Amerika háborús bűnös Az elvileg Oppenheimer életéről szóló film három fő síkon keresztül beszéli el az amerikai atombomba történetét.
Az első sík Oppenheimer nemzetbiztonsági engedélyének megvonására irányuló meghallgatás. Az elhangzó vallomásokon keresztül történik meg a visszaemlékezés, ez a második sík, mely Oppenheimer egyetemi éveitől Los Alamos vezetéséig tart. A film oroszlánrésze ez, melynek során a Manhattan-terv körüli aggályokat, morális kérdéseket feszegeti a rendező. Az elbeszélés egy ponton visszaérkezik a jelen meghallgatásig. Remekül lett felépítve a történet.
Hogy ne zavarodjunk össze, hogy épp melyik vizuális idősíkban vagyunk, fekete-fehér és színes képkockák váltják egymást. A két fő történ... több»
Minden ember egy univerzum Zseniális. Megérdemelten szórták meg Oscar-díjjal ezt az alkotást. A film megőrülésének kezdetekor valamiért fura, harsány divatbemutatóra asszociáltam először. Futurisztikus, fantasztikumba illő kollekciók a kifutón, mondtam magamban, de nem a ruhák, hanem a cselekmények hatása alá kerültem. Nem is hittem, hogy ezt az érzést tudják majd fokozni a későbbiekben. Két jelzőt semmiképp sem aggathatunk a filmre: unalmas és egysíkú.
Formanyelvét tekintve, először egy absztrakt pszichovígjáték benyomását kelti. Minden egyes másodperc vizuálisan telített és rétegelt. A káoszban mégis meglátjuk a párhuzamos történetek egymásra helyezett jelentéstartalmát, és nem veszünk el bennük. A Marvel és más pör... több»
Profi rapper, aki mellesleg juhász A film története nem egy szokványos párosítást alkalmaz. Éldegél egy szegény juhászlegény egy kis borsodi faluban, aki a saját maga írt rapszövegekkel fejezi ki önmagát és az érzéseit. Ezzel egy új látásmóddal gazdagítja a nézőket az alkotó, hiszen a néphagyomány általában a népdalt, néptáncot és a népies foglalkozásokat társítja egymással. A népmesékben megjelenő alakokról már nem is beszélve. Így a rappelő juhász koncepciója rögtön egy sématöréssel indul a magyar a közönség számára, ami egyben biztosítja a nézőt a klisémentes folytatásról. A forgatókönyv szerencsére nem épített a „legkisebb szegénylegény”-féle népmesei túrára, ahol egy egzisztenciális nehézségekkel küzdő, magányos fiú elin... több»
Csonkolás Pádraic és Colm barátságának felbomlásával indul a film. Ebbe csöppenünk bele. Ám míg sokan azt nehezményeztük, hogy nincs előzmény, és rögvest a film drámai konfliktusában találjuk magunkat, valamint korrekt lezárás sincs, sokan nem vesszük észre, hogy nem csak Colm keze (ujjai) lett csonkolva az alkotó által, hanem maga a film is. Le lett vágva a film eleje és a vége. Ez egy csonkolt film, egy csonkolt puzzle, amit úgy rak ki a néző, ahogy szeretne, mert tárgyhoz nem köthető szimbólumok nem elegendőek a film teljes értelmezéséhez. Csonkolt jeleneteket látunk. Nem tudjuk, hogyan halt meg Dominic, nem látjuk, hogy Colm mikor és hogy jött ki az égő házból, sorolhatnám még. Míg többen az ír há... több»
78 Oppenheimer (2023)
Az elvileg Oppenheimer életéről szóló film három fő síkon keresztül beszéli el az amerikai atombomba történetét. Az első sík Oppenheimer nemzetbiztonsági engedélyének megvonására irányuló meghallgatás. Az elhangzó vallomásokon keresztül történik meg a visszaemlékezés, ez a második sík, mely Oppenheimer egyetemi éveitől Los Alamos vezetéséig tart. A film oroszlánrésze ez, melynek során a Manhattan-terv körüli aggályokat, morális kérdéseket feszegeti a rendező. Az elbeszélés egy ponton visszaérkezik a jelen meghallgatásig. Remekül lett felépítve a történet. Hogy ne zavarodjunk össze, hogy épp melyik vizuális idősíkban vagyunk, fekete-fehér és színes képkockák váltják egymást. A két fő történ... több»