Igényes, szuperhősös tinisorozat - Addams Family hangulattal fűszerezve Ahhoz, hogy egy filmet/sorozatot érdemben értékelni tudjunk, nagyon fontos, hogy tisztázzuk: milyen műfajról van szó, és ki a célközönség. Kezdjük az utóbbival, mert az lényegesen könnyebb meghatározni: már az első epizódból egyértelműen kiderül, hogy a Wednesday a Z-generáció számára készült. Akik tehát az Addams Family 1930-as évekig visszanyúló történetének bármely szakasza iránti nosztalgiából csapnának bele, valószínűleg csalódni fognak.
De pontosan itt kerül a képbe az első tisztázandó kérdés, vagyis a műfaj. A Wednesday a korábbi feldolgozásokhoz képest is egyértelműen sokműfajos crossover, aminek egy felnövéstörténetre épülő, szuperhősös tinisorozat az alapja, nyakon öntve egy jó ad... több»
Nem elég mély, még ásni kellett volna egy kicsit Ismerős, és szinte már sablonos az alapszituáció, amikor egy közeli hozzátartozó temetésén összesereglik a család, és a gyász felszínre hozza a rég eltemetett feszültségeket és traumákat. Az a csavar, hogy az apa utolsó kívánsága szerint a gyerekeinek kell saját kezűleg kiásniuk a sírt, és eltemetniük az apjukat, már kinyit egy ajtót ahhoz, hogy a tömegből kiemelkedő, egyedi alkotás szülessen. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a két főszerepet milyen nagyágyúkra osztották (Ethan Hawke és Ewan McGregor), akkor máris egy igazán izgalmas lehetőséggel állunk szemben.
Nagy kár, hogy hiába a különös dramedy-alaphelyzet, hiába a rendkívüli szereposztás, ha a forgatókönyv egyszerűen középszerű. A vicces hel... több»
Háborús előkészületek a vihar előtti csendben A sorozat első évada, ami egy-az-egyben feldolgozta Margaret Atwood regényét, az egyik legjobb adaptáció volt, amit mostanában elkövettek. Ehhez képest a történet továbbszövése egészen a negyedik évadig elég sok kívánnivalót hagyott maga után. Az egyhelyben toporgás, az oda-vissza mozgások és a motivációs következetlenségek mind arra utaltak, hogy az alkotók maguk sem teljesen tudják, hova akarnak kilyukadni.
Aztán jött a negyedik évad, és végre elindult a folytatás egy olyan irányba, ami előremutató, van benne következetesség, és az egyre elviselhetetlenebb, öncélú szenvedéspornóból átfordultunk egy izgalmasabb sztori felé. Az évadzáró epizód drámai zárása olyan jóvátétel volt, ami egyszer... több»
Reményteljes kezdet Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni, mit sejtet a pilot epizód a Sárkányok háza sorozatról, akkor azt mondanám: Méltó a Trónok harcához.
A Trónok harcába is pont úgy kezdtem bele annak idején, mint most a Sárkányok házába: az irodalmi háttér teljes ismerete nélkül. Ez egyrészről jó, hiszen nem érhet csalódás, ha a könyvekben megszokott és megszeretett cselekményt másképpen dolgozza fel a sorozat. Másrészről viszont nehézség is, mert egy ilyen gigantikus meseuniverzumba belecsöppenni a való világból elsőre szédítő élmény. Emlékszem, hogy hosszú részeken keresztül próbáltam megjegyezni az egyes karakterek nevét, családi és hatalmi kapcsolódási pontjait, miközben a történet már az évad... több»
86 Utolsó befutók (2022)