Állítsatok célkeresztbe de imádom ezt a filmet. Mondjuk nem állítom, hogy értékteremtő filmremek, csak annyit, hogy szórakoztató és kikapcsol. Jeff Bridges idős korára egyik kedvenc színészem lett. Rajongok a negatív karakterek megformálásáért és neki ez nagyon fekszik. (Ahogyan egyébként Noltenak, Hopkinsnak vagy Jonathan Rhys Meyersnek is.) Noha itt Jeffünk pozitív figurát formál meg mégis tetszik, ahogyan a múlt századi taplót alakítja és szinte már el is hiszem neki, hogy a bokavillantástól már fantáziál is.)
Reynolds meg ugyebár jó az ilyen szórakoztatóan édes vígjátékokban.
Simán többször is megnézhető. Vannak benne jó dumák, jelenetadta humormorzsák.
De ne hallgass rám! Nézd meg és ma... több»
Az az egy csillag csakis a magyar szinkronnak szól... Kevés film van ahol azon filózok hogy nézhetetlen e vagy rossz. Hát ez a film mindkettő. Nézhetetlen, stílustalan, sok helyen gusztustalan, otromba és kábé annyira tiszteli az ember értelmi színvonalat, mint molylepke a vattacukor automatát.
Ami miatt mégis kapott egy kegyelem csillagot az a magyar szinkron. Megnéztem (kínszenvedve) spanyol nyelven is és tényleg rettenetes. És megélt újabb részeket...mondjuk ezen nem csodálkoztam. Általában az értéktelen filmipari szemetek mind megélnek újabb részeket hiszen nem kell vesződni sem az igényességgel, sem pedig semmi olyan mellékzöngével amitől egy film alkotássá válhat.
Nem mondom azt, hogy nézd meg és majd eldöntöd magad!
Inkább csak ezzel zár... több»
Emészteni kell, nagyon 1993-ban mutatták be Peter Greeneway megosztó filmjét, mely látványában és erőszakosságában még a mai kor filmjeit is felül múlja. Peter Greeneway nem mondható szokványos rendezőnek. Filmjeire jellemzőek a reneszánsz és barokk művészet, és a flamand festészet hatásai. A színek használatának üzenete van. Gyakran él a meztelenséggel, a gazdag díszlet adta lehetőségekkel. Alkotásai kettőssége is szembetűnő, például emberek és bútorok, meztelenség és jelmezek, ártatlanság és gonoszság.
A film története a toszkán nagyherceg udvarában kezdődik, ahol III. Cosimo de' Medici udvarával egy Macon városában született gyermek történetét nézik. A gyermeket egy öregasszony szülte (csúnya és hajlott korú)... több»
Habkönnyű szórakozás, semmi több. Igazi Sandler-hangulat, és valljuk be, ha leülünk egy Adam Sandler/HappyMadison filmet megnézni, akkor nem is vágyunk többre, csak szórakozásra. (Természetesen Sandlernek azért vannak mélyebb gondolatisággal rendelkező filmjei is.) Már az első rész is szórakoztató volt, és kellően gyagyás. Szóval tutira vettem, hogy a második is az lesz. És lőn, igazságom vala. Nem kell komolyan venni, ez valóban csak szórakoztatás, nem más. De inkább nézd meg, és majd eldöntöd magad, hiszen tudod, kinek mi tetszik! Szóval filmre fel, és jó szórakozást!
Mit is írhatnék, ami nem lenne mások utáni ismétlés? Igazából semmit, mert az előttem írók már elmondtak mindent. Talán csak ennyit fűznék hozzá a gondolataikhoz: érdemes megnézni még azoknak is, akik eddig nem igazán néztek kosztümös filmeket, vagy nehezen mozdultak ki a hollywoodi filmek/sorozatok világából. Ugyanis a jó filmek legtöbbször nem az álomgyárban készülnek. Szóval filmre fel, és jó szórakozást!
84 A kód neve: Merkúr (1998)