Ha poénkodni kell, Ben Stillerben sosem csalódok. Azonban ebben a filmben az erős kezdés után a második részben már eléggé ellaposodott a kacagtatás. Jó, persze, még így is átlagon felül mókás, úgyhogy nem is szeretném kritizálni.
A kedvenc filmjeim közé tartozik ez is, az előző rész is. Egyszerűen imádom ezt a színészcsapatot így együtt, ahogy kirázzák kisujjból az alakítást. Energiával tölt fel a film a maga vicces eleganciájával, nem veszi túl komolyan magát, ezért tud ennyire könnyed lenni.
Nagyon szórakoztató film, a "rom-com" egyik tényleg jól sikerült darabja, ami végre nem az amerikai pite-forró rágógumi vonalon mozog. A sztori különösen ötletes, és a poénok is a helyükön vannak. 5-ös!
Nem rossz film, szívesen elolvasnám a könyvet is, kíváncsi vagyok, hogy vajon ott kiderül-e valami több is Kevin indítékairól, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a srác őrült és pszichopata és ennyi? Szerintem valami ilyesmiről van szó, legalábbis a filmből ez jött le, amitől viszont nekem kicsit kevésbé lesz érdekes, mert így inkább az anya tragédiája, hogy kvázi egy "szörnyetegnek" adott életet, és nem két teljes értékű, de összetett ember interakciójáról van szó.
Ez a legjobb tinivígjáték, amit valaha is forgattak. Annyira életszerű, hogy mindenki magára ismer benne. És emellett hihetetlenül vicces, szétröhögöd rajta az agyad. Nemcsak a történet tetszett, hanem a karakterek, és az őket játszó színészek is. Olyan szinten illenek egymáshoz, hogy nehezen tudom most már más filmekben elképzelni őket.
Itt egy új hazai egyszer(sem)nézhetős esztelenkedés...kifejezetten elegem van már. Tudom, hogy ez a kabarézós, gagyira hajazó stílus egyfajta sajátossága a hazai filmeknek, de...asszem...én kinőttem ebből. Ámen.
Pal newmna karakterét érdemes kiemelni, mint egy elég egyedi jelenséget az amerikai filmtörténetben. Az övéiről gondoskodó félvvér indián, aki képes elveit félretéve segíteni másokat....A kőfejtős részt soha nem felejtem el, és azt a kiáltást...Ombree!!
Remek fekete humor, igazán szórakoztató volt, de amin a legjobban derültem, az az öt óvszer körüli titok volt. Kirstie Alleynek nagyon illett ez a szerep, bravúrosan alakította, mintha rá szabták volna, vagy legalább tízszer előfordult volna már vele, hogy halálba szexelt valakit, és el kellett távolítania a hullát.
Szinte minden hiányzott ebből a filmből, ami miatt a rendezőt szeretni lehet, de leginkább az ütős párbeszédek. Ez a film nem több, mint egy nagyon is közepes vígjáték, amit legfeljebb a Ted rajongóinak lehet nyugodt szívvel ajánlani, de akik szerint a humor nem ott kezdődik, hogy valaki telefossa a kalapját, az másfele keresgéljen. Hamarabb lel majd aranyra.
Nagy kedvencem volt az eredeti sorozat, akkoriban külföldön éltünk, és volt alkalmam követni. Az alaptéma nagyon közel állt hozzám, valószínűleg már emiatt is nagy elvárásokkal álltam neki. És azt kell mondjam, hogy jól működött a dolog a vásznon is, minden és mindenki a helyén volt, egy olyan rajongó pedig, mint én, borzasztóan tud örülni a számtalan apró utalásnak. Kicsit elfogult vagyok, de vállalom is.
Ha ötvözni próbálnak egy modern műfajt, adott esetben a detektívtörténetet, egy történelmi eseményeket felvonultató nézőponttal, mindig sanszos, hogy nem jön össze a dolog. A végeredmény nem egy harmonikusan egybeforrott vmi lesz. Mint most.
Szeretem ezt a Woody Allen filmet is, persze közel sem olyan jó, mint az Annie Hall, de szerintem hozza a szokásos formáját itt a rendező, és van benne jó pár rész, amiért érdemes megnézni. Igazi fanok úgyse hagyhatnak ki egy részt se az életműből ;)
A Száll a kakukk fészkére kiváló példa arra, hogy egy jó filmbe nem szükséges mindenféle effekt meg vizuális orgia, hogy élvezhető legyen: elég, ha van egy jó történet (köszönjük, Ken Kesey), egy jó rendező (köszönjük, Forman) és egy jó színész (köszönjük, Jack). Nem beszélve a mellékszereplők precíz és visszafogott alakításáról, ami simán át tudott volna csúszni ripacskodásba, de szerencsére minden karakter megmaradt a hitelesség talaján. Ha elmegyógyintézetes film, akkor ez.
Francia is meg komédia is, de én ettől többet vártam. Valahogy nem annyira viccesek a történetek és a poénok sem igazán ütősek. Egyébként az alapsztori még jó is lenne, csak több tartalommal kellett volna megtölteni. Így viszont csak egy közepesen vicces középszerű vígjátékról beszélhetünk.
Felemelő és vicces, de filmes szemmel nem értékelhető túl sokra. Ezt az egyébként kedves komédiát átjárják az egyszerű pozitív érzelmek, de annyira egyszerű és annyira kiszámítható, hogy szint már élvezhetetlen. Kifinomultnak semmilyen szempontból sem nevezhető, inkább felszínes és hatásvadász.
Na, ez a sorozat volt a nyár egyik meglepetése. Kimondottan tetszett, ahogy a karakterek bejárnak egy ívet (nem merem ezt fejlődésnek hívni), és alakítják őket az események. Nem igazán számítottam ilyesmire, de nagyon jól esett. Az egész évadról süt, hogy nagyon alaposan kidolgozták, és jól reflektál a párkapcsolati problémákra is. A humor is abszolút rendben volt, bár ezen a téren azért voltak kilengések, de összességében talán a meglepetés ereje miatt is, tőlem jár az ötös.
Ez tipikusan az a film, ami szinte mindent a rendezőnek, Curtis Hansonnak köszönhet. Ez a dolog működött az ő kezében, de a koncepció, meg a mitológia, aminek azért a nagy részében biztosak lehetünk, hogy fikció, még akkor is, ha tényleg ott született és ott élt, ahol. De hát ez rendeben is van így, erős hármas, vagy négyes alá, erről szól a fáma.
Láttunk már ehhez hasonló filmet sokat, amitől egy kicsit érdekes a történet az az, hogy most anya és lánya cserélnek testet. Lindsay Lohan és Jamie Lee Curtis nagyon jól működnek együtt a vásznon, remekül kiegészítik egymást. A film ugyan klissés és nem tűnik túl izgalmasnak, szerintem jól megírták a szövegkönyvet és a rendezés is egész jó.
80 Trópusi vihar (2008)