A sok lehúzó kritika ellenére egy igenis jó és szórakoztató karácsonyi filmről van szó. Schwarzenegger néha egész tűrhetően játszik, néha pedig egyenesen borzasztóan.
HATALMAS pozitív csalódás volt számomra az Avatar. A több mint 2 és fél óra tényleg szinte elrepült, elejétől a végéig lekötött és mardéktalanúl magával ragadott a James Cameron által megteremtett világ. A film látványvilága tökéletes, látszik rajta, hogy nem kevés időt és pénzt őltek bele, de megérte.
Ez a film egyszerűen borzasztó! A történet egy nagy nulla, és a szereplők is egytől-egyig gyaláztosan játszanak.Én nem vártam sokat mégis nagyot csalódtam, és egy percig se szórakoztam jól rajta.
Igazi felüdülés volt végre látni egy hagyományos 2D-s, kézzel rajzolt Disney filmet. Jó volt látni egy ilyen old-school Disney mesét, amely visszarepített a gyerekkoromba. Olyan ízig-vérig Disney mesét alkottak amit nyugodtan sorolhatunk olyan klasszikusok közé, mint például az Aladdin, vagy az Oroszlán Király.
A film tényleg remekre sikeredett. A készítőknek sikerült egy teljesen korhű London látképét megalkotniuk, és ez a látvány elejétől a végéig beszippantott. Hans Zimmer zenéje is tökéletesen illeszkedik a film látványához és hangulatához.
A Spancserek egy nagyon jól sikerült vígjáték! Az alap ötlet zseniális, egy felnőtt férfi aki legjobb barátot keres, kb olyan módszerekkel mintha csajt aarna felszedni. Izgul a találkozók elött, össze-vissza beszél
A Szólista egy nagyon szép film a barátságról... szép, de nem kiemelkedően jó film. Jamie Foxx-on látszik, hogy nagyon hajtott egy második Oscarra, ezért néhol rendkívül túljátszotta a szerepét. Robert Downey viszont megint tökéletes volt, (egyik kedvenc színészem, szóval lehet kicsit elfogult vagyok vele).
A legnagyobb negatívum számomra, hogy nem éreztem rajta azt a Tim Buronösséget. Akármelyik filmjének a nézése közben megtudtam mondani, hogy na ezt biztos a Tim Burton rendezte.
A Cloverfield a 2008-as év egyik legnagyobb filmélménye volt számomra, amit azóta már legalább ötször újranéztem. És még így ötödszörre is hatalmasat üt a film! Jó volt végre látni egy ilyen realisztikus szörnyfilmet.
A Páros Mellékhatás egy olyan vígjáték amiből nemes egyszerűséggel hiányoznak a poénok. Az alapötlettel szerintem semmi baj nem volt, viszont a forgatókönyv pocsék. A szereplőkkel szinte semmi se történik, egyik pár foglakozásról mennek a másikra, aztán megvacsoráznak és újra itt a reggel és újra terápiák sora következik.
A film valóban remekre sikerült, legalábbis a maga kategóriájában. Én felvettem az utóbbi évek legjobb horrorjainak listájára. Igaz nem sok horrort nézek, mert sajnos egyre kevesebb jó horror készül mostanában. Az Adsz vagy Kapsz! esetében senki ne számítson hatalmas vérengzésekre, vannak a filmben véres és durva jelenetek, de nem ezekre helyezték a hangsúlyt a készítők, és ez tetszett.
A Buliszerviz 2, egy teljesen szokványos és átlagos National Lampoon film, amitől nem lehet túlzottan sokat várni, viszont azt a keveset amit elvárunk azt hozza: rengeteg piálás, szexuális poénok és meztelen lányok.
A film egy kedves és vidám kis történet, amiből sokkal többet ki lehetett volna hozni, mint amihez kezdtek vele. A poénok laposak voltak, szinte mindet ellőtték többször is, mintha nem lett volna elég muníciójuk. Egyedül Paul kettős karaktere volt az, ami némi reményt csillantott fel. A „megszokott” külsőt láthattuk, amiben – talán a sok Földön töltött év miatt – már-már amerikai vér csörgedezett.
A Másnaposok 3. ékes példája annak a törekvésnek, ahogy Hollywood megpróbál minden bőrt lehúzni egy olyan produkcióról, ami egyszer bejött. Talán nem is számít nekik, hogy a forgatókönyv nem csak lapos, hanem üres is, a sztori kiszámítható, a poénok pedig primitívek, hányingerkeltőek és gyomorforgatóak.
A történetben sok séma húzódik, így mindvégig sejthetjük, hogy mi lesz a sztori végkimenetele. Mindazonáltal mégis érdekes volt a jótékonyság ilyetén való kibontása. Ráadásul ebből eredően sok vicces jelenet is volt a filmben, és humorosan tárta elénk azt is, hogy milyen erőket képes megmozgatni bennünk a zene!.
Gyakorlatilag az összes poént láttuk már valamelyik filmben, ami szintén nem emelte a vígjáték színvonalát. Mindössze a színészek voltak képesek mégis némileg humorossá tenni ezt a megfáradt komédiázást. Melissa és Jason karaktere is olyan erős, hogy életet tudott csempészni oda, ahol azt már nem is vártuk.
A Családi üzelmek legfőbb erénye, hogy jobbnál jobb helyzetkomikumokból áll. A poénok nem laposodnak el, a karakterek nem égnek ki, és még a cut-back-ek többsége sem a szokásos égő, cikis forgatási helyzetekből táplálkozik, hanem eredetiek és humorosak. Főleg az utolsó jelenetnél. Tehát ez a film színes, üdítő karakterek találkozása, amit kár lenne kihagyni.
Egyszer meg lehet nézni a Gyakornokokat, és viszonylag jót lehet derülni rajta, de azért sokat ne várjunk. És, semmiképp se nézzük meg az előzetest, mert akkor lőttek a poénoknak.
A csajok bosszúja reális kérdéseket tár elénk, méghozzá vicces módon úgy, hogy nem kesergünk, hanem élvezzük a kialakult helyzetet. Legalábbis mi nézők.
77 Hull a pelyhes (1996)