Szárnyas fejvadász 2049

Érdekes látlelet arról, hogyan képzeljük el az ember és mesterséges létezők közötti kapcsolatot. Látványos és atmoszférikus film, mégis van benne egyfajta távolságtartás, ami végig megmarad. A történetben megjelenő kapcsolatok, legyenek akár holograf... Többikusak, akár mesterségesen létrehozottak, inkább pótlékok, mint valódi kötődések. Mintha a közelség illúziója elegendő lenne, miközben valójában épp a fizikai és érzelmi tapasztalat mélysége hiányzik belőlük. A film egyik legérdekesebb rétege pont ez a hiányérzet: az, hogy mit jelent valójában jelen lenni valaki számára. Nemcsak látni vagy hallani a másikat, hanem valóban megtapasztalni az érintést, a környezetet, a másik létezésének súlyát. Ebben az értelemben a film nemcsak a jövőről szól, hanem nagyon is jelen idejű kérdéseket vet fel. Meddig helyettesíthető a valóság egy jól megalkotott illúzióval? És mikor válik ez már kevéssé? Gondolatébresztő és vizuálisan lenyűgöző alkotás, amely mögött ott húzódik egy sokkal nyersebb, kimondatlan kérdés a kapcsolódás valódi természetéről.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Ridley Scott kultfilmje folytatást kapott. Az már eleve intő jel volt, hogy erre mintegy 35 év után, a remake-ek remake-jeinek korában került sor. Az pedig még inkább rossz ómen volt, hogy nem a mesteri Scott fogja elfoglalni a direktori széket. Azza... Teljes kritika

Denis Villeneuve méltó módon lépett Ridley Scott nyomdokaiba, amikor 2017-ben (35 évvel az első, 1982-es bemutató után) megrendezte a Blade Runner új változatát. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az IMDb felületén látható 80%-os értékelés. Tets... Többzett tehát a rajongóknak az új, Villeneuve-féle megközelítés. Ami legelőször feltűnik az embernek ennél a filmnél, az a sajátos atmoszféra, amit a Vangelis zenék, a furcsa színek és a nyomasztóan sivár háttérképek is felerősítenek. De a szándékosan rövid párbeszédek, hirtelen stílusváltások is az egyedi hangulatot szolgálják. Ryan Gosling jó választás volt a főszerepre, hihetően alakítja a replikánsokra vadászó ügynököt. Nekem tetszettek az akciójelenetek is, de egyetlen kritikaként azért megfogalmazódott bennem, hogy ezekből sokkal több kellett volna a filmbe. Ami a 2049-es évszámot illeti, azzal elszámította kissé magát Villeneuve, mert szerintem kizárt, hogy 26 év múlva ilyen legyen világunk. (Esetleg 2149-re, ha kitart odáig az emberiség, és nem írtjuk ki egymást addig az atomfegyverekkel). Értékelésem: 85%.

Mostanában sok film kapcsán kezdem így a véleményemet, de ezúttal sem tudom megállni: szóval az van, hogy nekem ez a film is amolyan „hát nem is tudom”… kategória. Egyrészt örülök, hogy a Szárnyas fejvadász folytatása nemcsak a szemre, hanem az agyr... Teljes kritika

Kár érte igazán. Nagyon gyenge lett. Eléggé lehangoló, hogy ennyire érdektelen és szürke filmet össze lehet dobálni. Történetileg nem volt egy veszettül nagy munka ez épp csak egy átlagos szintet ütött meg nálam.

Az eredeti nyomába sem ér.Sem tartalmilag,sem kivitelezésben,és rendezésben sem.Persze a digitális trükkök ülnek,és a zene sem utolsó,plusz tetszik Harrison Ford feltűnése kifejezetten jó ötlet,de amúgy semmi extra.Nálam felejtős.

Összességében nekem nincs bajom a hosszú filmekkel, ha az tartalmas. Na ez nem ilyen. Indokolatlanul elnyújtottak a jelenetek, amit nem is értek. Túl drága volt a díszlet ezért sokat akarják mutogatni? A történet unalmas nincs rá szebb szó és a látványban sincs semmi különleges.

Számítottam rá hogy unalmas és elnyújtott lesz, no de ennyire....cselekmény zéró, színészi játék zéró, végtelen üresjárat. Nem is értettem egy olyan zseniális klasszikushoz, mint ez egyáltalán minek kellett hozzányúlni....gyalázat. Villeneuve a Sicarion kívül eddig csak gyenge filmeket hozott össze!!!

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Már a legelején is morális kérdéseket vet fel, de olyan formákban, amilyenre egyáltalán nem számítottam. Alapkonfliktusa, hogy egy új típusú replikáns ered egy természetes úton született replikáns nyomába. De felvetül benne az, ami bennem is: ha szül... Teljes kritika

Nem lenne rossz film ez, és nem is rossz, csak nem éreztem indokoltnak a játékidőt a feleslegesen elnyújtott jelenetekkel és művészi vágóképekkel. Sem a történet, sem a mondanivaló nem kívánta volna meg ezt a túlságosan is belassult tempót. Egy 20-30... Több perccel rövidebben kiváló film lenne, mert a látványvilág rendben van, a színészek is jók, és a fordulatok is aránylag jól működnek.

Lehet, hogy bennem van a hiba, de nekem az eredeti film nem tetszett. Ez már egy fokkal jobb volt. Persze érthető, hogy a látvány itt erősebb, de nekem most a történet is jobban bejött. Sokkal egyszerűbb és átláthatóbb. De persze ez sem akkora durran... Többás, mint amennyire beharangozták. Kijelenthető, hogy ez a filmes univerzum nekem nem jött be. De a látvány és a kivitelezés elismerésre méltó.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Ellenkeznem kell a fanyalgókkal, mert nekem ez is tetszett. :) Számomra hozta azt a hangulatot, amit az első. Itt is egy fejvadászt kísérhetünk nyomon (aki már nyíltan replikáns), Deckard és Rachel gyereke nyomába ered. Itt kijátsszák a gonosz cég ká... Többrtyát is. A vállalat feje meg akarja szerezni a gyereket, hogy választ találjon, hogy lehetne természetes módon is szaporítani a replikánsokat (mert nem tud eleget gyártani), a film vége felé jön Ford is. Tiszta nosztalgia az egész film. A látványvilág, a hangulat. Gosling gépies játéka is beleillik a képbe, hiszen az ő karaktere nem ember.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Zseniális a film, pedig Jared Leto szokásosan sznob alak a történetben. Meg nem is tartom eleve jónak azt a filmet, amihez külön magyarázó kisfilmet készítettek (itt az android lázadásról), mert ennyire elművészieskedik a narratívát. Hát lehet zseniá... Többlisnak hívni egy ilyen filmet? Igen! Hiszen megtudjuk belőle, Ryan Gosling tud olyan bamba fájdalommal tekingetni, mint az ifjú Harrison Ford a Blade Runner 1-ben. Harrison Ford meg megöregedett, és már teljesen hiteltelen nekem a színész, meg itt az új történetben a karaktere is. Az egész film így is jó, és méltán kap nagyon jó pontszámokat, én is így látom. A fő témája a „ki vagyok én”, nekem mégis az a része tetszett a leginkább, amiben egy szintetikus egyed igaz szívvel szerelmes egy virtuális, szintetikus entitásba. Gyönyörű magában ez a kép, embert nem is hiányolok belőle. A történetben csak egy kis kitérő, de Ana de Armas (Joi) karaktere csodálatosan van megírva, túllép a saját programján, bátor, eszes, önfeláldozó, és természetesen szerelmes a szintén mesterséges alapú gazdájába. És ebben a folytatásfilmben megtudjuk, igen, álmodnak az androidok elektronikus bárányokkal, vagy inkább elektromos szeretőkkel.

Félve ültem le megnézni ezt a filmet, mert úgy gondoltam, hogy én szerintem nem fogok a végére érni. Pedig de, sikerült megnéznem. És hogy megérte-e? Megérte-e ezt a 2 óra 44 percet? A válaszom, hogy nem! Ez a film minden sebből vérzik. Egyedüli pozi... Többtívumként a látványt tudom kiemelni, de egy ilyen filmnél ez az átlag, hogy jó legyen a látvány. Minden másban elesik. A karakterek nekem nem tetszettek, és a színészi játékok sem. Fontos megjegyeznem, hogy az 1982-es első filmet én nem láttam, így ahhoz nem tudom hasonlítani, de ez nem egy igazán jó film. Az első fele még tök okés, de utána már nem nagyon. A vége is szerintem le lett csapva, és akad benne nem egy fölösleges jelenet, amiket ki lehetett volna vágni. És nagyon de nagyon hosszú, és érződik is rajta, plusz helyenként tényleg unalmas. Lehet, hogy hozzá tett az is, hogy nem vagyok oda a sci-fiért, de például én szeretem az olyan filmeket, amiknek a világát, jövőjét így vagy hasonlóan mutatják be (lásd Én a robot). Szerintem Denis Villeneuve eddig a Fogságban című filmen kívül nem igazán készített jó filmet, legalábbis számomra.