kabel

Egysoros robbanások
Autók mennek ide-oda, szabvány akciójelenetek minden hatodik percben, hogy ne tudjon elaludni senki. Közepes színészek nevetségesen ostoba dialógusokat mondanak egymás irányába. Színészi játék legalját látjuk, ostoba dialógusokkal. Senki sem a film szeretete miatt van benne, látszik, hogy csak összelapátolják a pénzt, oszt mennek vissza a nyaralójukba. Momoa az egyetlen üde színfolt, aki megpróbált valamit kezdeni a féldimenziós karakterével. Valószínűleg az improvizációiban lévő potenciált nem is akarta észrevenni a rendező, pedig, ha a film jobban beleállt volna az ilyen elrugaszkodott, őrült karakterekbe, és sokkal kevésbé vette volna magát komolyan a sztori, akár még egy szórakoztató pop... több»

Egy színésznő felolvassa a film üzenetét 10 percig
A Pearl remekül indult: adott egy lány mentális zavarokkal, nagy álmokkal, egy szigorú anyával és egy beteg apával. A film szépen épít világát, bár maga a cselekmény kimondottan lassú, de a látvány és a nyilvánvaló trauma alatt álló szereplők megfigyelése egyfajta kíváncsiságfaktort hordoz magával. A Pearl közel sem olyan, mint az X: míg az utóbbi egy exploitation film volt egy kisebb csavarral, a Pearl egy lélektani dráma borzasztó tempóval. Mért borzasztó a tempó? Mert a film legfontosabb és legvelősebb jelenete egy hosszú monológ a főszereplőtől, melyben szó szerint a képünkbe mondja motivációját, a film témakörét és problémáját. Ez nem filmművészet. Ez olyan, mintha egy összefoglalót olv... több»

Remek alapötlet, gagyi kivitelezés
Nem tudom, Ben Affleck mit keres egy ilyen direkt to streaming tucatakciófilmben. A film témaköre még akár egy Nolan-filmnek is lehetne az alapja, de Konstrukció (Hypnotic) készítői meg sem próbálták felkutatni a hipnózis és kontroll mögötti érdekességeket. Így aztán egy sekélyes, lyukaktól hemzsegő, langyos filmet kapunk, kidolgozatlan karakterekkel, olyannyira gyenge motivációkkal, hogy abban sem vagyok biztos, a lezárás pozitív vagy negatív volt szereplőinknek. Annyi remek ötletet dob föl, majd felejt el a film percenként, és kimondottan idegesítő, hogy az agymenős sztorikból ismert film végi csavart sem tudták szépen kivitelezni. Ez leginkább egy thriller, de abból is a gyengébb fajta.

Jelentős visszaesés
A második évad több sebből vérzik, és megkérdőjelezi az első évadot is. Lehet, ott csak véletlen sikerült minden annyira jól. A második felvonás misztikuma és történetvezetése lényegesen gyengébb, a titkok feltárása sokszor logikátlan, és sajnos a főszereplők sem túl erősek, főleg a kissrác színészi játéka gyenge. Bár maga a központi misztikum érdekes, a lezárása hagy némi kívánnivalót maga után.

Fordulatos és izgalmas
A Sinner első évada egy izgalmas bűnügyi játszma, ahol mindig az igazság szélén állunk, és folyamatosan egy lépésre vagyunk a megoldástól. A sorozat tempója kiváló, és Jessica Biel és Bill Pullman dinamikája érdekes marad végig. A sorozat misztikumfaktora talán a legérdekesebb, és más detektívsztorikkal ellentétben, a bűnügy feltárása itt központi eleme az érzelmi konfliktusnak is. Ha a Killer, a Mindhunter és az ehhez hasonló dolgok bejönnek, érdemes ránézni.

Csakúgy, mint az első
Gyönyörű, ijesztő, meghökkentő és lenyűgöző. Egyszerűen hihetetlen, ahogy ez a sorozat betekintést biztosít egy elveszett világba. Ez egy olyan utazás, amihez foghatót nem találunk máshol, hisz nincs más sorozat, ami csak megközelítőleg is hasonló minőségben mutatná be ezeket az élőlényeket, ráadásul David Attenborough hangjával. Le a kalappal az animációs csapat előtt. Ha adnák moziban, azonnal megnézném.

Remek színészi játék, de hitvány történetmesélés
A rendező egy az egyben megfilmesítette egy hírszerzési szakember kihallgatását, miután kiszivárogtatott egy titkosított dokumentumot. Bár a téma egyediségi és valóságossága miatt kimondottan izgalmasan hangzik, sajnos a történetvezetés annyira unalmas és technikailag visszafogott, hogy totál érdektelenné tette a filmet. A színészi játék kiváló, de a sztori annyira kötődik a valósághoz, hogy meg sem próbál filmnyelvi eszközökkel mesélni, és valószínűleg az egész ügy legunalmasabb részét emeli ki. Sem az eseményt követő bírósági tárgyalás, sem a médiavisszhang, sem Reality belső harca nincs benne a filmben. Alig kapunk belelátást abba, mért tette azt a nő, amit tett. A film nem csak unalmas é... több»

Kevés
Az Influencer egy érdekes témát dolgoz fel gyengén. Olyannyira gyengén, hogy az influenszerkedés, a figyelemre vágyás és a megfelelési kényszer kb. nem is látszik a történetben, és a film meg sem próbálja körüljárni a kérdéskört. Szomorú, mert a színészek ügyesek és a főszereplő karakteres lány, de a történet annyira semmilyen és egyszerű, hogy nem igényel semmilyen agyi hadviselést. A szomorúság háromszöge című film sokkal érdekesebben járta körül ezt a témát, és emellett még viccesebb, izgalmasabb és meghökkentőbb is volt. Az Influencerből mindez hiányzik. Slasher jelenetekből korán sincs elég, hogy véres filmnek számítson, szóval aki olyasmit keres, ebben a filmben nem fogja megtalálni.

Az egész sztorit helyben improvizálták?
Hát, ennek a filmnek nem sok értelme vagy célja van. Pár nő különböző traumákkal kimegy az erdőbe, hogy megpróbálják elfelejteni gondjaikat. Ezután horror történik. Mi az a horror, ami történik? Leginkább csak annyi, hogy a kamera dollyzoomol meg repked szereplőink körül, miközben creepy hangeffektusok mennek. Ez az első pár ilyen után totál jellegtelennek és olcsónak hat. A sztori tartogat egy-két valós ijesztés későbbre, de a szörny identitása miatt azok is inkább komikusak, mint horrorisztikusak. Az a szomorú, hogy volt egy kis potenciál, valahol mélyen. A trauma feldolgozása ideális talaj bármilyen drámának, és egy szörny, mely a saját traumáikat használja szereplőink ellen, bár nem új g... több»

Éles tárgyak, éles sztori
A Sharp Objects egy családi dráma detektív sztoriba csomagolva. Több ilyen sorozat van, és itt számos ismert elemet láthatunk, de van pár dolog, amiben ez a sztori egyedi és meghökkentő. Az egyik a vágás, a sorozat traumatizáló elemei gyönyörűen köszönnek vissza a karakterek jeleneteiben, a sorozat kimaxolja az egymás mellé állítás művészetét. A másik dolog pedig maga a főszereplő és háttere. Amy Adams alakítása tökéletes, és a mellékszereplők is mind sokoldalúak és több meglepetést tartogatnak. A detektívsztori inkább háttérelem, és csupán néha segíti, hogy a sokkal fontosabb családi narratíva előremenjen. A sorozat egyetlen hibája a tempója, sok jelenet és sok kép csak egy kicsit, de túl s... több»

Agresszívan unalmas
Elég nagy csalódás volt a film. Szinte minden kreativitást vagy eredeti gondolatot mellőző akciójelenetek, nevetségesen rossz dialógusok és borzasztó színészi játék adja a film nagy részét. Úgy tűnik, Kenau Reeves már meg sem próbált színészkedni, és teljesítményét még a totál egydimenziós többi karakter is felül tudta múlni. Nincs érdekes konfliktus vagy morális dilemma, ne adj' isten jól koreografált akciójelenet. 90%-ban arról szól a film, hogy random NPC-k rohannak főhősünk felé, aki általában egy lövéssel leszedi őket. Sajnos többször elbóbiskoltam, annyira unalmasak voltak ezek. Leginkább a képernyő szélén lévő extrákat néztem, a reakcióik sokkal jobbak voltak, mint bármi más. Meglepő ... több»

Gyenge paródia
A sztori a tipikus szuperhősöket kifordító narratívák egyik korai képviselője. Azonban ezen a gimmicken kívül nem igazán van mondanivalója vagy olyan története, amit hű de fontos volt elmesélni. A színészek jók benne, és a legmélyebbre viszik sekélyes karaktereiket, de ennyi. Nincs érdekes társadalomkritika, mint mondjuk a Boysban, vagy érdekes karakterek, mint a Kick-Assben, vagy vicces jelenetek mint egy Superhero Movie-ban.

Gyenge
Az első rész egy friss megközelítés volt, egyedi stílussal és humorral, vicces karakterekkel, akik a vígjátékokhoz képest sokrétűek voltak. A második rész egy közhelyes, rosszul megírt dialógusoktól hemzsegő tinidráma. Olyan volt, mintha valami fanfiction lenne megfilmesítve. Sajnos a humor nagyon gyenge, a viccek nagy részét az előző filmből kannibalizálták. A karakterkonfliktusok mesterségesek és unalmasak. Felejtős film.

Kihagyott lehetőség
A film alapkoncepciója elég klisés és tipikus, de legalább kurrens és jó terep lehetne rengeteg humornak. Egy férfi és egy nő hasonmás robotjai szerelembe esnek és felforgatják főszereplőink életét, akik megpróbálnak mindent megtenni, hogy megakadályozzák gépeik viszonyát. Ez nem egy sci-fi történet, nem a szerelem programozásáról szól, a futurisztikus elemek teljesen kihasználatlanul maradnak. Mint minden hasonló love story, ez is arra megy ki, hogy a két főszereplőnk megtalálja a szerelmet a robotjaikon keresztül. Azonban mindez sajnos borzasztóan gyengén van előadva, és sosem tudjuk meg, hogy a főszereplőink miért szeretnek egymásba. Egészen a sztori végéig nagyon eltérő a személyiségük, ... több»