A legjobb filmek egyike Megtörtént esetet dolgoz fel az Életrevalók, csak épp a valódi szereplők egyike nem fekete, hanem arab (algériai), másikuk meg nem francia, hanem olasz. A történet példaértékű: a nyaktól lefelé megbénult milliárdos férfi, elveszíti minden életkedvét és már csak a megváltó halált várja, amikor felvesznek mellé egy olyan ápolót, aki nem elsősorban betegnek, hanem főleg embernek tekinti, aki nem szánja, hanem egyenrangúként kezeli. Nagyszerűek az alakítások és kitűnő a rendezés is. Omar Sy tökéletesen megtestesíti a vagány, de jó szívű bevándorlót, aki visszaadja Philippe (Francois Cluzet) életkedvét.
Megdöbbentő és valós alapú megmenekülési történet Egészen elképesztő, hogy a Roman Polanki által rendezett Zongorista megtörtént eseményeket dolgoz fel, és a filmbeli történet főhőse, Wladyslaw Szpilman a valóságban is átélte mindazokat a borzalmakat, melyeket a dráma bemutat.
Szpilman zsidó származású varsói zongoraművészként már a második világháborús német megszállása kezdetén (1939-ben) saját bőrén érezhette a nácik zsidó-ellenes intézkedéseit. Sárga csillagot kellett viselnie, majd a varsói gettóba kellett vonulnia családjával együtt. Történetében nagy fordulópontot jelentett, amikor családját haláltáborba vitték, ám őt megmentette egy őr, és innentől bujkálásra kényszerült mindig a halál árnyékában járva.
A film végigkíséri Szpilman... több»
Ötlet, rendezés, látvány, alakítások, mind pipa Christopher Nolan nagyon rámozdult az álom az álomban dologra, amikor elkészítette az Eredetet és megtalálta hozzá a lehető legjobb színészt is Leonardo DiCaprio személyében. Az Eredet nagyon erős film lett, melyen sokat lehet gondolkodni és még látványban is lenyűgöző.
A 2022-es év legjobb filmje volt Annak idején, 1986-ban valóban nagyon népszerű film lett a Top Gun a vagány amerikai vadászgép pilótákkal. Sok-sok év után leporolták a témát és Joseph Kosinski elkészítette a Mavericket. Szerencsére képesek voltak újra értelmes történetet kreálni, sőt azt kell mondjam, reális lett a forgatókönyv. Az iráni katonai bázis elleni támadás valóban be is következett 2025. június 22-én Izrael kiprovokálására (atomlétesítményeket támadtak). Tom Cruise megdöbbentően jó formában van kora ellenére és Miles Teller is jó választás volt Goose fiának szerepére. A szerelmi szál a gyönyörű Jennifer Connelly részvételével csak ráadás.
Villeneuve nem érte utol Scottot Denis Villeneuve nem tudott Ridley Scott nyomdokaiba lépni, csak kicsit megközelítette. Ebben az új feldolgozásban a középponti karakter K (Ryan Gosling) valójában maga is replikáns (Rick Deckard nem volt az), ami kissé alapból ejt a színvonalon nálam, ráadásul elhiszi, hogy emberi múltja van, amiről a film végére kiderül, hogy nem igaz. Látványban azért nem rossz, és az is jó, hogy újra felbukkan a jó öreg Harrison Ford is. A négy csillagot így is megérdemli.
Tarantino elemében (95%) Quentin Tarantino számomra először ezzel a filmmel bizonyította hogy óriási rendező. A téma önmagában nem különösebben nagyívű, de a karakterek óriásiak. Kedvencem Vincent Vega figurája (John Travolta), aki sajnos meghal az egyik jelenetben, mégis óriási figura. A zenék is nagyon jók és persze a párbeszédek.
Az egyik legkülönlegesebb posztapokaliptikus film (95%) A történet alapja Philip K. Dick 1968-as science fiction regénye, melynek eredeti címe: Do Androids Dream of Electric Sheep? (Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?) A sztoriból, mely a posztapokaliptikus jövőt ábrázolja droidokkal és fejvadászokkal, Ridley Scott rendezett 1982-ben zseniális filmet Blade Runner (Szárnyas fejvadász) címmel. A képi világ elvarázsoló, akárcsak Vangelis fantasztikus zenéje. A középpontban egy fejvadász áll, aki felsőbb utasításra egy adott replikáns-széria egyedeit kell, hogy felkutassa és kiiktassa.
91 Életrevalók (2011)
Megtörtént esetet dolgoz fel az Életrevalók, csak épp a valódi szereplők egyike nem fekete, hanem arab (algériai), másikuk meg nem francia, hanem olasz. A történet példaértékű: a nyaktól lefelé megbénult milliárdos férfi, elveszíti minden életkedvét és már csak a megváltó halált várja, amikor felvesznek mellé egy olyan ápolót, aki nem elsősorban betegnek, hanem főleg embernek tekinti, aki nem szánja, hanem egyenrangúként kezeli. Nagyszerűek az alakítások és kitűnő a rendezés is. Omar Sy tökéletesen megtestesíti a vagány, de jó szívű bevándorlót, aki visszaadja Philippe (Francois Cluzet) életkedvét.