Persze mindig az első az igazi, de a második is hozta a hangulatot. Tom Cruise még mindig a Top-ban! :) Engem nem volt nehéz megnyernie az új Top Gun-filmnek, mert az elsőt is szerettem.
Végig fenntartja az érdeklődést az események sorozata. McGregor önmagában egy olyan ember, aki körül parázslik a levegő. Meglepő módon egy nagyon izgalmas dokut tettek le az asztalra a készítők, és nem feltétlenül az MMA világa szippantja be a nézőt, hanem az az elvetemült küzdeni akarás, ami ezt a szinte őrült harcművészikont jellemzi. Ha épp gyengének érzed magad, ez a McGregor film tuti felráz. Végig azt figyeltem, hogy honnan, miért tör fel belőle újra és újra ennyi energia. Persze lett rá magyarázatom, de megtartom magamnak.
Ez a film lehetett talán a legelső, ami után sokan megismerkedtek a parkour mozgásformával. Lenyűgöző a két főszereplő mozgáskultúrája. David Belle olyan légiesen ugrál a háztetőkön, hogy még Batman is megirigyli. Az akciójelenetek izgalmasak. Szép technikák sorát láthatjuk. A story és a cselekmény megfogja a nézői fantáziát. Mind a mai napig egy élvezhető, izgalmas, szórakoztató film. Időnként érdemes ismét elővenni, mert újranézve is lenyűgöző és látványos az akrobatikus elemek sokasága, ami ennek az alkotásnak az egyik fő erőssége.
Minden percben dohányzott Fantasztikus operatőri teljesítményeket láthatunk a filmben. Az üres, időnként teljesen érdektelen, unalomba forduló dialógusok miatt csupán 3 részletben sikerült megnézni ezt az alkotást. És csak azért néztem végig, mert a film felépítésének alapkoncepciója ötletes volt. Az járt a fejemben az elején, hogy ez egy némafilmnek jobban elmenne, csak akkor a zeneműveket nem hallanánk, amiért nagy kár lenne. A fekete-fehér képkockák mellett a vágások, beállítások is igyekeztek korhűen ábrázolni, hogy – hát igen – a 40-es (?) években járunk. A hát igen többek között arra vonatkozik, hogy Leonard Bernstein életéről nagyjából alig tudunk meg valami érdemlegeset. Az biztos, hogy imádott cigizni. A fek... több»
Régi nagy kedvenc, a 90-es évek bájos hangulatát idézi. A franciatanárnő még ennyi év távlatából is vicces. Kívülről ismert szöveg, amit már jó érzés előre lelőni. Ez a Spionfióka.
Ne légy senki szlogenje, mert valódi költemény vagy Sandra Bullock (Gwen) ebben a filmben a partiállat szerepét nyerte meg, legalábbis a kezdetek alapján ezt is hihetnénk. Azonban a helyzet korántsem vidám. Egy komoly alkoholproblémával küzdő fiatal nő életébe kapunk betekintést. A cselekményben igen hamar kialakul a konfliktushelyzet. Gwen testvérének a nagy napján, azaz az esküvőjén nem kevés galibát okozva, totál részegen vesz részt. Barátjával, Jasperrel (Dominic West) együtt igazán jól érzik magukat, és az önfeledt bulikázás közepette Gwen háttal belehuppan nővére szépséges esküvői tortájába. Ám úgy gondolta, hogy jóváteszi megbocsáthatatlan bűnét. Az egybekelt boldog pár autójába pattanva, teljesen bedrinkelve elindul új tortát szerezni... több»
20 perc Egészen a huszadik percig hagytam magam kínozni ezzel az über gagyi filmmel. Egy átlagos reggelem viccesebb és tartalmasabb, mint egy-egy ilyen és ehhez hasonló alkotás. Sőt, egy baráti összejövetelt is katartikusabbra tudnék megrendezni, csupán a saját emlékeimet munícióként bevetve. Mindig nagy érdeklődéssel figyelem a satu műveknél, hogy másoknak, az alkotói oldal jeles képviselőinek hogy nem jutott a saját életében legalább egy eredeti poén, amit esetleg mérceként tudna hasznosítani. Vagy tényleg ennyire nem jött össze soha az a bizonyos való világ?
11 perc Az első pár percben már éreztem, hogy ezt lehet, le fogom kapcsolni, de mivel a Netflixen 98%-os értékelésnél járt, gondoltam, hogy biztos bennem van a hiba, adjunk hát neki egy esélyt, ami a 11. percig tartott. Pfhu.
Szórakoztató Sandra Bullock mindig jó választás, mert általában élvezhető a film, amiben játszik. Utoljára a The Unforgivable (2021) c. filmben láttam, ami viszont egy kőkemény szerep volt a történettel együtt. Szóval a nehéz filmek után kifejezetten jó kikapcsolódást nyújtott újra megnézni ezt az örök darabot.
Egyedül az a rész erőltetett, amikor Margaret (S. Bullock) színt vall az oltárnál, nyugodtan csinálhattak volna helyette valami izgalmasabb, hihetőbb fordulatot, de a sok nevetésért hála szemet lehet hunyni felette. Elvégre amerikai, ráadásul romantikus film. Ryan Reynolds is szerethető, ketten együtt pedig szép párt alkotnak. :)
Mit is lehetne írni még ehhez a filmhez az 5 csillag mellé? Teljes mértékben átérezhető, hogy szavakkal leírhatatlan, elmondhatatlan emlékeket cipelt le a hegyről magával a túlélő csapat. A dialógusok és monológok, az idő lassú múlása mind-mind keményen ábrázolják azt a kilátástalan helyzetet, amiből valóban úgy tűnt, hogy nem jutnak ki élve. A koncentrációs táborok túlélőinek súlyos kérdésfeltevése, hogy miért ők jöttek haza. Ez a kérdés a legszívszaggatóbb mondatok egyike. Ebben a filmben is megfogalmazták ugyanezt a repülőgép-szerencsétlenség túlélői. A ún. normális élet normái, keretei felbomlanak a hegyen. Az életben maradáshoz nem csupán táplálékra volt szükség, hanem olyan összetartó,... több»
Végre a Netflix kínálatába is megérkezett a Külön falka, így aki hasonlóan lemaradt eddig róla, most végre megnézheti ezt a szívhez szóló filmet.
A két főszereplőn inkább a profizmus érzékelhető, mintsem az amatőrség. A diszkójelenetek miatt érdemes este nézni. Úgy jobban átjön szerintem a hangulat, és Dietz Gusztáv biztonsági emberként végzett munkája is. Mindig is érdekelt a biztonsági őrök nézőpontja, a kamera pedig minden kis rezdülésre figyel. Kiváló operatőri teljesítmény hatására a nyers érzelmek átütnek a képernyőn. Horváth Zorka (Niki) és Dietz Gusztáv (Tibor) játéka egymásra hangolt, mintha valóban apa és lánya találkozna egymással.
Kis Hajni első filmje igazi tehetségről árulkodik... több»
In the name of God Ez az alkotás is belépett a felnőttkori visszaemlékezés által felszínre hozott, gyermekkori traumákat elbeszélő filmek világába, melyben a jelen és a múlt súrlódásai kerülnek párbeszédbe egymással.
Két fő idősíkkal dolgozik a történet. A cselekmény egyik szála a múltidézés, mely a főszereplő, Douglas Munrow (Caleb Landry Jones) bántalmazó családjától elszenvedett megrázkódtatásait vizualizálja. Ezt illeszti a forgatókönyv a jelen történéseinek eseményláncolatába. Az elidegenítés jól sikerült, a könnyed befogadást nehezítő képsorok sűrűjében találjuk magunkat a film elejétől kezdve. Szerencsére nem csavarják annyira túl a drámai képkockákat, hogy ne akarjuk végignézni.
A jelen és a múlt közé ... több»
Kiváló sportember és csapat mutatkozik be az alkotásban. A teljesítményük és a befektetett munka életformává asszimilálódik a filmben. Ebből a szempontból élvezhető a dokufilm, mert ezt áthozza a nézőknek, mégis a felszínen lavírozik a sok mikromozzanatnak köszönhetően. Visszafogottság, higgadtság hatja át a hangulatot, ahogy magát a főszereplőt és a csapatot is. Az alkotók érzésem szerint a kemény küzdelemre hegyezték ki a mondanivalót, illetve szerették volna megörökíteni az olimpikon érzelemvilágát is. Szívesen fogadtam volna még mélyebb, részletgazdagabb aspektusokat is a sportolók elbeszéléseiből.
Szerethető kis vígjáték. Másodjára láttam, de most még többet is nevettem rajta. Ötletes a forgatókönyv. Hibátlan a színészi játék. A szereplőknek, azaz a bankrabló papáknak meg ki ne szurkolna végig? A méltó öregkor hiányának is tükröt tart a film. A legjobb megoldás nyilván az volna, ha a társadalom valóban képes lenne gondoskodni az idősekről. De mi van akkor, ha erre esély sincs? Akkor csak reméljük, hogy ép bőrrel sikerül a tervük kivitelezése. A Vén rókák profi felkészüléssel oldották meg az öngondoskodást. :) A bolti főpróba abszolút zseniális jelenet. :)
Megtörtént A négy csillag az igaz történet bátor elbeszélésének szól. A filmet annak ellenére lengi körül a nyomasztó feszültség, hogy viszonylag egyszerű vonalvezetéssel dolgozik. Teret nyer a főszereplő folyamatos, ismétlődő visszaemlékezése, ami érzelmileg megterhelő. Maximálisan átjön a képernyőn keresztül az a lelki szenvedés, amivel az áldozat küzdött. Döbbenetes emlékképeknek lehetünk tanúi. Valójában elfogynak a szavak...
A trauma feldolgozhatatlansága, az emlékbetörések, a párkapcsolati nehézségek mind ólomsúllyal nehezednek a gyerekkori bántalmazást átélt túlélőkre.
89 Esőember (1988)