dailyfilmsan

Nem ér az első film nyomába, de szórakoztató és élvezhető. Az aranykör gonosza nem túl átgondolt rosszasággal próbál világuralomra törni, de az első részben is pengeélen táncolt az indíték. Itt azért kicsit megalapozottabb volt. Töki karaktere átdolgozottabb lett egy kicsit és a szerelmi szál is bekerült a képletbe. Hozzáteszem: sajnos. Amit nagyon nagy hülyeségnek tartottam, de végül tökre bevette a gyomrom, az a fejlövés gyógyítás. Agyament, de ez a jövő valószínűleg; ha valaki ezt filmben megálmodta, van kompetencia a valóraváltására is, csak idő és technológia kérdése. Hale Berry és Channing Tatum borzasztó volt a filmben, viszont Oberynnek (Pedro Pascal) örültem, csak sajnos itt is megh... több»

Rosszabbra számítottam. Nem volt annyira kidolgozott és átgondolt, mint az első része, de egészében véve megállta a helyét. A maszkok itt is rendben voltak és tetszett, hogy a vámpír kultúrkört egész jól áttanulmányozva csinálták meg a filmet. Az is tetszett, hogy nem csak vámpírokat kaptam a filmtől, hanem más csatlós szörnyeket is. Kicsit teátrális volt és pár jelenet nagyon agyament volt, de nem úgy fejeztem be a filmet, hogy szörnyű volt, hanem, hogy egyszer belefért és még talán pluszt is adott a témában.

Pocsék volt. A kisgyerek kicsit sem volt aranyos, kb. a legrosszab rémálmomban vannak ilyen gyerekek, akik követelőznek és mindent tönkretesznek. Nem nagyon feküdt a sziklának szerintem ez a szerep. Persze egyszer meg lehet nézni, de nekem nem teszett, úgyhogy a jövőben messziről kerülöm.

Átlagos karácsonyi mese. Ahhoz képest, hogy 2004-es a rajzfilm, nagyja olyan, mint egy rossz videojáték. 1995-ben a Toy Story szebb grafikát mutatott. A mondanivalója pedig mondvacsinált, nem sok ötleetes mondatot sikerült találniuk az íróknak. Csak a szokásos karácsonyi halandzsa, ami minden filmben benne van. Ebből kiindulva nem igen egyedi, de egyszer meg lehet nézni.

Lassan indul be a film, de aztán pörögnek az események. Jól megcsinálták, nagyon szép, látványos és érdekfeszítő. A narrációs rész, ahogyan a főszereplő a Szabadságszobor tetejéről mesél, egy idő után zavart, de elment, nem volt vészes. Inkább éreztem a filmet egyfajta tisztelgésnek az Ikertornyok felé, mint egy életrajzi film Petit felé. Hátborzongatóan látványos, kár, hogy nem 3D-ben néztem meg. Ehhez a filmhez kell a 3D.

Nekem valamiért nem jött be ez a film, csak a vége, az egy jó ötlet volt. Amúgy nem a leggyorsabb film. Bruce Willis egyik legrosszabb alakítása szerintem. Az egész olyan művi, nem hatott valósnak semmi benne.

Hát sajnálom, hogy a Valerian képregényekből egy erős középkategóriát tudtak csak kihozni. A két főszereplő nem teljesen volt jó választás szerintem. Meg hát nem is volt meg a kellő dinamika és az átfedések sem ott helyezkedtek el, ahol szerintem kellett volna, így nem volt izgalmas a film. Lötyögött előre, de nem nyújtott nagyobb élményt. A látvány kifogástalan volt, arra nincs panasz, csakhát nem lehet csak a képi világra bízni egy film vagy bármi sikerét... (Lásd Avatár kiállítás)

Nagyon mély mondanivalója van a filmnek és nagyon kemény témába nyúl bele. A megbocsátás kérdéskörét járja körbe a szinte legmegbocsáthatatlanabb tetten keresztük. Kicsit túl erős a vezérvonal, de szépen küzdi le az akadályokat a film. A végére jobban tisztázza a keresztény lét értelmét, mint a vasárnapi iskola. Nem mellesleg csodaszép film.

Ha van még rossz film, akkor ez az lett. Parodizálni akarja a meséket, amelyeken a gyerekek felnőttek, hála Andersennek, a Grimm testvéreknek és a Disney-nek, de mindennek van határa. Ez a film túltolta saját magát és ezt nem igazán tudtam bevenni. Pocsék, hiába van tele jobbnál jobb színészekkel, és túl színpadias még egy musicalhez képest is.

Az eredeti Drakula kicsit továbbgondolt verziója, ahol Drakula gróf nem teljesen a gonosz megtestesülése, hanem egy érző lény. Gary Oldman előadásában kiváltképp jó volt a gróf, ahogyan Wiona Ryder is tetszett a filmben. Aki teljesen fölösleges volt, az Keanu. Volt, de minek... A cselekmény kicsit átalakult és ez mozgékonyabbá, emészthetőbbé teszi a filmet. A virágzó London és a kosztümök nagyon jól festenek a filmben.

Annyira gyenge lett, hogy kár volt elkészíteni. A haláljelenetek inkább voltak nevetségesek, mint ijesztőek. Szerintem ez a széria leggyengébb rész. Nagyon próbáltak valami klasszis indítékot kitalálni, de nem igazán jött össze a többi filmmel. Ez a film időpocsékolásra jó csak.

Érdekesnek találtam a filmet. Amúgy is oda vagyok az olyan filmekért, melyekben akár csak egy kicsi szerepet is kap a világegyetemünk. Itt pedig az űré volt a főszerep. Szép volt a film és ha nem is annyira eseménydús, de érdekfeszítő és szakmailag hiteles. Jó a témája is, hiszen az ember egyik nagy feladata megtalálni azokat az idegen létformákat, melyek rajtunk kívül létezhetnek a világyegyetemben. Szerintem jó volt, hasonló, mint a Csillagok között, csak míg az jórészt az űrben játszódik, ez a film a földön.

Meglepett. Ebben a filmben van kaland, románc és humor is. Egy régebbi darabtól nem vártam ilyen színvonalat, de szép és ötletes volt. Nem egy Indiana Jones, de meg voltak azok a kritériumok, amik egy kalandfilmet azzá tesznek, ami. Ez a film is inkább kaland mint romantikus, de a végén – szerintem nem árulok el nagy titkot – a két fél egymásba szeret. Ez azért is fontos, mert készült a filmhez folytatás. Remélem, az is hozza majd ezt a színvonalat.

A nagy Stan egy elsőre szórakoztató börtönvígjáték, aztán egyre furább és idétlenebb lesz. Sztereotípiákra épít és olyan szereplőket mutat be, akik nem is jutnának a börtön közelébe még akkor sem, ha akarnának. Szerintem kicsinyes egy kicsit, viszont elsőre szórakoztató tud lenni és nem annyira szörnyű. Ebben a kategóriában találkoztam már sokkal rosszabbal.

Felhő-katyvasz
Ennek a filmnek a megértése elsőre nem fog menni. Minimum, ha 3x végignézzük, akkor kezd el derengeni, hogy „mit akar a szerző”. Összetett és érzékeny film. Korokon keresztül az összekapcsolt lelkekre épít. És normákat, az emberi jóságot és az empátiát mutatja be. Mindegyik történet kapcsolódik valamelyik másikhoz és ezek valamilyen indikátorként hatnak a rá következő korokra. Mindezt annak érdekében, hogy a végén valaki az egészet elmesélje. Érdekes és érzékeny film, hiper-szuper jó maszkokkal, de majdhogynem élvezhetetlen, mert túl kesze-kusza. A könyv biztosan nagy segítség a filmhez, egy útmutató. De az itt a baj a filmmel, hogy az eleje nyújtott, érthetetlen, a közepe felé kezd el deren... több»

Szegény Tom Hanks, akarom mondani Chuck Noland kicsit szerencsésnek is mondható, de az biztos, hogy több, mint szerencsétlennek. A történet része spoiler nélkül meg is volt. A film hosszú, de fel sem tűnik az embernek, hiszen pörögnek az események és van benne egy mindössze kb. 20 szavas 50 perc, de az sem unalmas. Nagyon nem ragadunk le sehol és ez a jó a filmben; megismerjük a szereplőket, de nem túlságosan. Megismerjük a szigetet, de nem minden fájával. Ezek kulcsfontosságúak egy ilyen filmnél, hiszen egy monoton helyzet bemutatása ötletesség nélkül monoton marad és unalmas. A Számkivetett pedig kicsit sem az.

Nem volt rossz, az átlagnál még egy kicsit jobb is volt. A kiképzés és az ötlet, hogy gyerekek verjék le az ellenséget, érdekes koncepció, de nem annyira kidolgozott. Vannak lyukak a filmben, de vannak fordulatok is és szerintem nem lett annyira rossz, mint amennyire leértékelik. Tény nem világklasszis, de egyszer simán megnézhető.

Az " az a hülye, aki mondja" szólás ikonikus lett 1994-után, ahogyan a Forrest Gump film is. A könyv, amely alapján készült, addig nem is volt igazán sikeres, míg le nem forgatták a filmet, ami rengeteg elismerés mellett az emberek szívébe is bevéste magát. Forrest története valóban változatos, szép és izgalmas és csak úgy sugározza magából az energiát. Most hogy ez a történet, a színészek vagy az író érdeme, nem tudom. Valahogy úgy hiszem, mindezek együttes hatása hozza elő ezt az energiát. Tom Hanks annyira magáévá tette Forrest szerepét és karakterét, hogy mást el sem tudnék képzelni erre a szerepre. Nagyon jól összhangbe tudta hozni komikusi pályáján szerzett tapasztalatával és így nem v... több»

Azon Disney rajzfilmek egyike, melyekben nem túl morbid háttérsztorit alkottak a készítők a film főhősnőjének. Azért is jó, mert nem a sanyarú sorssal kezdik a történetet. Egy más kultúrával találkozunk, ami miatt érdekessé is válik. Szép a grafika és ügyesen kitaláltak a jelenetek. Szerintem nem veszít semmit, aki megnézi.

Úgy sajnálom, hogy ez a film nem lett jobb. A könyvet nagyon szerettem és csalódás volt megnézni a filmet. Nem volt a szövegnek dinamikája és a színészek sem álltak a helyzet magaslatán. A sárkányt pedig teljesen máshogy képzeltem el olvasás közben. Sokkal-sokkal jobb is lehetett volna, ha erre szánnak egy kis időt és elolvassák az összes könyvet...