a gyönyörű Sarah Wright. Ugyanakkor hiányos Escobar szervezetének bemutatása, Ju... több»
Székhez szegezett Nem tehettem ellene semmit, székhez szegezett ez a koreai őrültség, ami egy szürreális játékot vizionál, groteszk öldöklésekkel. Szinte egyetlen szuszra néztem végig az egész sorozatot, nem bírva abbahagyni az újabb és újabb, úgy emlékszem összesen 6 játék végigizgulását. Lekötött a dolog, abszurditása dacára. Értékelésem: 85%.
Aranyos, poénos, kedves Az alig 16 éves Millie Bobby Brown, akit első ránézésre csak egy Natalie Portman-hasonmásnak gondoltam, alaposan felforgatta a filmvilágot különleges alakításával, mely egy csapásra feltette őt az ismert színésznők hollywoodi térképére (bár a hölgy maga angol [és Spanyolországban született]). Az Enola Holmes egy bájos, poénos és kedves dráma, mely az ifjú színésznő lénye miatt nem is tűnik valódi drámának. Én nagyon élveztem ezt a furcsa filmet, elsősorban Brown kisasszony miatt. Értékelésem: 80%.
Elmaradt a nagy durranás A Netflix gigaköltségvetéssel nagy durranásnak szánta ezt a filmet, három sztár leszerződtetésével, de a nagy nézettség dacára inkább csak egy kis pukkanás lett a végeredmény. Jól mutatja ezt, a Rotten Tomatoes alig 35% -os értékelése, mely a kínosan gyenge kategóriát jelzi numerikus formában. Bár Dwayne Johnson nagy kedvencem, Gal Gadot pedig az egyik legkedveltebb filmes jelenség a számomra, magam sem tartom többre ezt a vicceskedő erőlködést 40%-nál. Sajnos gyengécske film, az akciók és poénok dacára is.
Halvány az első részhez képest A Venom nem a legnépszerűbb Marvel-karakter, de az első rész így is népszerű lett Tom Hardy elképesztően szórakoztató játéka miatt. Ugyanakkor a második rész még Woody Harrelsonnal megerősítve sem tud semmi újat mutatni, és csak halvány követője marad a nyitóepizódnak. Gyengécske a sztori, laposak az akciók és hiányzik az eredetiség is. Értékelésem zsenge 40%, jóindulattal.
Közepeske a Bond-szériában Az eddig elkészült 25 Bond-film több szempont alapján is rangsorolható (nekem volt szerencsém mindet látni), de akárhogyan is nézzük, a legújabb epizód a középmezőny aljára tehető csak fel. Bár érzelmesebb a figura, és a dekadens szexizmust valamiféle ragaszkodó szeretet váltja fel (ami egyébként stílusidegen Bond karakterétől), a gyengécske akciójelenetek nem ellensúlyozzák a sztori halvány színvonalát. Daniel Craig utolsó Bond-alakítása ráadásul magát a karaktert is elbúcsúztatja, ami megdöbbentően ostoba húzás a készítőktől. Értékelésem: 50%.
Nolan legjobb rendezése Az Inception egyértelműen Nolan legjobb rendezése, Leonardo DiCaprio és Joseph Gordon-Lewitt kitűnő alakításaival. Itt még Elliott Page nőként tündököl (ráadásul nem is rossz nőként), hiszen a filmet a nemrégiben lezajlott férfivá átoperálása előtt 11 évvel forgatták. Az Eredet alapsztorija annyira egyedi, hogy benne marad a nézőben. Az álomban lévő álom és azok szintjei a lelassuló idővel megmozgatják fantáziánkat, nem tehetünk róla. A Tenettel ellentétben (mely Nolan másik nagy rendezése) itt világosabb a történetvezetés, nincsenek logikai bukfencek és hihetőbb is minden. Remek akciójeleneteket és kidolgozott karaktereket kapunk. Az Inception a 2010 utáni filmtörténelem egyik legjobbja. Ér... több»
Érdekes film, belassult kivitelben Nagyon becsülöm és kedvelem, ha egy film egy komplett fantáziavilágot ad a néző számára, illetve ha ez az egész univerzum egy tehetséges regényíró munkájára, vagyis egy értékes alapműre épül. A Dűnére mindkettőre igaz, csupán a kivitelezés problémás. Villeneuve ugyanis egy kimondottan unalmas feldolgozást készített, lassú tempóval és elnagyolt karakterisztikával. Ugyanakkor a lassúság sokak számára egy melankolikus alaphangulatot ad, ami - el kell ismerni - jól passzol ehhez a világhoz. Az Arrakis bolygó elvarázsoló látványvilága és a lenyűgöző jelenetek sokasága akkor is elszórakoztatnak bennünket, ha amúgy nem ismerjük Frank Herbert 1965-ös regényét és a főbb karaktereket. Nekem legjobban ... több»
Szórakoztat és elgondolkodtat, pedig látványakció Bong Joon-ho dél-koreai rendező egy különleges filmet készített 2013-ban, a Snowpiercer forgatásainak befejeztével, mely eredeti műfajához és látványakció jellegéhez képest sokkal többet jelent és hordoz. A disztopikus alaphelyzettel - a Föld kihalt hómezővé válásával és az egyetlen túlélésre alkalmas hely megjelölésével (mely egy folyamatosan száguldó vonat) - a forgatókönyv olyan alapszituációt teremt, melyben a szerelvény egy modern társadalom szimbóluma. A diktatórikus körülmények egy torz jövőt mutatnak nekünk, ahol a reménytelen elnyomottak soha nem emelkedhetnek fel, azaz nem kerülhetnek a vonat elejébe. Ám mégis van remény: Curtis (Chris Evans) összefogja és megszervezi a kisemmizett... több»
A legjobb Die Hard-film Biztos akad, akit meglep, de nálam ez a negyedik epizód a legjobb Die Hard-rész, mely túlszárnyalja McClane hadnagy toronyházas, repülőtéri és New York-i kalandjait is a rosszfiúk ellen. A negyedik fejezet kicsit összetettebb sztori, ami nekem életszerűbb is (mint mondjuk kiiktatni egy nemzetközi repteret, dömperekkel ellopni egy bank aranyát és New York összes iskoláját átkutatni, különleges vegyi bombák után). A negyedik részben egy korábban a kormánynak dolgozó hacker, bizonyos Greg (Timothy Olyphant) próbál hatalmas pénzeket lenyúlni az USA pénzügyi rendszeréből (egy profi csapattal), de persze McClane (Bruce Willis) résen van, és egy ifjú számítógépes zsenivel, Matt-tel (Justin Long) me... több»
Áltudományos és gyengécske Érdekes ez az entrópia meg invertálás téma, amire a film épül és amiről nagyon keveset tudunk. Nekem kicsit áltudományos fantasydolognak tűnik, akárcsak az időutazás meg a jövőből érkező hétfejű sárkány. A filmjében Christopher Nolan beadja nekünk, hogy lehet visszafelé haladni a mozdulatokban, miközben mégis előrefelé haladnak az események. És mindehhez egy maszk kell, meg egy "átfordító gép". Bájos. Ezt leszámítva a film magában véve is nagyon gyengusz. A főgonosz Andrei Sator (Kenneth Branagh) kezében nincs valódi motiváció, az egész történetvezetés homályos, senki nem tudja, mire megy ki a játék, és hogy a Sator mögött álló rejtélyes erők kik és honnan származnak (jövőből, idegen civiliz... több»
Dzsungel - valódi események izgalmasan A film alapja egy 1981-es valódi történet, mely egy izraeli túrázó (Yossi Ghinsberg) dzsungelbeli eltévedését mutatja be és azt a küzdelmet, melyet három héten át folytatott a természettel a túléséért. Visszafogott a rendezés, mely ugyan nem megy rá a véres részletekre, de azért visszaadja az érzést amit egy ilyen reménytelen helyzet szül. Rengeteg izgalmas jelenetet kapunk és a legvégén már tényleg horrorisztikus az egész. Nekem összességében tetszett. Értékelésem erős 70 - 75 százalék, leginkább a főszereplő, Radcliffe miatt.
Préda - közepes szintű thriller Horrornak tűnik, de inkább thriller csupán, mégpedig közepes színvonalon. A krokodilok sokszor nagyon CGI látványt nyújtanak, a sztori is faék egyszerűségű és a rendezés is teljesen átlagos. Talán csak Kaya Scodelario "ugorja meg" a kiemelkedőnek mondhatót és néhány jelenet. A főszereplő hölgy ugyanis valóban hihető az apját kimenteni akaró, hurrikán elől menekülő, úszócsaj szerepében. (Nem beszélve arról, hogy mennyire csinos). Vannak a filmben gagyiságok is (mint hogy az agressziv krokodil szépen elúszik mellettünk, ha mozdulatlanul állunk a derékig érő vízben) és sok a túlzás is, de azért nézhető az egész. Nálam a fényképezés, Kaya kisasszony és az összességében izgslmas sztori miatt 60%-... több»
A Jumanji következő szintje némi visszaesés Óriási örömmel és jelentős várakozással ültem be a moziba megnézni a Jumanji legújabb, 2019-es részét, melynek eredeti címe: „Jumanji: The Next Level” (Jumanj: A következő szint). Az öröm és a várakozás is az előző, 2017-es epizód miatt alakult ki bennem, mert abban rengeteg humort, kalandot és eredetiséget kaptam két évvel ezelőtt.
Jake Kasdan 2017-ben átalakította és a modern időkre szabta ugyanis Joe Johnston 1995-ös Jumanji-világát, hiszen nem társasjátékba, hanem egy számítógépes programba helyezte a cselekményét (mely így értelmezhetőbb lett a „Z” generáció tagja számára). A két évvel ezelőtti fejezet Dwayne Johnson, Kevin Hart és Jack Black nagy „pillanata” volt, melyhez a gyönyörű é... több»
Látványos cyberpunk és manga Az Alita szerintem teremtett egy új műfaji besorolást, a "cyberpunk-manga" kategóriát. Sokaknak bejön, Japánban régóta van kultusza az ilyesminek. Rodrigez filmje voltaképp nem rossz, de lényegesen többet is ki lehetett volna hozni belőle. Sok a logikátlanság is a sztoriban, meg a kérdőjel. Ugyanakkor nagyon látványos, ez tagadhatatlan. Nálam erős 65%
Látványos és izgalmas, mi kell még? A Ragadozó városok látványos és izgalmas akciófilm, sőt még fantázia is van benne! Ugyan mi kellene még a jó szórakozáshoz? Nekem nagyon tetszett, szinte elrepült a két órás játékidő. Amint lehet, újra megnézem! Értékelésem erős 80%. Mindenkinek csak ajánlani tudom, de igazából csak olyanoknak való, akik képesek élvezni a mesedzerű látvány-fantasykat.
A Hunter Killer egy látványos, hidegháborút idéző akciófilm Nekem bejött a hidegháborús stílusú rendezés és hangulat, illetve a 90-es évek filmjeit megidéző forgatókönyv, melyek mind a Hunter Killer főbb jellemzői. A kezdőnek számító rendező, Donovan Marsh egy izgalmas akcióthrillert rakott össze tavaly, amelyhez jó kis színászgárdát alkalmazott: Gerard Butler, Gary Oldman, Tomy Stephens és a szépséges (Vészhelyzetből ismerős) Linda Cardellini részvételével.
A sztori kicsit emlékezteti az embert az 1995-ös Utolsó esélyre (Crimson Tide) és a még régebbi, 1990-es Vadászat a vörös októberre című filmre. Ezekben is orosz - amerikai szembenállás illetve egy-egy tengeralattjáró áll a középpontban. Ami a Hunter Killer esetében negatívum, az talán a túlzásb... több»
80 Pókember: Nincs hazaút (2021)
A film klasszikus esete annak, hogy a több nem feltétlenül jobb is. Bár a rendező, Jon Watts és a script felvonultatják mind a három korábbi Pókembert - Tom Holland, Andrew Garfield, Tobey Maguire -, az alaptörténettel nem sok pluszt kapunk. A látványvilág persze emeli a végeredmény élvezeti értékét, az új élményanyagot nem kapjuk meg. Értékelésem: közepeske, 50%.